A Montáris Tanács megvitatta A felértékelődési spekuláció kezelése című jegybanki háttéranyagot, amelynek legfőbb megállapítása, hogy a januári pénzpiaci spekulációt nem lehetett előre látni, a kialakult helyzetet azonban a Magyar Nemzeti Bank "jól kezelte". A spekuláció és annak utókezelése a pénzpiac stabilitásának veszélyeztetése nélkül lezárult – állapította meg az MNB. Az elmúlt évben mind a költségvetési, mind a bérpolitika inflációnövelő hatása rendkívül erős volt, ezért az MNB szigorú monetáris kondíciókat, erős árfolyamot tartott fenn, hogy ne forduljon vissza a 2001 májusában megindult dezinflációs folyamat - áll az elemzésben.
Az elmúlt hónapokban felgyorsult a dezinflációs folyamat, a gazdaság szereplői egyre nagyobb mértékben alkalmazkodtak az alacsony inflációs környezethez, a januári spekuláció pedig nem okozott veszteséget a belföldi gazdasági szereplőknek – állítják a jegybank szakértői. Az MNB szerint a 2003. január közepe előtti időszakban a forint árfolyamának erősödését nem spekulatív tőkebeáramlás okozta. A spekulatív tőke döntő része kiáramlott, a felértékelődési spekulációt követő konszolidáció időszaka ez év május végén lezárult.
A forint árfolyama elleni spekuláció következtében a jegybank első öthavi mérlegében 42 milliárd forint nyereség keletkezett, és a magyar bankok is nyereséghez jutottak, miközben a spekulánsok 60 milliárd forint veszteséget könyveltek el - közölte Járai Zsigmond, az MNB elnöke. Az év elején 5,3 milliárd euró forró tőke érkezett az országba, ebből 3,8 milliárd eurót a piac visszavásárolt, 1,2 milliárd euró a magyar bankokhoz került, a spekulánsok vesztesége 240 millió euró volt.
Pedro Solbes, az unió pénzügyi biztosa a közelmúltban azt mondta, hogy az eurózónához csatlakozni kívánó országoknak előzetesen az ERM-II árfolyamrendszerben plusz-mínusz 15 százalékos sáv helyett szűkebb, plusz-mínusz 2,25 százalékos lebegtetési sávban kell megőrizniük valutájuk stabilitását. A jegybank elnöke erre reagálva kijelentette, hogy jelentősen szűkítené a gazdaságpolitika és a monetáris politika mozgásterét, ha az ERM II árfolyamrendszerben a forintot egy szűk sávban kellene tartani. Járai Zsigmond nem tartja lehetetlennek a sávszűkítést, ám ez nagyobb felelősséget róna a költségvetési és a bérpolitikára; a jelenleginél jóval szűkebb sáv ugyan tükrözi az árfolyam stabilitását, ám nem maastrichti elvárás - mondta. (MTI)