„Nem késő segíteni. Minden megmentett élet az emberiség győzelme” – hangsúlyozza Dr. Hans Henri P. Kluge, a WHO európai regionális igazgatója. A gázai övezet válságának számos közvetett következménye közül az egyik legégetőbb, hogy az övezetben tartózkodók nem kapnak megfelelő egészségügyi ellátást. Az izraeli csapásokban eleve nagyon sokan, köztük civilek és a segélynyújtásban részt vevő önkéntesek is megsérültek, s a gázai kórházak nem tudják ellátni őket. Hiánycikk a gyógyszer, nincs elég orvos, sőt, gyakran maguk a kórházak is megsemmisülnek. Viszont nemcsak ők vannak veszélyben, hanem azok a súlyos betegek, például rákbetegek is, akiket az embargók és rossz körülmények miatt nem tudnak kezelni, pedig sürgős, életmentő műtétekre és gyógyszerekre lenne szükségük.
Ehhez képest csepp a tengerben, hogy a rafahi határátkelő megnyitása kapcsán február első hetében a WHO bejelentette, öt súlyos beteget szállítottak át Gázából Egyiptomba.
Az Egészségügyi Világszervezet éppen ezért kéri a fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokat, köztük az EU államait, hogy vegyenek részt a gázaiak orvosi célú evakuációjában. A hozzáférhető legfrissebb tavaly év végi adatok szerint összesen 397, Gázából evakuált beteg tartózkodik az Európai Unió tagállamaiban. Csaknem a betegek felét Olaszország fogadta be.. Spanyolország 65, Románia 48, Franciaország 27, Írország pedig 21 beteget vett át. Ugyanakkor több nagy európai ország, köztük Németország, eddig egyetlen súlyos egészségi állapotban lévő pácienst sem fogadott be Gázából.
A Gázából történő orvosi evakuálások csupán cseppet jelentenek a tengerben azokhoz képest, akiknek a térségben elérhetőnél magasabb szintű egészségügyi ellátásra lenne szükségük
– figyelmeztet az Orvosok Határok Nélkül.
A fennálló aggasztó humanitárius helyzet a tűzszünet ellenére sem javult, az elmúlt hónapokban lassult a súlyosan sérült és beteg emberek más országokba történő kimenekítése. Az egészségügyi szervezet adatai szerint októberben még 148 orvosi evakuálás történt, novemberben azonban már csak 71. Adatközlésük szerint 2023 októbere óta több mint 7600 speciális ellátásra szoruló beteget evakuáltak Gázából. A szervezet becslése alapján ugyanakkor több mint 15600 embernek van sürgősen szüksége evakuálásra, közülük mintegy 3800 gyermek.
Spanyolország és Írország az elmúlt hónapokban konkrét intézkedésekkel csatlakozott a Gázából érkező, különleges orvosi ellátásra szoruló emberek megsegítéséhez. A spanyol kormány szeptember 9-én a minisztertanácsban rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló nyilatkozatot fogadott el, amely felhatalmazza az államot arra, hogy szolgáltatásokat nyújtson és alapvető ellátást biztosítson a Gázából menekülők, különösen a gyermekek számára. Az intézkedések kiterjednek az utazásra, az ideiglenes elhelyezésre, az ellátásra és az alapvető szükségletek biztosítására, valamint a szociális támogatásra és tanácsadásra, pszichológiai és jogi segítségnyújtásra, továbbá fordításra és tolmácsolásra.
Írország az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felhívására, az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusának (UCPM) aktiválására válaszul vállalta, hogy legfeljebb 30, Gázában súlyosan megsérült gyermeket fogad kezelésre. Eddig 20 gyermek érkezett az országba, akik mind orvosi ellátásban részesülnek.
A gyermekbetegeket az Ír Egészségügyi Szolgálat (HSE) és a Children’s Health Ireland (CHI) választja ki a WHO orvosi evakuálási listájáról. Az ír külügyminisztérium tájékoztatása szerint a kiválasztás elsődleges szempontja az orvosi szükséglet, különösen daganatos betegségek, hemodialízisre szoruló páciensek, valamint egyéb súlyos állapotok, köztük traumás sérülések.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) továbbra is a Gázából történő orvosi evakuálások növelését sürgeti, ez azonban nagymértékben attól függ, hogy a fogadó országok hajlandók-e nagyobb számú beteget befogadni, valamint hogy biztosítani tudják-e a biztonságos szállítást.
Hani Isleem, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) projektkoordinátora szerint hivatalosan mintegy 900, orvosi evakuálásra regisztrált beteg halt meg még azelőtt, hogy eljuthatott volna kezelésre, ám a valós szám ennél jóval magasabb lehet.
Az MSF szakembere arra is rámutatott, hogy egyes országok úgy kezelik az evakuálásokat, mintha bevásárlólistáról válogatnának, nem pedig valódi emberekről lenne szó. Több állam kizárólag gyermekeket hajlandó befogadni, holott a WHO evakuálási listáján szereplőknek mindössze körülbelül egynegyede gyermek. A WHO 2025 novemberi adatai szerint ugyanakkor az eddig evakuált betegek mintegy kétharmada gyermek volt. Görögország például tíz gázai gyermeket fogadott be, de egyetlen felnőttet sem, hasonlóan Írországhoz.
A cikk a Pulse határokon átnyló európai újságírói együttműködés keretein belül készült. Közreműködött Kostas Zafeiropoulos (EFSYN, Görögország, Marina Kelava (The Journal, Írország), Moravecz Kata (EUrologus/HVG, Bécs)
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
