Egy magát Joachimnak nevező, Alborgban élő dán programozó egy augusztusi hétvégén elindította a Fight Chat Control nevű weboldalt, amellyel olyan kampánylavinát indított el, ami azóta a brüsszeli döntéshozókhoz is eljutott. A Fight Chat Control eredetileg csupán figyelemfelhívásnak készült: a dán fejlesztő akkor hallott először az Európai Unióban ismét napirendre került, a köznyelvben csak „Chat Control” néven ismert javaslatról. A kampány fő érve szerint, amennyiben elfogadnák a szabályozást, a titkosított üzenetküldés végét jelentené az EU-ban.
A tiltakozó kampány honlapja egyszerű tömeges emailküldő felületet ad a digitális magánjogaikért aggódó és ezért szót emelni hajlandó polgárok kezébe. Pár kattintással levelet lehet küldeni nemzeti kormányoknak, európai parlamenti képviselőknek és uniós döntéshozóknak, tiltakozva a javaslat ellen. Az EUrologus digitális jogvédő körökből úgy tudja, hogy augusztus óta több mint 20 ezer levelet küldtek a rendszerén keresztül. Olyan sokat, hogy egyes európai parlamenti képviselők e-mailfiókjait egyszerűen betelítették. A svédországi kurd kisebbséghez tartozó szociáldemokrata Evin Incir nyilvánosan panaszkodott rá, hogy napi több száz email is érkezik a kampányoldalon át hozzá.
A tiltakozások másik szervezőplatformja, a stopchatcontrol.eu eközben szövetségbe tömörítette a digitális jogvédő szervezeteket, amelyek szerint a javaslat „az európai polgárok magánéletének legnagyobb kockázata az utóbbi évtizedben”.
https://hvg.hu/360/20250909_Premium-hirlevelek-Van-hozza-kozlony-Gyermekvedelem-EU-online-szabalyozas-chat
Gyermekvédelem vagy megfigyelés?
A júliusban kezdődött dán EU-elnökség programja szerint “a CSA-rendelet és irányelv munkájának kiemelt prioritást ad”. A javaslat célja a gyermekek online bántalmazásának visszaszorítása. De a tervezet lényegében kliensoldali szkennelést ír elő — vagyis a szolgáltatók a felhasználó készülékén ellenőriznék a privát üzeneteket, még titkosítás előtt.
Szakértők és jogvédők szerint ez gyakorlatilag a titkos kommunikáció végét jelentené. Az egyik leghangosabb brüsszeli digitális jogvédő szervezet az, EDRi szerint „ez tömeges megfigyelés tankönyvi esete; a dán kompromisszum nem ad érdemi választ a titkosítás és a magánélet sérelmére”. Az egyik legnépszerűbb titkosított üzenetküldő applikáció a Signal alapítói odáig mentek, hogy a kliensoldali szkennelést „kártevőként viselkedő kormányzati szoftvernek” nevezték.
Külön pikantériát kölcsönöz a témának Dániában hogy az ottani közéletben a „Chatkontrol” vita összefonódott egy belpolitikai botránnyal is. A dán elemző portál, a Føljeton „Det tæmmede internet” („A megszelídített internet”) című cikke találóan fogalmaz:
„A Chatkontrol-javaslat révén az EU betekintést nyerhetne még a legprivátabb üzeneteinkbe – mi sülhet el rosszul?”
A lap szerint a kormány érvelése különösen képmutató annak tükrében, hogy a dán miniszterelnököt visszatérő politikai támadások érik a „nyérc-ügy” (mink case) miatt – abban az ügyben, amelyben a miniszterelnöki hivatal és több kormánytag törölt szöveges üzenetei kulcsfontosságú bizonyítékok lettek volna. A parlamentben nemrég indítványozták, hogy gyorsított eljárásban hosszabbítsák meg a miniszteri felelősségi törvény elévülési idejét, miután új információk kerültek elő a törölt üzenetekről. A javaslat szerint a jogi felelősség öt év után évülne el, ám a módosítás nem kapott elegendő támogatást.
A dán sajtó ezért most ironikusan teszi fel a kérdést a kormánynak:
„Miért nem láthatja senki a kormány saját üzeneteit, miközben ők mindenki másét szkennelni akarják?”
Német vétó: Hubig miniszter lehűti a dán ambíciókat
Legutóbb a napokban Németország tette egyértelművé, hogy nem támogatja a javaslatot. Dr. Stefanie Hubig német igazságügyi miniszter kijelentette: „a jogalap nélküli chatkontroll alkotmányos jogállamban tabu. Nem adhatjuk fel a magánkommunikáció sérthetetlenségét”. Hubig elutasítása egy csapásra blokkoló kisebbséget teremtett a Tanácsban, hiszen Németország népességsúlya elegendő ahhoz, hogy a dán kompromisszum ne érje el a minősített többséget.
Az Európai Tanácsban jelenleg két tábor feszült egymásnak a chat control kérdésében. A javaslatot Magyarország mellett Dánia, Franciaország, Spanyolország, Horvátország, Portugália és Málta támogatja. Ellenzi viszont Ausztria, Finnország, Hollandia, Luxemburg, Csehország, Észtország, Lengyelország és immár Németország is. Belgium, Olaszország, Görögország, Lettország és Svédország egyelőre nem döntött a kérdésben.
A sorsdöntő szavazás október 14-én várható a bel- és igazságügyi tanács ülésén, ahol a dán elnökség politikai megállapodást szeretne. Azonban a német elutasítás és a fokozódó civil nyomás miatt egyre valószínűbb, hogy az indítvány elakad.
Alapjogok és adatvédelem ütközése
Ami az uniós szintű jogi aggályokat illeti a kérdésben: az Európai Adatvédelmi Testület és az Európai Adatvédelmi Biztos közös véleménye már 2022-ben figyelmeztetett: egy front door alapú chat control tervezet „általános és válogatás nélküli megfigyeléshez” vezethetne. Az EU Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke, a GDPR adatminimalizálási elvei és az ePrivacy-irányelv (2002/58/EK) szintén ellentmondásba kerülhetnek a javaslattal.
Az Európai Parlamentben a dosszié jelentéstevője, Javier Zarzalejos (EPP), illetve Markéta Gregorová (Greens/EFA) és Isabel Sánchez Serra (The Left) árnyék-jelentéstevők is azt hangsúlyozzák: a gyermekvédelem nem vezethet a polgárok általános megfigyeléséhez
Digitális szabadság kontra gyermekvédelem
A Chat Control körüli vita mára végső soron a szólásszabadság és a magántitok jövőjéről szól: arról, hogy a digitális tér biztonságát rendőri felügyelettel vagy jogállami garanciákkal kívánjuk megteremteni.
Jól rezonál a brüsszeli vitára az a Franciaországban zajló jogalkotási folyamat, amely a drogkereskedők kapcsán szeretne véget vetni az végpontok közti titkosításnak, emlékezetet a Voxeurop, hozzátéve, korábban a terroristákra hivatkozva akart a kormány hozzáférést a bűnüldöző szerveknek, most pedig a drogbandákkal érvelve szeretnének a polgárok magánüzeneteihez korlátlan hozzáférést.
A francia törvényjavaslat eredeti célja hivatalosan az, hogy „Franciaországot kivezesse a kábítószer-kereskedelem csapdájából” – de a vitát nem ez a része váltotta ki. A javaslatszöveg a legveszélyesebb elítéltekre vonatkozó „különleges” börtönrezsim létrehozására, valamint egy Nemzeti Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség felállítására koncentrál. A botrányt azonban az egyik jobboldali szenátor, Cédric Perrin (Les Républicains) által benyújtott 8 cikkely okozta, amely az egész digitális szektort, civil szervezeteket, politikusokat, sőt még a kormány egyes tagjait is felháborította. Az indítvány ugyanis lehetővé tenné, hogy a francia titkosszolgálatok hozzáférjenek a végponttól végpontig titkosított kommunikáció (például a WhatsApp, Signal, illetve részben a Messenger és Telegram) értelmezhető tartalmához.
Philippe Latombe, a francia Nemzetgyűlés képviselője, a Les Démocrates / MoDem centrista párt politikusa, aki a digitális jogok, a kiberbiztonság és az adatvédelem egyik legismertebb szakértője Franciaországban úgy fogalmaz: „Ez hatalmas hülyeség volt. Azért, mert feltétlenül harcolni akarunk a drogkereskedők ellen, nem szabadna veszélyeztetni Franciaország teljes gazdasági, ipari biztonságát és kiberbiztonságát” - nyilatkozta a Next INpact lapnak.
Európai kontextusban hasonló a helyzet, ahogy az EDRi fogalmaz: „A dán szöveg nem kínál megoldást a tömeges megfigyeléssel és a titkosítással kapcsolatos valódi aggályokra”.
A Chat kontrol körüli kampány keltette civil felháborodás azonban megmutatja: amikor az állampolgárok megmozdulnak, még az EU zárt folyosóin is kénytelenek odafigyelni.
Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként íródott.
Közreműködők: Folk György (EUrologus / HVG, Brüsszel), Francesca Barca (Voxeurop, Franciaország), Emma Louise Stenholm (Føljeton, Dánia)
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
