Az Európai Bizottság jóváhagyta nyolc uniós tagállam – Belgium, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Horvátország, Ciprus, Portugália és Románia – nemzeti védelmi beruházási terveit, ami fontos mérföldkő az Európai Unió biztonságának megerősítésében. A Bizottság javaslatot nyújtott be a Tanácsnak pénzügyi támogatásuk elfogadására a SAFE (Security Action for Europe) kezdeményezés keretében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az EU az elmúlt évben többet lépett előre a védelem területén, mint az azt megelőző évtizedekben összesen. Mint fogalmazott: a Fehér Könyv és a Readiness Roadmap 2030 lehetővé tette, hogy a tagállamok akár 800 milliárd eurót mozgósítsanak védelmi célokra, ezen belül 150 milliárd eurót közös beszerzésekre a SAFE révén.
Most jóváhagytuk a SAFE-tervek első csomagját, a többiek hamarosan következnek. Sürgős, hogy a Tanács is rábólintson a döntésre, hogy a kifizetések gyorsan megindulhassanak
– hangsúlyozta. A döntést szigorú értékelési folyamat előzte meg, amely során a Bizottság megvizsgálta az érintett országok nemzeti védelmi beruházási terveit.
A jóváhagyás megnyitja az utat az első, kedvező kamatozású, hosszú lejáratú hitelek folyósítása előtt, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára katonai készenlétük gyors növelését és korszerű védelmi eszközök beszerzését. A kezdeményezés emellett Ukrajna fokozott integrálását is szolgálja az európai biztonsági rendszerbe.
Az egyes országok számára előirányzott finanszírozási kereteket már tavaly szeptemberben meghatározták. Ciprus például várhatóan 1,18 milliárd euróhoz juthat, míg Románia esetében az összeg elérheti a 16,68 milliárd eurót. A nyolc érintett tagállam összesen mintegy 38 milliárd euróra jogosult, miután a hitelmegállapodásokat aláírják.
A Tanácsnak négy hete van az végrehajtási határozatok elfogadására. Ezt követően a Bizottság véglegesíti a hitelszerződéseket, az első kifizetések pedig várhatóan 2026 márciusában érkezhetnek meg.
A SAFE-programhoz összesen 19 tagállam adott be igényt. Az Európai Bizottság azt ígéri, hogy a többi tagállam esetében hamarosan elkészülnek az értékeléssel. Izgulnivalója egyedül Magyarországnak van. A várakozások szerint 16,2 milliárd euró lehet a magyar borítékban, ennél valamivel többről szólt az igény. Ez azonban azt jelenti, hogy a lengyelek és a románok után ez a legnagyobb összeg, nagyjából annyi, mint amennyit az atomnagyhatalom Franciaország igényelt.
Az viszont korántsem egyértelmű, hogy Magyarország megkaphatja-e ezt a pénzt, tekintettel arra, hogy erre a forrásra is ki kellene terjednie a jogállamisági eljárás feltételrendszerének: azaz, ha a korrupciós kockázatok továbbra is fennállnak – márpedig ezzel ellentétes tagállami döntés nem született –, akkor a pénzt, a 15 százalékos előleg leszámításával, nem fogják folyósítani. Erre konkrétan utalt néhány hete az Európai Parlamentben a költségvetésért felelős uniós biztos.
Mindenesetre a téma sajátos olvasatot nyert akkor, amikor a magyar kormány az EU-Ukrajna viszonyban olyan kifejezéseket használ, mint „haditanács”, „hadikölcsön” és ezzel egyidőben fegyvervásárlásra kért pénzt az EU-tól.
A SAFE-rendeletet 2025. május 27-én fogadták el a Readiness 2030 csomag részeként, amely átfogó pénzügyi eszközökkel ösztönzi a védelmi beruházások jelentős növelését az EU-ban. A program közös beszerzésekre épít, elsősorban az európai védelmi ipar bevonásával, ami csökkenti a költségeket, javítja az együttműködést és erősíti az ipari bázist. A kezdeményezéshez Ukrajna, valamint az EFTA/EGT-országok és más partnerállamok is csatlakozhatnak.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
