A nemek közti fizetések különbsége ráadásul az EU-ban 2012 óta csökken, nálunk évek óta növekszik.
Magyarországon 17,8 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak, míg az EU-s átlag 12 százalék, és csökken, ám az állam a közelgő határidő ellenére sem készül a bértranszparencia bevezetésére, írja a Népszava hétfői lapszáma.
A fenti adatok az Eurostat idei közlései, ám még a 2023-as állapotokat tükrözik. A trend rossz irányba mutat: a nemek átlagos bérszintje közti különbség 2020 óta kismértékben, de fokozatosan növekszik. Ezzel szemben az uniós különbség nemcsak kevésbé rossz, de az ráadásul már 2012 óta folyamatosan csökken.
Egyenlő fizetés az egyenlő értékű munkáért – ez az EU új bértranszparencia-irányelvének legfőbb üzenete, amire 2026-ra minden magyar vállalatnak fel kell készülnie. Épp ezért fontos látni, hogy ez nemcsak egy adminisztratív feladat, hanem egy erős stratégiai lehetőség is: a cégek javíthatják munkáltatói márkájukat, erősíthetik a bizalmat és megelőzhetik a bérfeszültségeket is.
Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország szakértője szerint vannak olyan országok az Eurostat adattábláján, melyek látszólag nagyon jó arányokat produkálnak – ilyen Olaszország és Románia is –, ám ez csalóka, mert itt sok nő egyáltalán nincs kint a munkaerőpiacon, körükben kisebb a foglalkoztatottság, illetve nagyon magas a fekete- vagy a láthatatlan munka aránya.
A szakértő szerint a magyar statisztikát viszont nem lehet ilyen félrevivő tendenciákkal magyarázni, mert itthon a nők viszonylag nagy arányban vannak jelen a munkaerőpiacon, itt azonban tényleg nincsenek rendesen megfizetve. A magas hazai bérkülönbségnek ugyanakkor az is az oka, hogy sokkal kevesebb nő jut vezető pozícióba, illetve az is, hogy a nők Magyarországon felülreprezentáltak az olyan alulfizetett területeken, mint az egészségügy, a szociális ellátás vagy az oktatás, és a fizetetlen otthoni gondozási feladatok is sokkal nagyobb arányban hárulnak rájuk. Utóbbi miatt lényegesen kevesebb idejük és lehetőségük van fizetett munkát végezni.
A bérek átláthatóságára és a nemek közötti bérkülönbség kezelésére vonatkozó uniós irányelv előírásait a jövő év közepétől Magyarországon is érvényesíteni kell. Bár a témához kapcsolódóan sok még a nyitott kérdés, az érintett vállalatoknak minél előbb célszerű megkezdeni a felkészülést – számos olyan tennivaló van ugyanis, amelynek a megoldása hosszabb időt igényel. Ezekről – az irányelv részletes bemutatása mellett – Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje ad részletes áttekintést.
Az uniós bértranszparencia-irányelvet 2026 június 7-ig minden tagállamnak adoptálnia kell, és hatályba kell léptetnie azokat a rendeleteket, melyek szükségesek hozzá. Csernus ugyanakkor azt mondta a Népszavának, tudomása szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium nem készül akciótervvel az irányelv bevezetésére, eddig nem nevezték meg azt a szervet, amely a szabályok betartását ellenőrzi majd, és átfogó tájékoztató akcióba sem kezdtek. Az NGM a Népszava kérdéseire sem válaszolt.
2026 nyarán életbe lép Magyarországon az uniós bértranszparencia irányelv, amely alapjaiban formálhatja át a hazai munkaerőpiacot. A Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és -Közvetítő Kft. szakértői szerint a vállalatoknak már most érdemes átgondolniuk jövő évi bérstratégiájukat: akik időben lépnek, nemcsak a kockázatokat kezelhetik, hanem versenyelőnyt is szerezhetnek.
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
