Az elmúlt hetek híre, hogy a magyar kormány a kiskapukat kihasználva olyan pénzek felszabadítására jelentett be igényt, amelyeket érintenek a jogállamisági zárolások. A magyar terv összesen 867,5 millió euróra vonatkozott, ebből azonban csak 322,5 millió euró az az összeg, amivel reálisan számolhat a kabinet. (A fennmaradó 545 milliót ugyan átcsoportosíthatják, de nem férhetnek hozzá.) Ennek kapcsán áttekintettük, mit és miért zárol az EU.
Brüsszel rég világossá tette Budapest számára: jogi reformok nélkül nincs pénz. Az Európai Bizottság 2022 áprilisában – a választások után mindössze két nappal – jelentette be, hogy alkalmazza az úgynevezett jogállamisági feltételrendszert Magyarországgal szemben.
Egyszerűen fogalmazva egy olyan uniós eljárásról van szó, amelynek célja, hogy egyszerre védje a jogállamiságot és az EU-s pénzek felhasználását. A folyamat úgy épül fel, hogy a Bizottság vizsgálja, veszélyben vannak-e a demokratikus alapelvek, mint például a bíróságok függetlensége és a közpénzek átlátható felhasználása. Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az adott ország nem teljesíti ezeket a feltételeket, javaslatot tesz a kifizetések felfüggesztésére. Erről a tagállamok minisztereiből álló Tanács dönt, és a pénzek csak akkor szabadulnak fel, ha a hiányosságokat valóban orvosolják.
Jelenleg körülbelül 18-22 milliárd euró forog kockán. Ez 7-8,5 ezer milliárd forintnyi uniós támogatásnak felel meg. A pénzekhez való hozzáféréshez nem elég új törvényeket hozni: Brüsszelt is meg kell győzni arról, hogy valós változás történt, és a reformok valóban működnek a bíróságok függetlenségétől kezdve a közbeszerzések átláthatóságán át a közérdekű alapítványok szabályainak újraírásáig.
Ennek a folyamatnak a részeként nem csak milliárdos nagyságrendű forrásokat fagyasztottak be, hanem olyan programokat is, amelyek közvetlenül érintik a diákokat és kutatókat, az Erasmus+ és a Horizon Europe támogatásait.
A határidők eltérőek, de az idő véges. Ha Magyarország nem teljesíti a saját maga által kitűzött “mérföldköveket” vagy késlekedik, egyes forrásokról végleg lemondhatunk. A következőkben részletesen elmagyarázzuk:
1. Mely pénzekhez nincs jelenleg hozzáférésünk
2. Mekkora összegekről van szó
3. Milyen reformokat vár el Brüsszel, és van-e még reális esély minden a magyaroknak pántlikázott pénz lehívására.
A folyamat kezdete: amikor Brüsszel meghúzta a ravaszt
2022. április 27-én az első levelével a magyar kormánynak a Bizottság hivatalosan elindította a jogállamisági feltételrendszer mechanizmust Magyarországgal szemben. Ez az eljárás lehetővé teszi az EU számára, hogy felfüggessze vagy visszatartsa a tagállamoknak járó támogatásokat, ha a jogállamiság hiányosságai veszélyeztetik az uniós költségvetést. Ezen a ponton még nem volt kifizetésbefagyasztás, de megkezdődött a vizsgálat és az egyeztetések a magyar kormánnyal.
A fordulópont 2022. december 12-én következett be, amikor a Tanács döntött: a három legnagyobb kohéziós operatív program (KEHOP Plusz, IKOP Plusz, TOP Plusz) forrásainak 55 százalékát, mintegy 6,3 milliárd eurót felfüggeszti. A döntés oka a közbeszerzési szabályok hiányossága, a korrupció elleni fellépés gyengesége, az ügyészségi függetlensége körüli aggályok, valamint a közérdekű alapítványok átláthatatlan irányítása volt. Bár a magyar kormány a döntés előtt több reformot is elfogadott, például létrehozta az Integritás Hatóságot, módosította a közbeszerzési szabályokat és egyes összeférhetetlenségi szabályokat, a Tanács szerint ezek nem voltak elégségesek a korrupciós kockázatok kiküszöbölésére. Ebből a befagyasztott összegből 2024 végén Magyarország végleg elvesztett 1 milliárd eurót, és amennyiben a kormány nem teljesíti a befagyasztás feloldásához szükséges feltételeket 2025 végéig, további 1 milliárd eurót veszíthetünk végleg el.
“Az uniós tagállamok elismerik a magyar hatóságok által végzett munkát, ugyanakkor megállapították, hogy ezek a korrekciós intézkedések nem elegendők a jogállamisági elvek megállapított megsértésének orvoslásához, valamint az abból eredő, az uniós költségvetést érintő kockázatok kezeléséhez”
– rögzíti az EU Tanács 2022 decemberi közleménye.
Helyreállítási alap: a 27 szuper-mérföldkő
Eközben a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (RRP) ugyan 2022 végén jóváhagyta a Bizottság, de a kifizetések folyósításának feltétele a 27 úgynevezett “szuper-mérföldkő” teljesítése lett. Ezek a magyar kormány által javasolt és vállalt a bírósági reformtól kezdve a korrupcióellenes intézkedéseken és az Integritás Hatóság megerősítésén át a közbeszerzési átláthatóságig terjedő vállalásokat tartalmazták. A tét igen nagy: 10,4 milliárd eurónyi RRF-támogatás és kedvezményes hitel csak akkor hívható le, ha az uniós tagállamok úgy ítélik meg, hogy a reformok nem csak papíron, hanem gyakorlatban is működnek.
Egyetemi pénzek: Erasmus+ és Horizon Europe
Az elmúlt években, 2021-től kezdődően a magyar kormány több egyetemet alapítványi fenntartásba helyezett. Az ország több rangos felsőoktatási intézménye, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem és további 18 intézmény ebbe a kategóriába tartozik. Ez az alapítványi fenntartásba való helyezés gyakorlatilag annyit jelent, hogy ezen egyetemek irányítását kuratóriumok végzik, gyakran kormányközeli tagokkal.
Ezt a lépést sok helyről kritizálták, mivel erősen veszélyezteti az egyetemek autonómiáját és politikai befolyást enged be a felsőoktatásba. Következményképpen a Tanács 2022. decemberi döntése alapján felfüggesztették az Erasmus+ és Horizon Europe új támogatási szerződéseit a 21 alapítványi fenntartású egyetem számára, amíg Magyarország nem teljesíti a jogállamisági feltételeket, és nem biztosítja a kuratóriumok függetlenségét.
Pénzügyi elvonások a menekültügyi jogsértések miatt
Magyarországot többször is kötelezték Európai Uniós bírósági döntések betartására a menekültügyi és az oltalmazási eljárások szabályaival kapcsolatban. Az egyik legjelentősebb ítélet (2024. június, Európai Bizottság kontra Magyarország) kimondta, hogy Magyarország 200 millió euró egyszeri bírság megfizetésére kötelezett, valamint napi 1 millió bírságra azokért a napokért, amelyeken nem tartja be az ítéletben foglalt kötelezettségeit: például a menedékkérelemhez való hozzáférés biztosítását, a kérelmezők jogainak védelmét a fellebbezés ideje alatt, valamint a kiutasítás szabályainak tiszteletben tartását.
A teljes kifizetendő összeg jelenleg már közel 700 millió euróra rúg – ezt az összeget a Bizottság bármely esedékes magyar kifizetési igényből visszatarthatja, és részletekben vissza is tartja.
Határidők és a teljesítés valószínűsége
Ahogy fentebb írtuk, a Tanács 2022 decemberi döntése alapján a kohéziós forrásokból felfüggesztett 6,3 milliárd euró egy része már végleg elveszett: 2024 végén 1 milliárd eurótól esett el Magyarország. Amennyiben pedig 2025 végéig sem teljesülnek a jogállamisági feltételek, további 1 milliárd euró kerül visszavonásra. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) esetében a Bizottság csak akkor engedélyez kifizetéseket, ha a 27 “szuper-mérföldkő” maradéktalanul teljesül, aminek határideje 2026 augusztusa.
E mérföldkövek teljesítése azonban nem pusztán jogszabály-módosításokat, hanem a gyakorlatban is működő reformokat követel meg. Brüsszel ezért eddig mindössze korlátozott összegeket engedélyezett, hangsúlyozva, hogy a kormánytól nem ígéretekre, hanem bizonyítékokra van szükség. Tekintettel a kormány jelenlegi hozzáállására és arra, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége, a közbeszerzések tisztasága és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átláthatósága továbbra is erősen vitatott.
Brüsszelből, közelről szemlélve Orbán Viktor kormánya hozzáállását az uniós jognak való megfeleléshez, a kormányzati ciklus végéig fennmaradó időben kevéssé esélyes a magyaroknak pántlikázott pénzek kifizetésének megindulása.
