Egészségünk sok lelki és fizikai tényezőtől függ, de itthon még mindig hajlamosak vagyunk csak az utóbbival foglalkozni. Mentális jóllétünk éppolyan fontos részét képezi egészségünknek, mint testünk karbantartása. A lelki egészség egyik alappillére nem más, mint a minket körülvevő környezet, például az otthonunk és annak természetes lakóklímája. De mit is jelent ez pontosan?
A lakóterek klímáját számos épületfizikai tulajdonság és élettani tényező határozza meg. Ezek közül a legfontosabb a hőmérséklet és a páratartalom, melyeknek döntő szerepük van abban, hogy hogyan érezzük magunkat az adott térben. Ha csak arra gondolunk, hogy a levegő hőmérséklete, a helyiség hőmérséklete, a légáramlás és a páratartalom is jelentősen befolyásolják a beltéri klímát, már jó pár dologra érdemes odafigyelnünk és a térrel magával, illetve annak építésmódjával és az építőanyagokkal még nem is foglalkoztunk.
Ezek a legfontosabb élettani tényezők
Kikerülhetetlen a hőmérséklet és a páratartalom, ezeknek döntő szerepük van abban, hogyan érezzük magunkat otthonunkban. Sokan nem tudják, hogy nemcsak a levegő, hanem a falak belső felületének hőmérséklete, sőt azok különbsége is befolyásolja komfortérzetünket. A relatív páratartalommal kapcsolatban arra érdemes odafigyelnünk, hogy mind a nagyon száraz, mind a nagyon párás levegő kellemetlenlen és sok, egészségre káros kockázati tényezőt hordoz magában.
Szintén sok kényelmetlenséget okozhat a légzőszervi fertőzések és betegségek kockázatát növelő penész, melynek táptalaja a hideg felület és a nedvesség. További problémát jelenthet az egyik leggyakoribb káros környezeti hatás, a zaj, a különböző szagok és fényhatások, illetve a kibocsátások. Az épített környezetben a szervesanyag-emisszió (VOC) is károsíthatja a beltéri levegő minőségét, és bizonyos építési termékek, bútorok és a vegyi anyagok folyamatosan bocsáthatnak ki illékony szerves vegyületeket. Nézzük, melyek a legfontosabb feltételek, amelyek az ideális lakóklímát biztosítják!
Hatékony hőszigetelés
Segítségével csökken az energiafogyasztás, javul a beltéri klíma és megvédi az épület teherhordó szerkezeteit, így garantálva az ott lakó jó közérzetét. Míg korábban a hőszigetelést általában csak a téli hideg időjárás miatt tartották fontosnak, napjainkban egyre nagyobb a jelentősége nyáron is, hiszen a fokozatosan egyre forróbbá váló nyári időszakokban a falakat a hatékony hőszigetelés hűvösen tartja, és ezzel csökkenti a lakóterek hűtésére fordított energiafelhasználást.
A jó hőszigetelés a fűtési költségek csökkentése mellett segít a megfelelő páratartalom kialakításában is, a fal belső felülete és a léghőmérséklet közötti különbség mérséklésében, de hatékony a gomba- és algaképződés veszélyének megszüntetésében is. Ha utólagos hőszigetelésen gondolkodunk, bátran lépjük meg, hiszen az növeli az ingatlan értékét és lehetőséget ad a homlokzat esztétikai megújulására is.
A hőszigetelést befolyásoló tényezők között szerepel a léghőmérséklet, a hőáramlás, a páratartalom, a penészesedés, az energiamegtakarítás és a dizájn, a továbbiakban ezeket tekintjük át részletesebben.
1. Léghőmérséklet
A megfelelő léghőmérséklet mellett fontos arra ügyelnünk, hogy a falak belső felületi hőmérséklete minél közelebb legyen a léghőmérséklethez. Ha a falak felülete nagyon hideg, a megfelelő léghőmérséklet ellenére is be fog húzni a hideg otthonunkba.
2. Hőáramlás
Leginkább akkor kellemes a belső terekben a hőérzet, ha a levegő és a határoló szerkezetek felületi hőmérsékletének különbsége nem nagyobb három foknál. Ennél nagyobb különbség esetén már észrevehető légáramlás is keletkezhet, de a lakás különböző helyiségeiben – funkciótól függően – más és más az optimális hőmérséklet.
3. Páratartalom
Ahhoz, hogy otthonunkban kellemes legyen a közérzetünk, az ideális hőmérséklet mellett megfelelő páratartalomra van szükség. Ez 40 és 60 százalék közötti relatív páratartalmat jelent. A túl alacsony páratartalom (30 százalék alatt) a nyálkahártyák és a szemhéj szárazságához vezet, és mivel a parkettát és a bútorokat is szárítja, ezért fokozott porképződést is okoz. A száraz levegőben a baktériumok és a vírusok hosszabb ideig lebeghetnek, növelve ezzel a különféle fertőzések és megbetegedések kockázatát.
Ha a páratartalom túl magas, a helyiségben keletkező nedvességet a levegő már nem képes felvenni, ezért az a falakon és a szoba hűvösebb szegleteiben kicsapódik. Az így létrejövő nedves és hideg felületek ideális táptalajt jelentenek a penész kialakulásához. A túlzottan magas páratartalom súlyos egészségügyi kockázatokkal járhat. A penészgombák jelenléte például 50 százalékkal növeli az asztma, és 30 százalékkal az allergia kialakulásának esélyét.
A hőszigetelő rendszerek egyértelműen kedvezően befolyásolják a helyiségek páratartalmát, ezáltal csökkentik az egészségkárosító tényezők kialakulásának lehetőségét. A Viva kutatóparkban folytatott mérések igazolták, hogy a hőszigetelt épületekben az egész fűtési szezonban az optimális határok között maradt a relatív páratartalom, míg a nem szigetelt házakban gyakran csökkent a kívánt 40 százalék alá. Emellett a beltéri vakolatok helyes megválasztása segítheti az optimális páratartalom folyamatos fenntartását.
4. Penészesedés
Az egészséges és penészmentes lakókörnyezet egyik feltétele a megfelelő hőszigetelés, melegebb falakon a páralecsapódás és ezzel együtt a penészesedés veszélye ugyanis megszűnik. A penészgombák spórái mindig jelen vannak a belső terekben, fejlődésük és növekedésük azonban csak akkor lehetséges, ha a spórák nedves felületen tudnak megtelepedni. A tartósan nedves, nyirkos és egyben a környezeténél hidegebb felületek pedig pontosan a nem hőszigetelt, illetve hőhidas falszerkezetek belső felületei, ahol a spórák gyorsan növekedésnek tudnak indulni és hamarosan láthatókká is válnak.
A penészgombák belélegezve komoly egészségkárosodást okozhatnak. Bármelyik fajtájuk képes allergiás reakciókat kiváltani. A nedves, penészes lakásban megnövekszik a légúti fertőzések és az asztma kockázata, így érdemes különösen odafigyelni erre.
5. Energiamegtakarítás
Köztudott, hogy a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt épületek rengeteg felesleges energiát fogyasztanak. A károsanyag-kibocsátás és a fokozódó energiaárak miatt a hőszigetelés fontossága évről évre nő. Minél energiapazarlóbb egy épület, annál látványosabb eredményt lehet elérni utólagos hőszigeteléssel.
Egy épület hőveszteségének (épülettípustól függően) mintegy 25-30 százaléka a falakon keresztül távozik, további 30 százalék a fűtési energiából a tetőn, az ablakokon átlagosan 25 százalék, a padlón és a födémeken keresztül 15 százalék vész el, a maradék pedig az egyéb szerkezeteken keresztül távozik. A falakon fellépő hőveszteség legnagyobb része megtakarítható az utólagos homlokzati hőszigeteléssel. Minél rosszabb a falak hőszigetelő képessége, annál látványosabb eredményt érhetünk el. Egy hagyományos, téglából épült ház esetében a falon fellépő hőveszteségnek akár 80-90%-át is megtakaríthatjuk például egy hőszigetelő rendszer beépítésével.
A Baumit Klíma vakolatok az emberi tüdőhöz hasonlóan szabályozzák a nedvességet. A mikropórusos anyag apró pórusai egy összefüggő páragazdálkodási felületet alakítanak ki. Összehasonlítva a hagyományos vakolatokkal, a Baumit Klíma vakolatok jóval több nedvességet és párát tudnak eltárolni rövid időn belül, és ha a helyiség páratartalma alacsony, fokozatosan leadják azt környezetükbe.
A Baumit Klíma vakolatok az emberi tüdőhöz hasonlóan szabályozzák a nedvességet. A mikropórusos anyag apró pórusai egy összefüggő páragazdálkodási felületet alakítanak ki. Összehasonlítva a hagyományos vakolatokkal, a Baumit Klíma vakolatok jóval több nedvességet és párát tudnak eltárolni rövid időn belül, és ha a helyiség páratartalma alacsony, fokozatosan leadják azt környezetükbe.
Ez jelentősen csökkenti a páratartalom-ingadozás kellemetlen „csúcsait” és biztosítja a kellemes és kiegyensúlyozott beltéri klímát. A Klíma vakolatok és glettek kötőanyaga a mész, amelynek hasznosságát és hatékonyságát az elmúlt évszázadok bizonyítják.
Páraszabályozó hatásuknak köszönhetően tehát a Baumit Klíma vakolatok egyfajta nedvességpufferekként működnek és folyamatosan biztosítják a kiegyensúlyozott beltéri klímát. Ezzel a penész kialakulásának veszélyét is csökkentik. A termékek magas, 12 és 13 közötti ph-értékkel rendelkeznek, ami penészgombaölő és antikbakteriális hatású. Antisztatikus felületükön a por jóval kevésbé tapad meg.
A tartalom a Baumit megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
