3 tipp, hogy olyan boldogok lehessünk, mint a finnek
Mit tudnak a finnek az életről, ami miatt folyamatosan az élen végeznek a boldogságfelmérésekben? Frank Martela, a népszerű finn pszichológus elemzése és tanácsai.
Mit tudnak a finnek az életről, ami miatt folyamatosan az élen végeznek a boldogságfelmérésekben? Frank Martela, a népszerű finn pszichológus elemzése és tanácsai.
Miként segíthetünk, ha egy családtagunk, barátunk vagy ismerősünk nehéz időket él meg.
A felmérések azt mutatják, hogy sokkal több nő gyakorolja a spiritualitást a hagyományos egyházakban, mint férfi. Hová tűnik a férfiakból az átszellemültség, ami még kamaszkorukban tetten érhető? És milyen szerepekben élhetik meg az egységet?
Amikor történt velünk valami, amire fájdalmas gondolnunk.
Sokszor azt érezzük, hogy az életnek van egy igazi, valódi értelme, és a mi feladatunk az, hogy rátaláljunk. A helyzet azonban összetettebb.
Miért nem szeretnek telefonálni a fiatalok? És miért lenne nekik sokkal jobb – akár a magányukat, a pszichés egészségüket befolyásolva –, ha rendszeresen felhívnának valakit? Pszichológusok magyarázzák el a telefonálás lélektani hátterét és hasznát.
Az élet velejárója a betegség, a halál, a válás, a veszteségek. Hiába szeretnénk, titkokkal nem tudjuk megvédeni a gyerekeinket. Nem is szükséges: egyrészt érzékelik a hamisítást, másrészt sokkal több mindent meg lehet velük beszélni, mint gondolnánk. Ám nem akárhogyan.
Négy komponens szükséges ahhoz, hogy elérjük, amit korábban megvalósíthatatlannak hittünk – állítja Steven Kotler amerikai szakíró.
Az imposztorszindróma alááshatja az önbizalmat és az önértékelést, valamint veszélyeztetheti a karriert. Kezelésének első lépése a szindróma felismerése és kiváltó okainak azonosítása. Részlet Sandi Mann pszichológus, pszichoterapeuta Miért érzem magam kevésnek? című könyvéből.
Sokaknak könnyebb beszélgetni a géppel.
Csak akarat kérdése! – mondjuk sok mindenre, amivel meg akarunk küzdeni, legyen az a lustaságunk vagy a falánkságunk. Nem ez az egyetlenegy tévhit, amivel az önuralomhoz vezető utunk ki van kövezve.
Sokak számára az élet egyik célja az igazi megtalálása lehet. Vajon honnan ered és mi a gond azzal, ha lányregényszereplőként monitorozzuk a másik nemet?
Az önismeret fejlesztésével gazdagabbá, mélyebben érthetővé válik belső világunk, és hatékonyabban tudunk megküzdeni életünk nehézségeivel - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Közelebb önmagunkhoz című könyvében. Részlet.
Hogyan alakulnak ki és hogyan tudatosíthatjuk, hogy mik az értékeink? Ha már tudjuk, akkor már dolgozhatunk azon, hogy a lehető legtöbb cselekedetünk összhangba kerüljön ezzel az értékrenddel. Így közelíthetjük magunkban a belső és külső tükör képét egymáshoz, amelyek minél inkább összhangban vannak, annál jobban megéljük a harmóniát.
Kamaszlányként, a nyolcvanas évek közepén azonnal átsiettem a lakás másik végébe, ha meghallottam, hogy édesanyám Máté Péter sorait dúdolja: „Most örülj, hogy van, ki vár, és a két karjába zár…” Aztán teltek-múltak az évek (azok, amikor az ember még adottnak látja a kapcsolatait), és ha Máté Pétert teljes mélységében nem is, de anyámat lassan elkezdtem megérteni.
Mindenki életében legalább egyszer helyet követel magának a töprengés a létezés értelméről. Az ilyen nagy kaliberű kérdés azonban nemcsak önmagunk meghatározásában játszik fontos szerepet, de érinti a velünk együtt élőket, a hozzánk legközelebb álló társunkat, párunkat.
Az egyik szokásos kritikus pont a sógornő érkezése. Pozitívum, hogy a trónörökös és az öccse nem idegenkedik a terápiától.
A tréningek során megtanítja a fizető vendégeknek, hogyan lehet jól kezelni a konfliktusokat, és hogyan tudják fejleszteni a stressztűrő és kudarctűrő képességeiket.
Marie Curie és Steve Jobs első pillantásra nem is állhatna messzebb egymástól, pedig egy bizonyos tekintetben azonos úton jártak, hiszen a világot megváltoztató masszív karrieristák voltak mindketten. Túllépve a sztereotípiákon, adódik a kérdés: mi mozgatja a karrierjükre kiemelten fókuszáló embereket, akik lehetnek akár a legjobb barátaink vagy a családtagjaink is?
A téma örökzöld: miért nem fogják soha teljesen megérteni egymást a férfiak és a nők? Miért termelődik konfliktus újra és újra a két nem tagjai között? Mi a párkapcsolatok leggyakoribb rákfenéje? A válasz viszonylag egyszerű: az eltérő érzelmek és érzelmi kommunikáció.