Levélben fordult 19 uniós tagállam az Európai Bizottsághoz, miután december 8-án új migrációs paktum hatályba lépéséről született döntés. 2026 júniusától a korábbinál gyorsabban és hatékonyabban bírálják el a menedékkérelmeket, szigorítják a menekültstátusz odaítélésének feltételeit, ugyanakkor új szolidaritási alappal segítik a nagyszámú menedékkérőt befogadó országokat. A december 8-i döntés után 19 tagállam kiegészítő javaslattal élt: Ausztria, Hollandia, Dánia, Németország, Olaszország, Svédország, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Málta, Bulgária, Belgium, Ciprus, Görögország, Románia Horvátország, Csehország és Finnország azt kéri, európai forrásokból de az Unió területén kívül hozzanak létre központokat azok számára, akik nem kaptak menedékjogot az EU területén.
A kezdeményezés tulajdonképpen a dán modell kulcselemének átvétele, erről a migrációs politikáról beszélt Mette Frederiksen miniszterelnök az Európai Parlamentben, amikor Dánia átvette az Unió soros elnökségét idén júniusban. Akkor még csak a lengyel, dán és ciprusi együttműködés körvonalazódott, de egyértelmű volt, hogy a cél a menekültpolitika schengeni határokon túlra való kiszervezése. Azóta csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez 16 másik tagország. Rasmus Stoklund migrációért és integrációért felelős miniszter úgy fogalmazott, ez a javaslatcsomag az uniós és az Unión kívüli országok diplomáciai együttműködését erősíti, és a migrációs helyzet „innovatív” megoldását segíti.
Magyarország nem csatlakozott a kitoloncolási vagy visszatérítési központok létrehozását kezdeményező államokhoz, és nem szavazta meg a menekültügyi szolidaritási alapot sem. A szolidaritási alapra a migrációs terhelés alapján Görögország, Spanyolország, Ciprus és Olaszország tarthat igényt. A szolidaritási alap befizetése alól részleges vagy teljes felmentést kaphat Ausztria, Lengyelország, Bulgária, Horvátország, Csehország és Észtország – mivel ezek az országok is jelentős migrációs terhelésnek vannak kitéve. Ha a szolidaritási alap ráeső részét nem fizeti be Magyarország, kötelezettségszegési eljárás indulhat ellene.
Olaszország már elindított egy hasonló programot, Albániában hoztak létre befogadó állomásokat. Az olasz stratégiát „kreatív megközelítésnek” nevezte Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és felszólította a tagállamokat, hogy tanuljanak az eljárásból. A politikai elismerés ellenére az olasz–albán modell kudarcot vallott. Az albániai táborok fenntartása rendkívül költségessé vált – két központ (Shëngjin és Gjadër) létrehozásáért, működtetéséért összesen 74 millió eurót fizetett az olasz kormány, ám az intézmények üresek maradtak. Az olasz bíróságok ugyanis úgy döntöttek, hogy bár ideiglenesen ki lehet helyezni Olaszországból Albániába menedékkérőket, de a menedékkérelemről minden esetben csak olasz bíróságok előtt születhet döntés.
Ez az cikk a Pulse európai médiaprojekt keretén belül a görög Efsyn, a román Hotnews, a bolgár Mediapool portálok támogatásával született.
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
