Magyarországon jelentősen nagyobb a férfi-női bérszakadék, mint az uniós átlag, de a minisztérium hallgat a bértranszparencia bevezetéséről

A nemek közti fizetések különbsége ráadásul az EU-ban 2012 óta csökken, nálunk évek óta növekszik.

  • HVG

Magyarországon 17,8 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak, míg az EU-s átlag 12 százalék, és csökken, ám az állam a közelgő határidő ellenére sem készül a bértranszparencia bevezetésére, írja a Népszava hétfői lapszáma.

A fenti adatok az Eurostat idei közlései, ám még a 2023-as állapotokat tükrözik. A trend rossz irányba mutat: a nemek átlagos bérszintje közti különbség 2020 óta kismértékben, de fokozatosan növekszik. Ezzel szemben az uniós különbség nemcsak kevésbé rossz, de az ráadásul már 2012 óta folyamatosan csökken.

Mit ad nekünk a bértranszparencia? – Mindent az átlátható bérezésről

Egyenlő fizetés az egyenlő értékű munkáért – ez az EU új bértranszparencia-irányelvének legfőbb üzenete, amire 2026-ra minden magyar vállalatnak fel kell készülnie. Épp ezért fontos látni, hogy ez nemcsak egy adminisztratív feladat, hanem egy erős stratégiai lehetőség is: a cégek javíthatják munkáltatói márkájukat, erősíthetik a bizalmat és megelőzhetik a bérfeszültségeket is.

Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország szakértője szerint vannak olyan országok az Eurostat adattábláján, melyek látszólag nagyon jó arányokat produkálnak – ilyen Olaszország és Románia is –, ám ez csalóka, mert itt sok nő egyáltalán nincs kint a munkaerőpiacon, körükben kisebb a foglalkoztatottság, illetve nagyon magas a fekete- vagy a láthatatlan munka aránya.

A szakértő szerint a magyar statisztikát viszont nem lehet ilyen félrevivő tendenciákkal magyarázni, mert itthon a nők viszonylag nagy arányban vannak jelen a munkaerőpiacon, itt azonban tényleg nincsenek rendesen megfizetve. A magas hazai bérkülönbségnek ugyanakkor az is az oka, hogy sokkal kevesebb nő jut vezető pozícióba, illetve az is, hogy a nők Magyarországon felülreprezentáltak az olyan alulfizetett területeken, mint az egészségügy, a szociális ellátás vagy az oktatás, és a fizetetlen otthoni gondozási feladatok is sokkal nagyobb arányban hárulnak rájuk. Utóbbi miatt lényegesen kevesebb idejük és lehetőségük van fizetett munkát végezni.

Bértranszparencia: nem érdemes halogatni a felkészülést

A bérek átláthatóságára és a nemek közötti bérkülönbség kezelésére vonatkozó uniós irányelv előírásait a jövő év közepétől Magyarországon is érvényesíteni kell. Bár a témához kapcsolódóan sok még a nyitott kérdés, az érintett vállalatoknak minél előbb célszerű megkezdeni a felkészülést – számos olyan tennivaló van ugyanis, amelynek a megoldása hosszabb időt igényel.

Az uniós bértranszparencia-irányelvet 2026 június 7-ig minden tagállamnak adoptálnia kell, és hatályba kell léptetnie azokat a rendeleteket, melyek szükségesek hozzá. Csernus ugyanakkor azt mondta a Népszavának, tudomása szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium nem készül akciótervvel az irányelv bevezetésére, eddig nem nevezték meg azt a szervet, amely a szabályok betartását ellenőrzi majd, és átfogó tájékoztató akcióba sem kezdtek. Az NGM a Népszava kérdéseire sem válaszolt.

Nyakunkon a bértranszparencia: most kell felkészülnie a cégeknek

2026 nyarán életbe lép Magyarországon az uniós bértranszparencia irányelv, amely alapjaiban formálhatja át a hazai munkaerőpiacot. A Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és -Közvetítő Kft. szakértői szerint a vállalatoknak már most érdemes átgondolniuk jövő évi bérstratégiájukat: akik időben lépnek, nemcsak a kockázatokat kezelhetik, hanem versenyelőnyt is szerezhetnek.

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek