A múlt heti lengyelországi és a hétvégi romániai légtérsértések ráirányították a figyelmet egy új típusú orosz drónra, amelyet 2024 júliusa óta használnak az ukrajnai háborúban, és immár a NATO légterében is feltűntek. A PULSE projekt keretében Peter Zellinger osztrák drónszakértővel beszélgetett a Der Standard.
A Gerbera (oroszul: Гербера) név olcsó harci drónok egy generációját fedi, amelyeket kifejezetten az ellenséges légvédelmi rendszerek túlterhelésére és megtévesztésére terveztek. Vagy, mint a NATO légterébe való behatolás esetében történt, a védelmi képességek próbára tételére.
https://hvg.hu/360/20250911_Bloomberg-A-lengyelorszagi-orosz-drontamadas-ot-tanulsaga
A legolcsóbb konstrukció
A Gerbera műszaki specifikációi egy szándékosan egyszerű konstrukciót tárnak fel: rendkívül könnyű, maximum 18 kilogrammos felszállási súlyával, 2,5 méteres szárnyfesztávolságával és 160 km/h-s maximális sebességével még a hírhedt Sahed/Geran drónnál is némileg kisebb és könnyebb szerkezet. Ennek fényében különösen figyelemre méltó, hogy a drón képességei 600 kilométeres hatótávolságig és 3000 méteres maximális repülési magasságig terjednek.
A drón törzse egy belső rétegelt lemez keretből áll, amelyet keményhabbal borítottak – ezek az anyagok nem mellesleg szükség esetén a barkácsáruházakban is beszerezhetők. Ez a konstrukció jelentősen csökkenti a gyártási költségeket: az ukrán titkosszolgálatok becslései szerint egy Gerbera drón ára körülbelül 10 ezer dollár (mintegy 8400 euró), ami a Sahed-136-os árának töredéke.
Alkatrészek Kínából és Nyugatról
A meghajtásról egy nyomásos propeller gondoskodik, amelyet egy kereskedelmi forgalomban is kapható belső égésű motor hajt. Általában a kínai Mile Hao Xiang Technology gyártó DLE60 60 cm³-es motorját használják, amely a kínai piacon 430–550 dollárért kapható. Alternatívaként a kanadai RCGF Stinger gyártó Stinger 70 cm³-es motorjával is láttak már Gerberát működni.
A felhasznált elektromos berendezések a szállítási láncok nemzetközi összefonódására és valószínűleg a szankciók kijátszására utalnak: a beépített chipek az Analog Devices és a Texas Instruments (USA), az NXP Semiconductors (Hollandia), az STMicroelectronics és az U-Blox (Svájc), valamint az XLSEMI (Kína) gyártmányai – annak ellenére, hogy az Oroszországba irányuló, kettős felhasználású technológiákra exportkorlátozások vonatkoznak, amint arra az ukrán titkosszolgálat, a GUR a War Sanctions oldalán is felhívja a figyelmet.
Csalogatás, felderítés, akció
Orosz források szerint a Gerbera három különböző konfigurációban használható.
Kamikaze drónként legfeljebb öt kilogrammos robbanófejjel szerelik fel – ez lényegesen kisebb, mint a Sahed-136 60–90 kilogrammos robbanófejei, kisebb célpontok támadásához azonban ez is elegendő. Ennek a tehernek a röptetése azonban a hatótávolság jelentős csökkenését eredményez, Zellinger megbízható forrásokra hivatkozva arról beszélt, hogy mintegy 300 kilométert tud így megtenni a drón.
A robbanófejek nélkül a Topotek KHY10S90 típusú stabilizált kamerával és a Xingkay Tech XK-F358 hálózati modemmel felszerelve a Gerbera felderítőként is használható. Ez a két alkatrész együttesen körülbelül 8000 euróba kerül, igaz, ezekkel felszerelve az elektronikus zavaró intézkedések mellett is lehetővé teszi az adatátvitelt. Zellinger azonban sietett hozzátenni, hogy
a Gerbera legfontosabb funkciója az, hogy golyófogó: eltereli az ukrán légvédelmi rendszerek figyelmét a veszélyesebb célpontokról.
Megtévesztő hasonlósága a Sahed-136-hoz arra kényszeríti a védelmet, hogy értékes légvédelmi kapacitásokat pazaroljon egy valójában fegyvertelen drónra.
https://hvg.hu/360/20250910_oroszorszag-lengyelorszag-drontamadas-lapszemle
Fegyver hálózati rendszerrel
Különösen figyelemre méltó a Gerbera hálózati rendszere. A hálózatba kapcsolt drónok egymás között adatokat cserélhetnek és továbbíthatják az operátor jelzéseit. Így minden drón egyfajta repeaterré válik a levegőben. Ez viszont ellenállóbbá teszi őket az elektronikus hadviseléssel szemben, jelentősen megnehezíti a drónok működésének zavarását. Emellett a technológia lehetővé teszi a drónok rajban történő irányítását, tehát egy operátor egyszerre több Gerbera drónt is képes vezérelni.
Az ukrán titkosszolgálat információi szerint a Gerberát nem Oroszországban fejlesztették ki, és nem is ott gyártják. Ehelyett a kínai Skywalker Technology vállalat szállítja darabokban, és az oroszországi Jelabuga városában található Alabuga dróngyárban szerelik össze bevethető állapotúra. A Gerbera nem szerepel a Skywalker Technology termékválasztékában, ami arra utal, hogy kifejezetten az Orosz Föderációval kötött szerződés keretében fejlesztették ki, ahogyan azt a brit Independent című lap is feltárta.
Jelenleg a támadó van előnyben
2024 novembere óta a Gerberához hasonló csalidrónok teszik ki az Oroszország által bevetett drónok körülbelül felét – ezt a taktikát Oroszország házon belül „hamis célpont műveletnek” nevezi. Ez a stratégia hatékony: az ukrán légvédelemnek meg kell különböztetnie a valódi fenyegetéseket a csaliktől, ami a bevetés hevében nem könnyű feladat.
Összehasonlításképpen: egy Sidewinder rakéta ára körülbelül 400 ezer dollár. Ha ezt egy önmagában ártalmatlan, tízezer dolláros csalidrónra lövik ki, az rendkívül fenntarthatatlan.
Ezért Ukrajna kimondott célja, hogy naponta akár ezer elfogó drónt is indíthasson. Ezek a minidrónök eddig nagyon hatékonynak bizonyultak az orosz drónhullámok visszaszorításában, ráadásul visszahozhatják a költségelőnyt a védelem oldalára: darabjuk 2000 és 5000 dollár közötti összegbe kerül, tehát még a Gerbera drónoknál is lényegesen olcsóbbak.
Európa olcsó elfogó drónokat keres
Nem véletlenül nőtt az ukrán szakértelem iránti kereslet a orosz provokáció után Lengyelországban, ahogy arról a Kyiv Independent beszámolt. A cikk szerint Kijevbe érkeztek megkeresések Lengyelországból, Németországból, Dániából és a balti államokból, amelyek ukrán gyártóktól érdeklődtek elfogó drónok iránt.
Jelenleg a dróngyártók még haboznak: először is Ukrajnában minden elfogó drónra szükség van, másodszor pedig Kijevben attól tartanak, hogy egyes megkeresések mögött kémkedés is lehet. Jelenleg egyébként is valószínűtlen a technológia széles körű exportja, amelyet jelenleg Ukrajna szigorú exportellenőrzései is gátolnak.
https://hvg.hu/gazdasag/20250915_lengyelorszag-romania-kreml-orosz-behatolas-dron-nato-tagorszag-ukrajna-haboru
A drónok harcászati és felderítési alkalmazása kapcsán fennálló kiemelt közfigyelmet jól mutatja, hogy a napokban Strasbourgban, az Európai Unió helyzetéről szóló évértékelő beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy Ukrajnával kötendő „drónszövetség” létrehozásáról is beszélt, amelynek keretében egy 6 milliárd eurós programmal segítenék az Oroszországgal háborúban álló államot. Mindezt egyrészt Ukrajna technológiai előnyének megőrzése érdekében, másrészt pedig Európa saját drónkapacitásainak megerősítése végett. Az EB elnöke emellett megismételte korábbi javaslatát egy ún. „drónfal” létrehozására, amely jelentősen növelné az EU keleti szárnyának védelmét az Oroszországból érkező légi fenyegetésektől, köztük a drónoktól. Ezt egészítené ki Brüsszel egy „Eastern Flank Watch” programmal, amely valós idejű űr- és légtérmegfigyelést biztosítana a régióban.
Andrius Kubilius, védelmi és űrügyekben illetékes uniós biztos az EU és az ukrán védelmi iparágak közötti nagyobb integrációt szorgalmazta – közös projektek, beszerzés, gyártás –, kiemelve Ukrajna drónok és mesterséges intelligencia terén elért fejlődését. A Bizottság átcsoportosítja a forrásokat, és befagyasztott orosz eszközökkel fedezett „kártérítési kölcsönöket” javasol Ukrajna megsegítésére. Ez a szélesebb körű védelmi beruházások részeként történik.
Ez a cikk a PULSE projekt határon átnyúló újságírói együttműködés keretében íródott. A cikk létrejöttéhez hozzájárult: (Peter Zellinger, szakújságíró, Der Standard, Ausztria), Kim Son Hoang (Der Standard, Ausztria) Folk György (EUrologus/HVG, Brüsszel).
Nyitóképünkön egy Lengyelország területén lelőtt Gerbera típusú drón. Fotó: Facebook / Jacek Bogucki
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
