Tetszett a cikk?

Az MBN bejelentette, hogy négy hónappal a januári felértékelődési spekuláció után már nem kell tartani a spekulációtól, ezért a jegybank befejezte devizapiaci műveleteit és visszatér korábbi gyakorlatához, azaz elsősorban a kamatszint alakításával kívánja befolyásolni az árfolyam alakulását. A Monetáris Tanács hétfői ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 6,5 százalékos szintjét.

A Montáris Tanács megvitatta A felértékelődési spekuláció kezelése című jegybanki háttéranyagot, amelynek legfőbb megállapítása, hogy a januári pénzpiaci spekulációt nem lehetett előre látni, a kialakult helyzetet azonban a Magyar Nemzeti Bank "jól kezelte". A spekuláció és annak utókezelése a pénzpiac stabilitásának veszélyeztetése nélkül lezárult – állapította meg az MNB. Az elmúlt évben mind a költségvetési, mind a bérpolitika inflációnövelő hatása rendkívül erős volt, ezért az MNB szigorú monetáris kondíciókat, erős árfolyamot tartott fenn, hogy ne forduljon vissza a 2001 májusában megindult dezinflációs folyamat - áll az elemzésben.
Az elmúlt hónapokban felgyorsult a dezinflációs folyamat, a gazdaság szereplői egyre nagyobb mértékben alkalmazkodtak az alacsony inflációs környezethez, a januári spekuláció pedig nem okozott veszteséget a belföldi gazdasági szereplőknek – állítják a jegybank szakértői. Az MNB szerint a 2003. január közepe előtti időszakban a forint árfolyamának erősödését nem spekulatív tőkebeáramlás okozta. A spekulatív tőke döntő része kiáramlott, a felértékelődési spekulációt követő konszolidáció időszaka ez év május végén lezárult.
A forint árfolyama elleni spekuláció következtében a jegybank első öthavi mérlegében 42 milliárd forint nyereség keletkezett, és a magyar bankok is nyereséghez jutottak, miközben a spekulánsok 60 milliárd forint veszteséget könyveltek el - közölte Járai Zsigmond, az MNB elnöke. Az év elején 5,3 milliárd euró forró tőke érkezett az országba, ebből 3,8 milliárd eurót a piac visszavásárolt, 1,2 milliárd euró a magyar bankokhoz került, a spekulánsok vesztesége 240 millió euró volt.
Pedro Solbes, az unió pénzügyi biztosa a közelmúltban azt mondta, hogy az eurózónához csatlakozni kívánó országoknak előzetesen az ERM-II árfolyamrendszerben plusz-mínusz 15 százalékos sáv helyett szűkebb, plusz-mínusz 2,25 százalékos lebegtetési sávban kell megőrizniük valutájuk stabilitását. A jegybank elnöke erre reagálva kijelentette, hogy jelentősen szűkítené a gazdaságpolitika és a monetáris politika mozgásterét, ha az ERM II árfolyamrendszerben a forintot egy szűk sávban kellene tartani. Járai Zsigmond nem tartja lehetetlennek a sávszűkítést, ám ez nagyobb felelősséget róna a költségvetési és a bérpolitikára; a jelenleginél jóval szűkebb sáv ugyan tükrözi az árfolyam stabilitását, ám nem maastrichti elvárás - mondta. (MTI)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!