Sztojcsev Iván vagyok és szeretem a számokat. Elég rövidre fogott bemutatkozásom lehetne ez, de egész precíz. Unalmas számok szerintem igazából nincsenek, csak olyanok, amiket rosszul magyaráznak el – na, én ebben a hírlevélben jól próbálom őket elmagyarázni.
A hvg360 hasábjain megjelenő hírlevelében a Concorde Csoport azt szeretné megmutatni mindenkinek – tényleg mindenkinek – hogy a megtakarításainkról hozott döntéseink ugyanúgy követhetik a hétköznapi józan ész útjait, mint bármi más az életben.
Az elmúlt években úgy érezhettük, hogy az előző válság távozásával szinte egy pillanatban a következő már türelmesen nyomta a bejárati csengőt. Kiszámíthatatlan és egymást érő globális krízisek miatt sokszor kellett mélyebben a zsebünkbe nyúlni, most viszont úgy látszik, az inga az üzleti világban is kezd visszalengeni a költséghatékonyság irányába. A Boston Consulting Group (BCG) elemzői viszont a Harvard Business Review számára írt cikkükben azt mondják: ne várjunk a költségcsökkentéssel addig, amíg újra meg nem halljuk a csengőt.
Tehetséges hadvezér és jó politikus volt Károlyi Sándor, aki felküzdötte a családját az ország legbefolyásosabb arisztokrata dinasztiái közé. Sokak szerint ezt kapta bérként árulásáért, hiszen mégiscsak II. Rákóczi Ferenc háta mögött kötötte meg a bécsi udvarral a szatmári békét. Ki volt hát Károlyi Sándor? Egy mindig csak a maga hasznát leső elvtelen törtető, vagy egy az ország sorsát szívén viselő politikus, aki egy véres megtorlást megelőzve képes volt megkötni a XVIII. századi magyar történelem legfontosabb kompromisszumát?
Rohanó, sőt, Matolcsy Ádám Porsche 911 Targáját megszégyenítő sebességgel száguldó világunkkal nem könnyű lépést tartani. Ez a hírlevél azért van, hogy mindebben mégis segítsen.
Elképesztő közpénzeső ömlött a magyar fociba 2010 óta. Mielőtt azon vitatkoznánk, ez jó-e, érdemes tudni: ennek apró töredéke hasznosult úgy, hogy válogatott focisták kinevelése lett az eredménye. Egyre több a nemzeti csapatban az olyan játékos, aki nem Magyarországon nőtt fel, és nem a közpénzben leginkább dúskáló klubok hozták a legtöbb jó focistát.
Összefoglaló cikkünkben bemutatjuk, mit lehet tudni Donald Trump állapotáról, milyen részletek derültek ki a merénylőjéről, illetve, hogy milyen állapotban vannak a támadás további áldozatai.
Hosszas várakozás után most már tényleg minden kiderült a Samsung okosgyűrűjéről, a Galaxy Ringről – mutatjuk, mi mindent tud a dél-koreai gyártó mesterséges intelligenciát is alkalmazó újdonsága.
Bármihez is fogunk hozzá, a nulladik lépés, hogy fejben rászánjuk magunkat az elvégezendő feladatra. Ám mi van akkor, ha már a legelején elvérzik az ember, ha már ez a nulladik lépés, az elhatározás is nehezünkre esik? Ha már a kisujjunkat is „lusták” vagyunk megmozdítani valamiért, amiről tudjuk, hogy előbb vagy utóbb úgyis meg kell vele birkóznunk? Hírlevelünkben két olyan technikát mutatunk, amelyek alkalmazásával talán néhányan megtanulnak egy roppant kellemetlen és bosszantó problémát, a dolgok elodázását orvosolni.
Van úgy, hogy minden erőfeszítésünk hiábavalónak tűnik egy adott cél elérése érdekében, és van úgy, hogy már az erőfeszítéshez sincs sem kedvünk, sem energiánk. Mark Manson amerikai bestsellerszerző szerint ahhoz, hogy az életünk valamely területén új lendületet vegyünk, meg kell tanulnunk elengedni az erőlködést, mert lehet, hogy az, amit annyira el akarunk érni, nem is a mi célunk. Eric Berne pszichiáter szerint pedig a lelkünknek és szellemünknek épp úgy szüksége van bizonyos tápanyagokra a működéshez, mint a szervezetünknek. Nézzük, melyek ezek!
Mindennapjaink teli vannak kisebb-nagyobb kudarcokkal, sikertelenségekkel, hibákkal, apró bosszúságokkal. Nem intéztük el a hivatali ügyeinket ma sem, az orrunk előtt zárt be a bolt, mert késve indultunk el otthonról, a főnök visszautasította egy ötletünket, rossz helyen parkoltunk. Mi lenne azonban, ha ezek helyett a pozitív történésekre és az apró sikerekre koncentrálnánk? Ha nem erőltetnénk azt, ami nem igazán megy? Ha megbecsülnénk minden jót, amit kapunk és amit elérünk az adott napon? Hogy mindezt hogy is kell csinálni? Mutatunk két módszert.
Semmiképpen se pánikoljunk. Véletlenül se roskadjunk magunkba, váltsunk inkább ritmust – ezt üzeni Ezópusz egyik meséje is a számunkra. Ha megnyugodtunk, akkor pedig kezdjünk hozzá a feladatok rendszerezéséhez. Ehhez kínál egyszerű, de nagyszerű megoldást a japán kanbantábla. Hírlevelünk e heti részében két tippet adunk arra, hogyan kezeljünk, ha hirtelen túl sok lett életünkben a multitasking.