Az elmúlt időszakban sokan voltak kénytelenek otthonról dolgozni, és ez sokak egészségén maradandó nyomot hagyott – értsük ez alatt azt a kellemetlen tünetegyüttest, amelynek diagnosztizálásakor az ember szemébe mondják: ez bizony aranyér. Mihez kezdjünk, ha nem örülünk az ilyen „aranynak”?
Az irodákba való visszatérés a pandémia után átlagon felüli kihívást jelentett, hiszen elszoktunk a nagyobb társaságtól, a benti tempótól. Sokunknak kellett megküzdeni stressztöbblettel, time management gondjaink támadhattak, és nehezen fókuszáltunk a napi feladatainkra. Videónk főszereplője egy okosóra segítségével találta meg az utat az egyensúly visszabillentéséhez:
A tárca kezelésében lévő budapesti Stefánia Palotában lehet építeni a körmöket – ez a Honvédség kulturális és rekreációs szolgáltató központja.
A Valyo előkészítette a terepet, a partot októberig látogathatják a pihenni vágyók.
Nagyon kevesen vannak, akiknek egyből sikerül a leszokás, ezért célszerű, ha előre tudják, hogy mi vár rájuk a folyamat során.
A legnehezebb időszakról, a gyermekágyról beszélt egy interjúban Mihalik Enikő topmodell. Elmondta, hogy hiába olvasott sokat utána a szoptatás témájának, még mindig vannak dolgok, amikre a segítő könyvek, cikkek nem figyelmeztetik időben a friss édesanyákat.
Kutatások szerint a rövid ideig tartó alvásproblémákkal a felnőttek fele legalább egyszer szembesül élete folyamán, míg tartós inszomniában a lakosság tíz százaléka szenved. Az álmatlanság tehát sokakat érint, mégis kevesen veszik komolyan, holott rengeteget ronthat az életminőségen. Akik minden nap felelős döntéseket hoznak, azok például nemcsak a saját életüket, hanem másokét is kockáztatják, ha bizonyos döntéseket kialvatlan állapotban hoznak meg.
Az Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódóan szerveztek flashmobot.
Korlátozott részvétellel, de újra tartottak bikafuttatást.
Rutinos kiöregedőnek nevezi magát, miközben az egész élete arról szólt, hogyan lehet folyamatosan megújulni. Még 70 éves korában is fiatalos lendülettel vág bele új projektekbe, és szentül hiszi, hogy az embert nem a kora határozza meg. A most megjelenő életrajzi könyve apropóján ősz hajról, szereposztó díványról, szocialista modellkarrierről beszélgettünk a héten a hetvenedik születésnapját ünneplő Pataki Ágival.
Szeptembertől kapható hazánkban a száz százalékig növényi alapú csokoládé.
Mi számít aranyérnek? Ha már egyetlen egyszer is érzékelünk tünetet, vagy ha többször is előfordul? Az aranyér melyik fázisában érdemes az öngyógyítást elkezdeni, és mikor kell orvoshoz fordulni? Íme aranyér-kisokosunk.
A képzés az Állatorvosi Egyetem aulájában lesz, csak regisztrálni kell. Témák: kutyaválasztás, élettan, nevelés, táplálás, viselkedési problémák. Három hét múlva jön az első alkalom.
Otthonunk komfortossága mindennél fontosabb, főleg mostanában, amikor még több időt töltünk benne. A kényelem és az esztétikum mellett azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy lakóklímánk megfelelő egészséget biztosítson számunkra. Egy egész Európát átfogó, Eurobarometer-tanulmány azt mutatta ki, hogy a lakosság háromnegyedének az egészség jelenti a boldogság legfontosabb tényezőjét, ezt követi a szeretet, a munka és a pénz fontossága.
Akár igazi palotába is költözhetnek azok a nyugdíjasok, akik vállalják, hogy megosztják egymással életterüket, s így a költségeket is.
Ilona története rávilágít arra, mennyire fontos a csontritkulás jeleinek felismerése.
A nők négy, a férfiak három kilót híztak átlagosan 2019-hez képest, a felnőtt magyar lakosság 62 százaléka számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak.
Erre következtethetünk legalábbis abból, hogy a Facebookon megfuttatott nyári olvasmánylistáján szerepel az Egy év a világ legboldogabb országában című könyv. A cím nem árul zsákbamacskát: a szerző a Dániában töltött egy évének a tapasztalatait írja meg egy roppant szórakoztató és tanulságos könyvben. De mit tudhatnak a dánok, amit még a miniszterelnök is tudni akar?
Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.
Ezen a nyáron hosszú heteken át nézhettük a képernyőkön át, ahogy sportolók feszegetik a határaikat. De mi a helyzet a saját határainkkal, amelyeket ráadásul egy járvány is átrajzolt? A mozgás a negyedik hullám küszöbén fizikailag és mentálisan is fontosabbnak tűnik mint valaha, de hogy kezdjünk hozzá úgy, hogy közben ne tegyük tönkre magunkat?
