Vajon igaz-e, hogy a testünk nem felejt?
S ha nem felejt, újraírhatjuk-e a traumatikus élményeket, amelyek nyomot hagytak rajta? Kivételes életutak segítik tovább gondolni a dilemmát.
S ha nem felejt, újraírhatjuk-e a traumatikus élményeket, amelyek nyomot hagytak rajta? Kivételes életutak segítik tovább gondolni a dilemmát.
A virágnevek csak azért lehetnek praktikusak, hogy tudjuk, mire van szüksége a gyermeknek.
Akiket szeretünk, és akik felneveltek minket, bennünk élnek. Megtapasztaljuk a lelki sérelmeiket, látjuk az emlékeiket álmainkban. Családi traumáik tudattalanul is összeköthetnek minket a múlttal. Bár többnyire nem vagyunk ennek tudatában, a titkok, a múltban elszenvedett traumák befolyásolják az életünket, és meghatározzák a cselekedeteinket a jelenben. A neves pszichoanalitikus, Galit Atlas átütő erejű könyve saját életútján és páciensei történetein keresztül mutatja be, hogyan következnek a hibás döntéseink és megakadásaink az érzelmi örökségünkből. Ugyanakkor segít, hogy tudatosítsuk és feloldjuk ezeket, és elinduljunk végre a kiteljesedett élet felé. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Legmélyebb vágyaink kulcsszerepet játszanak lényeges álmaink megtalálásában. A sokat ábrándozókra jellemző, hogy nem hoznak meg szükséges döntéseket, vagy ha mégis, nem cselekednek elég hatékonyan. Így álmaik mindörökre vágyak maradnak.
Miért van az, hogy míg egyesek egy szörnyű élmény következtében évekre belesüppednek a fájdalomba, addig mások nemcsak hogy életben maradnak, hanem egyenesen gyarapodnak; és nem is az élmény ellenére, hanem éppen annak köszönhetően? Részlet Edith Shiro amerikai traumaterapeuta A trauma váratlan ajándéka című könyvéből.
Akiket szeretünk, és akik felneveltek minket, bennünk élnek. Megtapasztaljuk a lelki sérelmeiket, látjuk az emlékeiket álmainkban. Családi traumáik tudattalanul is összeköthetnek minket a múlttal. Bár többnyire nem vagyunk ennek tudatában, a titkok, a múltban elszenvedett traumák befolyásolják az életünket és meghatározzák a cselekedeteinket a jelenben. A neves pszichoanalitikus, Galit Atlas átütő erejű könyve saját életútján és páciensei történetein keresztül mutatja be, hogyan következnek a hibás döntéseink és megakadásaink az érzelmi örökségünkből. Ugyanakkor segít, hogy tudatosítsuk és feloldjuk ezeket, és elinduljunk végre a kiteljesedett élet felé. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Elterjedt konyhapszichológiai elmélet, hogy a férfiak, különösen az „anyás” férfiak a saját anyjukhoz hasonló feleséget választanak maguknak. A nők pedig, különösen az „apakomplexusos” nők, az apjukhoz hasonló, vagy idősebb férfiakhoz vonzódnak. Vajon van-e alapja, hogy a szüleink mintája befolyásolja az érdeklődésünket?
Hogyan készülhetünk fel a jövőre, amikor váratlan megrázkódtatások látszólag véget nem érő áradata zúdul ránk? - teszi fel a kérdést Elképzelhető című könyvében Jane McGonigal világhírű játéktervező és jövőkutató. Részlet.
A látszólag csodás nyaralásokat is gyakran megterhelik a munkától való elszakadás nehézségei. Úgy tűnik, korunk embere néhány napot sem tud a munkahelyi emailjei nélkül eltölteni, pedig a zavartalan pihenés az egészségi állapotra, az emberi kapcsolatokra és a munkateljesítményre is pozitívan hat.
Megosztó figyelem kíséri Magyarországon is a családállítást, ráadásul tévhitek, félreértések is övezik a módszert. Semmiképpen sem szabad csodaszernek tekinteni, de megfelelő hozzáállással, szakavatott vezetővel sokat adhat az önismeret mellett elkötelezett egyénnek.
Danielle Dick Dekódold a gyermeked! című könyve abban segít, hogy megismerjük gyermekünk veleszületett adottságait annak érdekében, hogy a lehető legjobb szülők lehessünk. Részlet.
Most nem azokról az apákról és anyákról lesz szó, akik bántalmazzák a gyermekeiket. Hanem azokról, akik nem nyújtották a maximumot, ahogy azt felnőtt csemetéjük elképzeli.
A félelem használata a meggyőzésben általában jobban működik, mint az észérvek. De vajon minden körülmények között így van ez? Részlet Elliot és Joshua Aronson A társas lény című könyvéből.
Kutatások szerint a gyerekek a biológiai szüleikhez hasonlóak, vagyis a viselkedést nagymértékben befolyásolják a gének. Hogy mennyire, és mit kezdhetünk ezzel az ismerettel, többek között ez is kiderül a Dekódold a gyermeked! című könyvből. Részlet.
„X-re szavaztál? Nem vagy normális!” – „Szégyent hozol a családunkra!” – „Te is beálltál a sorba, eladtad a lelkedet!” Valószínűleg mindannyiunk környezetében van olyan család (vagy a miénk az), ahol politikai nézetkülönbségeik miatt a családtagok fájdalmas, nehezen gyógyuló sebeket okoznak egymásnak, vagy el is távolodnak egymástól. Mi az oka az ennyire különböző látásmódoknak?
Van olyan, hogy trauma? Vagy a szó csak elrejti a valóságot: a bántás, a bizalomvesztés, a kiközösítés, a lelki árvaság élményét? A Kanadában élő pszichoterapeuta írása arról, hogy mi hozhat változást a ragadozók és prédák világában.
Szó szerint belebetegedhetnek a családon belüli erőszak áldozatai a fizikai, szexuális vagy pszichés bántalmazásba. Egy új kutatás szerint minél többféle formát ölt a bántás, annál nagyobb az esélye a hosszú távú egészségkárosodásnak.
A Nem Szentírás! című kötetben Feldmár András pszichoterapeuta és Tóth László teológus, mentálhigiénés szakember bibliai történetek kapcsán beszélget rezilienciáról, hatalomról és félelemről, megbocsátásról, szabad akaratról, függőségről, örömről, boldogságról, igazságról és valóságról. Részlet a kiadványból.
Tomás Navarro spanyol pszichológus a kincugimesterek filozófiáját használva arra tanít, miként küzdhetjük le a nehézségeket, és gyógyíthatjuk be lelki sebeinket.