A Magyarország ellen az Európai Parlament által 2018-ban kezdeményezett 7-es cikk szerinti eljárással összefüggésben egy áttekintő jelentésről tárgyalt a testület. Ennek keretein belül egy állásfoglalást fogad majd el a Parlament, amelynek tervezett szövegét már mi is bemutattuk, sőt, beszámoltunk arról is, hogy az illetékes szakbizottság kétharmados többséggel el is fogadta. A jelentés előadója, a holland zöldpárti Tineke Strik (képünkön) arról beszélt, hogy
Magyarország folytatja és súlyosabbá teszi az EU-s értékek megsértését.
Felsorolta, hogy a bírói függetlenség komoly veszélyben van a legfelsőbb szintű bíróságok kvázi bekebelezésével, továbbra is veszélyhelyzeti kormányzás van az országban, elterjedt a korrupció, a korrupcióellenes testületeket visszaszorították, a tantervek ideológiai befolyás alatt állnak, a média jelentős része a kormány fennhatósága alatt dolgozik, rágalomhadjáratok folynak civil szervezetek ellen, amelyekre orosz gyakorlat alapján azt mondják, hogy külföldi befolyás alatt állnak.
Magyarország a választási autokrácia hibrid rezsimjévé vált, és sajnos ez nem vezetett oda, hogy a Tanács fellépjen, Orbán meggazdagodott a társadalom kárára
– jelentette ki Strik, aki úgy véli, legfőbb ideje, hogy az uniós intézmények cselekedjenek. Szerinte további költségvetési intézkedések kellenek, akár a források 100 százalékának felfüggesztésével. Sőt, azt is felvetette, hogy ha a tagállamok nem lépnek, akkor már ők is sérteni fogják a jogállamiságot.
Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős tagja többek között arról beszélt, hogy számukra is nagy kihívást jelent a magyar kormány. A Bizottság éves jogállamisági jelentésében megfogalmazott 8 ajánlás közül ugyanis hétben nem történt előrelépés, egyedül az igazságszolgáltatási dolgozók bérrendezése ügyében vették komolyan Budapesten a brüsszeli intelmeket. McGrath összegezte a pénzügyeket is: jelenleg körülbelül 18 milliárd euró értékben vannak felfüggesztve Magyarországnak járó pénzek, 1 milliárd euró pedig végképp elveszett.
A szociáldemokrata frakció nevében Dobrev Klára azt mondta, hogy Orbán Viktor „rendszere maga a leplezetlen önkény, a korlátlan hatalom”.
„A politika maffia degeszre keresi magát, megszűnt a piacgazdaság, a korrupció szervezi a gazdaságot, de ehhez rengeteg pénz kell, amit az emberektől vesznek el”
– sorolta a DK elnöke. Hozzátette, hogy a magyarok magukra maradtak, mert közben az EU „jogászkodott, kifogásokat keresett, hallgatott, és 10 év kellett ahhoz, hogy végre lépéseket tegyen”.
A Patrióták Európáért frakció nevében Gál Kinga fideszes képviselő azt mondta, hogy ez a vita is csak a politikai boszorkányüldözés része, egyre képtelenebb vádakkal. Gál szerint mindez azért történik, mert a magyar kormánynak határozott álláspontja van a migrációs és genderügyekben, békét szeretne Ukrajnában, és elutasítja az ukránok gyorsított uniós csatlakozását. Közölte azt is, hogy az EP előtt szereplő szöveg helyett alternatív határozatot terjesztenek elő.
A konzervatívok nevében Georgiana Teodorescu képviselő úgy vélte, hogy a jelentés túlmegy az uniós hatáskörökön, az eljárás politikai fegyver egy adott kormány ellen, a cél pedig az, hogy megvonják Magyarország jogát a tanácsban.
Moritz Körner liberális politikus azt kérte, hogy „ne meséljenek” neki olyanokat, hogy az Orbán-rendszer valamilyen konzervatív politikát jelenít meg.
„Orbán és családjai olyan palotában laknak, ahol zebrák élnek az udvaron, miközben az EU egyik legszegényebb országáról van szó”
– hívta fel a figyelmet Körner képviselő. Honfitársa, a zöldpárti Daniel Freund arra emlékeztetett, hogy eddig az EU 80 milliárd eurót fizetett Magyarországnak, de a városképeken és a szolgáltatásokon is meglátszik a korrupció.
Minden szomszédja megelőzte Magyarországot, mert ipari mértékben lopják el a pénzt
– mondta Freund, és csatlakozott ahhoz, hogy minden pénzt fagyasszanak be, mivel minden pénzt ellopnak Magyarországon.
A függetlenek nevében a Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna azzal kezdte, hogy „a magyarok nem a politikai korrektségükről ismertek, hanem az igazsághoz való ragaszkodásukról”. Utána felszólalásában szó volt a 2006-os rendőrterrorról, a Benes-dekrétumokról, Ilaria Salis bíróság elé állításáról, idegen (migránsok) inváziójáról és tudósokra kényszerített ideológiai dogmákról is.
Estrella Galan baloldali képviselő azt javasolta, hogy „ha Magyarországnak nem tetszik a jogállamiság, ki kell lépnie az Európai Unióból”, a spanyol Patrióta Jorge Buxadé Villalba szerint azonban „meg kell védeni Magyarországot, mert ezzel a saját szuverenitásunkat védjük meg”.
Karin Karlsbro svéd liberális úgy fogalmazott, hogy Magyarország kormánya nemcsak Ukrajna ellen dolgozik, és Putyinnal kvaterkázik, hanem támadja például az abortuszhoz való jogot is.
„Ha nem tartják tiszteletben a megállapodásokat, annak következménye kell legyen, Magyarország egyetlen eurót sem kellene kapjon, amíg aláássa az európai demokráciát, a tűrőképességünk végén vagyunk”
– zárta mondandóját Karlsbro. László András fideszes képviselő szerint akik fel akarják függeszteni az összes, Magyarországnak járó forrást, azok a Tisza Pártnak akarnak kedvezni, közben „guruló eurókat” követelnek az Európai Bizottságtól a civileknek és a sajtónak.
Párttársának, Dömötör Csabának köszönettel tartozunk, ugyanis összeszámolta, hogy ez már a 34. hasonló, a magyar jogállamisággal foglalkozó vita, de szerinte a választások előtt mindig ugyanaz történik, valamilyen lejárató jelentés készül az Európai Parlamentben, amelynek elkészítése során „a tények sosem számítanak”.
A vitában a Tisza Párt egyetlen képviselője sem szólalt fel. Sőt, pártcsaládjuk, az Európai Néppárt is rendkívül visszafogott volt, mivel a frakció szónokán túl csak egy képviselőjük mondott véleményt a magyar jogállamiságról a vita rendes szakaszában (a spontán felszólalások között volt még néppárti szónok). Így történhetett, hogy a harmadik legnagyobb erő, a Patrióták Európáért nevében hangzott el a legtöbb beszéd, szám szerint nyolc, őket követték héttel a szociáldemokraták. Mivel a konzervatívok, a szuverenisták és a függetlenek is (akik a szlovák kormánypárt emberei voltak) védelmükbe vették Orbán Viktort, ezért a vita ilyen szempontból rendkívül kiegyensúlyozott volt.
Más kérdés, hogy mi történik majd a szavazáson, amelyet kedden délben tartanak. A legutóbbi hasonló voksolások minden esetben kétharmados arányban eredményezték Orbán Viktor és kormánya elmarasztalását.
