„Két beluga van nálunk”: hogyan mentenek meg ezerkilós állatokat az ukrán front közeléből?

A konfliktus előrehaladása és a front közelsége miatt 2024 januárjában a harkivi NEMO delfinárium tulajdonosa kétségbeesett hívást intézett a valenciai Oceanogràfic delfináriumhoz: “Két beluga van nálunk” – írták.

Felvette velünk a kapcsolatot, hogy megkérdezze, tudunk-e segíteni, mert mi voltunk az egyetlen akvárium Európában, mely rendelkezett ezeknek az állatoknak megfelelő létesítményekkel – emlékszik vissza Robert Gojceta, az Oceanogràfic tengeri emlősökért felelős kurátora, aki részt vett a kalandos állatmentésben.

A beluga a kisebb cetfélékhez tartozó faj. Ebben az észak-ukrajnai delfináriumban kettő volt: egy 14 éves, 800 kg súlyú nőstény, akit Mirandának hívnak, és egy 15 éves hím, aki körülbelül 1200 kilogramm és csaknem öt méter hosszú, neve Plombir. Tulajdonosuk, akinek több delfináriuma is volt delfinekkel és oroszlánfókákkal, már a háború kezdetén, 2022 februárjában segítségkérő felhívást tett közzé, hogy élelmet szerezzen az állatoknak. Ekkor az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) is megmozdult, hogy halat vigyenek élelemnek, és más erőforrásokkal támogassák őket, “de akkor még nem gondoltunk arra, hogy a belugákat idehozzuk” – pontosított Gojceta.

A hónapok teltek, az orosz csapatok előrenyomultak, és a front 800 méterre került a harkivi delfináriumtól. A személyzet homokzsákokkal védekezett, és a cetfélék, amelyek úgymond akusztikus világban élnek – a hang a fő érzékszervük a kommunikációhoz, a tájékozódáshoz, az élelemkereséshez és a ragadozók észleléséhez – “valószínűleg nagy stresszt szenvedtek el a robbanások és a bombázások zajától”, folytatja Gojceta. Így a tulajdonos segítséget kért az evakuáláshoz.

33 éves tapasztalatom során sok szállítást végeztem, de ehhez hasonlót még soha

– mondja Gojceta, aki három évtizede dolgozik akváriumokban, korábban delfinek és oroszlánfókák idomárjaként. Azt állítja, hogy minden cetféle szállítása bonyolult, “legyen az beluga, delfin vagy orka”, de “ez sokkal komplikáltabb volt”, mert normális körülmények között “sok előkészítő munka van: elmegyünk a helyszínre, hogy megismerjük az állatokat, tájékozódunk, és elintézzük a logisztikát és az engedélyeket, ami nagyon összetett”. És ez alkalommal “semmit sem tudtunk előre megtenni, mert Harkiv elég közel volt a frontvonalhoz”. Ráadásul az ottani emberek sokkal súlyosabb problémákkal küzdöttek, mint a mi kéréseink, “ezért kicsit improvizálnunk kellett” – ismerte el.

Az állatokat Ukrajnából Spanyolországba a legkönnyebben repülőgéppel lehetett volna szállítani, de az ukrán légtér a háború miatt le volt zárva. “Így az egyetlen lehetőség a két beluga evakuálására az volt, hogy közúton Moldovába szállítjuk őket, és onnan repülővel továbbutaznak” – emlékszik vissza a tengeri emlősök gondozója. 

A mentőakció körülbelül 40 órán át tartott. A teherautóban egy nagy, vízzel teli, légmentesen lezárt láda volt. Az út első szakaszát, a Harkiv és Odessza közötti mintegy 700 kilométert, 12 óra alatt tették meg közúton. Gojceta egy héttel korábban Moldovába utazott, hogy megvizsgálja a létesítményeket, majd Odesszába, ahol egy vészhelyzeti medence volt, arra az esetre, ha az állatok nem lennének olyan állapotban, hogy folytathassák az utat, és szünetet kellene tartani.

Odesszában az ukrán gondozók találkoztak a valenciai Oceanogràfic csapatával, valamint a Georgia Aquarium and SeaWorld képviselőivel, akik elvégezték az állatorvosi vizsgálatokat. Ezután Moldovába indultak. Az ukrán csapatból csak egy hölgy utazhatott el, mivel a férfiaknak tilos volt elhagyni az országot

– meséli Gojceta. A két belugával a fedélzeten a számos ellenőrzőpont miatt lassú volt az út, de technikai szempontból Gojceta szerint a legnehezebb rész a moldovai repülőtér volt: “A munkások és a biztonsági személyzet még soha nem csináltak ilyet, és nagyon le voltak nyűgözve.” Ezen felül a chisinaui repülőtér nagyon kicsi, és nem rendelkezik a nagy teherszállító repülőgépek fogadásához szükséges felszereléssel. Hogyan tudnánk elszállítani a két minibálnát? “Nagyon stresszes volt, mert Moldovában nem volt delfinárium, ha valami baj történt volna, a belugák már nem tudtak visszatérni Ukrajnába: mindenképpen Spanyolországba kellett menniük” – meséli. Csak ez az egy lehetőség volt.

“Van egy repülőgépmodell, amely korábban katonai célokra szolgált, hátul nyílik, és a belsejében található egy daru” – folytatja Gojceta. Volt egy másik megoldandó probléma is: a cég, amely ezt a modellt használja, orosz, és velük nem lehetett repülni. Végül Azerbajdzsánban találtak megfelelő repülőgépet, amely Moldovába repült, és onnan a két belugával Valenciába.

“Nagyon megható volt” – ismeri el Gojceta. – Amikor felszálltunk, megkönnyebbültem.” A belugákkal együtt utazott egy ukrán munkatárs is, akinek kettős gondja volt: egyrészt segíteni akart az állatoknak megszokni az új környezetet, másrészt alig várta, hogy visszatérhessen a családjához. “Örülök, hogy hasznos dolgot tettem, sikerült biztonságban idehozni őket, csak egy kicsit voltak vékonyak.” – emlékezett vissza. Jelenleg Miranda és Plombir a valenciai Oceanogràficban élnek, két másik beluga, Kilu és Julka társaságában, akik már korábban is Valenciában voltak.

Az ukrán konfliktus közel négy éve alatt az egyik legszokatlanabb és legkevésbé ismert eseményei között voltak, hogy állatokat – mint például ezeket a ceteket – mentettek ki és szállították el az ukrán front közelében lévő állatkertekből és rezervátumokból. Csak 2022-ben több, mint ezer állatot mentettek ki a magas kockázatú ukrán területekről biztonságos helyekre – írja az UAnimals egyesület. Körülbelül 400 állatot evakuáltak külföldre látványos mentőakciók során. 

A konfliktus által leginkább érintett régiókból több, mint 600 vadállatot fogadtak be a kijevi állatkertbe, “figyelembe véve a természetes utánpótlást és az újszülötteket” – közölte az állatkert szóvivője. Köztük van egy tigris, több teve és abesszin szarvasvarjak is Harkivból. Így, 2022. február 1-jén a kijevi állatkert 1613 állatot számolt, viszont 2025 november végére 2050 állatnak adott otthont. A háború nem okozott jelentős károkat ebben az állatkertben, csak ablakok törtek be és tetők sérültek meg a robbanások lökéshullámai miatt.

A harkivi oroszlánok megmentése

Az egyik leginkább megrongálódott ukrán állatkert a háborúban a Harkivi Feldman Ökológiai Park, amely a központ adatai szerint 199 napig volt napi ostrom alatt. Az invázió előtt Ukrajna egyik legnagyobb fogságban élő vadállat-populációját tartotta számon. Kockázatos szállítások során 4750 állat életét sikerült megmenteni.

“Egyesek sikeresebbek voltak, mint mások” – magyarázza Sofía Santos, a CIR kutatója egy jelentésben, amelyben elismeri, hogy az állatkert személyzete nagyon veszélyes helyzeteknek volt kitéve, és az egyik mentés során egy 15 éves önkéntes meghalt. A Joshua Zeman rendezésében és Leonardo DiCaprio produceri munkájával készült Checkpoint Zoo című dokumentumfilm az állatok, köztük oroszlánok és egy tapírcsalád kockázatos evakuálását meséli el. Az állatkert 2023 végén újra megnyitotta kapuit.

Ukrán medvék Európa-szerte

“Itt van Bolik, aki az ukrajnai háború kitörése után érkezett” – magyarázza Paula Ciotlos, a Millions of Friends egyesület alelnöke, miközben a romániai Brassó déli részén található Zarnesti medverezervátumában sétál. Bolik egy 600 kilós barna medve, akit 2022 áprilisában evakuáltak Romániába egy csernyivci üdülőkomplexumból, Ukrajna délnyugati részéről, a helyi ukrán szervezet, az UAnimals és a Wild Animal Rescue International Charity Foundation támogatásával.

Ciotlos elmagyarázta, hogy a szállításhoz speciális ketrecre volt szükség, “és mivel nem volt megfelelő doboz, azt is nekik kellett elkészíteniük”. Mivel nagy állatról volt szó, nem lehetett elkábítani, és nem lehetett szabadon se engedni, mert a medve sokáig volt bezárva egy turisztikai komplexum ketrecébe, és nem tudott volna túlélni az erdőben. A mentést a brit Breaking the Chains szervezet csapata segítette. Most egy 69 hektáros romániai rezervátumban él.

A közelségük miatt több tucat állatot, köztük medvéket, tigriseket és oroszlánokat evakuáltak Ukrajnából román vagy lengyel rezervátumokba. Köztük van egy nőstény oroszlán és három kölyke, akiket 2023 júniusa óta a lengyelországi Poznan állatkertjében tartottak, és jelenleg az Egyesült Királyságban, a Yorkshire-i Vadrezervátumban találhatók, amely az új otthonuk lett. 

Németországban az állatokat Weidefeldbe evakuálták, ahová 2022 márciusában egy ázsiai fekete medvét, Malvinát is átszállítottak. A medvét Kijevből Lvivbe, majd onnan Németországba vitték egy medvék védelmére szakosodott központba.

Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként íródott. Közreműködők: Lola García-Ajofrín (El Confidencial, Spanyolország), Kim Son Hoang (Der Standard, Ausztria), Angelina Davydova (n-ost, Németország), Arató Hedvig (EUrologus/HVG, Brüsszel). Az eredeti cikk itt található.