Donald Trump: Lebombázott az USA három iráni atomlétesítményt
Az amerikai elnök békekötésre szólította fel a teheráni vezetést, ellenkező esetben sokkal nagyobb támadást helyezett kilátásba.
Az Európai Parlament az idei uniós választások nyomán a tagállamok választópolgárainak szavazási szokásait, fő prioritásait és a demográfiai adatait mérte fel.
A kutatás szerint az emelkedő árak és a megélhetési költségek (42 százalék), valamint a gazdasági helyzet (41 százalék) aggasztják leginkább az európai lakosságot. A magyarok valamivel az EU-s átlag felett találhatók a mércén, a válaszadók 53%-a tartja a megélhetés és emelkedő árak kérdéskörét a legfontosabbnak, és 46% a gazdasági helyzetet.
A felmérésről
Az EU: választások utáni felmérés 2024 című kutatást a Verian (korábban Kantar Public) kutatóintézet végezte több mint 26 ezer szavazópolgár megkérdezésével személyes vagy online interjúkban. A parlamenti választások után, június 13. és július 8. között zajlottak az interjúk mind a 27 tagállam bevonásával. Az európai választásokkal kapcsolatos valamennyi kérdés eredményeit a tényleges nemzeti részvételi aránynak megfelelően súlyozták.
Az európai szavazók 34%-a szerint a nemzetközi helyzet volt az a téma, amely szavazásra ösztönözte őket, és hasonló arányban említik a demokrácia és a jogállamiság védelmét, amely 32%-ukat motiválta. A megkérdezett magyarok 36%-a a nemzetközi helyzetet, 35%-a az egészségügyi és társadalmi jólét kérdéskörét, 32%-a a jogállamiság helyzetét gondolta a szavazáson való részvétel legfontosabb motiváló erejének.
Az Európai Parlamentről alkotott általános megítélés a szavazók körében a felmérés szerint idén érte el a legmagasabb pontját 2011 óta, ugyanis a felmérésben részt vevők 42% teljesen pozitív véleménnyel van az EP-ről, és 39% semleges vele kapcsolatban. Teljesen negatívan csupán 18% vélekedik az EP-ről. Magyarország a többi tagállamhoz képest középmezőnyben van ebben a kérdéskörben, 44% vélekedett teljesen pozitívan, 41% neutrálisan és 14% teljesen negatívan a Parlamentről. Érdekes eredmény, hogy arra a kérdésre, hogy mik a fő kedvező okai az európai uniós tagságnak, Horvátországgal, Bulgáriával, Szlovákiával, Lengyelországgal, Romániával és Csehországgal karöltve Magyarország az EU-ban betölthető új munkalehetőségeket jelölte meg elsőként.
A 2024-es európai parlamenti választásokon az elmúlt 30 évben nem volt ilyen magas a részvételi arány 50,74%-kal, amelyet alátámaszt az a tendencia is, hogy a szavazópolgárok 56%-a érzi úgy, hogy számít a szava az uniós politikában. Ehhez képest a magyarok 44%-a gondolja úgy, hogy számít a hangja az EU-ban, ez 16 százalékpontos csökkenés a februári 60 százalékhoz képest.
Az európai uniós választásokon való részvétel egyre fontosabbá válik a tagállamokban, a válaszadók 46%-a jelezte, hogy mindig részt vesznek a választásokon, 42%-uk pedig egyenesen állampolgári kötelességének érzi a szavazáson való részvételt. A magyar válaszadók 38 százaléka mondta, hogy mindig szavaz, 29 százalék szerint ez állampolgári kötelessége, és 25 százalék az általa választott pártot vagy jelöltek kívánta támogatni.
