Minél többet beszélünk róluk, annál inkább segítjük terjedésüket. A városi legendákról szóló konferenciáknál már csak egy arról tudósító írás lehet rosszabb – nyilatkozta Theo Meder kultúrakutató minap egy nemzetközi legendakutató konferencia kapcsán. A hvg.hu most megszegi ezt az aranyszabályt.

Ha előre tekintek, nem látok fényes jövőt, nem látok ezernyi kiemelkedő ipari vezetőt. (…) Mert én, Lawrence Ellison, a bolygó második leggazdagabb embere, kibuktam az egyetemről, és maguk nem. Mert Bill Gates, a bolygó leggazdagabb embere kibukott az egyetemről és maguk nem. (…) Bátoríthatom önöket azzal, hogy nem hiába szerezték meg keserves munkával a diplomájukat. (…) Mindez nagyon jó. Kell is majd a jó munkabírás. (…) Most azokhoz szólok, akik még nem végeztek. Pakoljanak össze! Menjenek el! Ne jöjjenek vissza! Valósítsák meg álmaikat! Mert bizton mondhatom, hogy az a beépített sisak úgy fogja lehúzni magukat, mint most ezek a biztonsági őrök engem ..."

A fenti beszédet Lawrence Ellison, az Oracle cég vezetője mondta el a Yale Egyetem végzőseinek, legalábbis aszerint az email szerint, amely a világot járva évről-évre felbukkan – hol angolul, hol magyarul - postafiókunkban. A történet persze kitaláció, nem más, mint egy - Andrew Marlatt, a SatireWire magazin szerzőjének szatirikus cikkéből eredeztetett, és főként az interneten keresztül elterjedt - legenda.

Vissza a középkorba

Korunk embere legalább annyira hiszékeny, mint a középkoré – véli a tavaly elhunyt kultúrkritikus, Neil Postman. Jan Harold Brunvand antropológia professzor szerint a legendák egyre erőszakosabb terjedéséért egyértelműen a világháló okolható. Brunvand szakterülete már 20 éve a „városi legenda” témaköre, jelenleg producerek és politikusok elleni anonim rágalomkampányokkal és összeesküvés elméletekkel foglalkozik. Szerinte az internet bekapcsolódása óta már a korábban elengedhetetlen mesélőtehetségre sincs szükség, a történetek egyetlen gombnyomással akár többezer helyre is kipostázhatók. A hitelesség látszatának növelését segíti a digitális technika, egy egyszerű képszerkesztő program segítségével ma már bármelyik kitalált történet könnyen illusztrálható.

Félelmeink kivetítése

A városi legendák vagy mítoszok tanulmányozása megmutatja társadalmi félelmeinket – véli Mikel J. Koven, a július 21. és 24 között 22. alkalommal megrendezett legenda- és mítoszkutató konferencia wales-i szervezője. Szerinte e történetek alkalmasak lehetnek arra, hogy illusztrálják, egy adott korban mi foglalkoztatta leginkább az emberek fantáziáját, és arra is, hogy alakulásukkal hogyan változtak az emberek félelmei, gondolkodásmódja.

Vállalati álhírek

A legendák nem kímélik a vállalatokat sem. E történetek keringetésének célja nem ritkán a hírbe hozott cég lejáratása, az áldozatok pedig többnyire a világ minden részén jelenlévő nagyvállalatok. Ilyen például az az alaptalan híresztelés, amely szerint az egyik kozmetikai óriás egykori vezetője a vállalat bevételeinek egy részét egy sátánista egyháznak utalta át, amelyik szerint egy ismert gyomorkeserű készítése során szarvasvért kevernek az italba, vagy amelyik szerint egy bútoróriás áruházainak gyermekmegőrzőjéből rendszeresen eltűnnek a gyerekek.

Akadnak persze olyan történetek, melyeket első olvasatra kitaláltnak vélnénk, aztán kiderül: valóban megtörténtek. Jó példa erre az az üdítőital-plakát, amelyre egy szexuális jelenetet csempészett készítője. Egy ilyen fotómontázs ma már percek alatt elkészíthető, ez esetben azonban nem erről volt szó: a vállalat számára kínos, és 200 ezer dolláros veszteséget termelő malőr a 80-as években valóban megtörtént.

A Barbara and David P. Mikkelson amerikai folkloristák által szerkesztett hatalmas legenda-adatbázisban számos ilyen és ehhez hasonló sztorit találhatunk. A történetek többnyire a fantázia szüleményei, sokszor túllépve a jó modor és a szégyenérzet határait. Nem ritka az egyes vállalatnevek cserélődése: ehhez elég rákattintani egy korábbi történetre és átírni a szóban forgó vállalat nevét.

Legendából üzlet?

E legendák anyagi károkat is okozhatnak a vállalatoknak - főként ha igaz Neil Postman emberi hiszékenységről szóló megállapítása, és hajlamosak vagyunk akár kedvenc termékünkről is lemondani egy fentiekhez hasonló történet miatt -, de a marketingszakemberek által nem tervezett publicitás plusz forgalmat is generálhat.

Egy világhálón keringő történet Monica Lewinsky és az amerikai ex-miniszterelnök „románcát” eleveníti fel. Eszerint Monica 1997 novemberében, fogai között két Altoid mentolos cukorkával, a mentolos orális szex előnyeit ecsetelte az akkori elnöknek – a folytatást ismerjük. Ami a cukorkát gyártó vállalatot illeti: a korábbi legenda mónikásított változatának elterjedését követően a cég Amerikában 58 százalékkal több mentolos tablettát értékesít.

Ugyanígy elgondolkodtató: a fent említett üdítőitalt gyártó cég 80-as években elszenvedett, 200 ezer dolláros pénzkidobása vajon megtérült-e már azáltal, hogy a szexuális kérdésekben a gyár vezetőinél jóval liberálisabb fiatalok mintegy két évtizede küldözgetik egymásnak a szabotőr plakátról készült fényképet.

Magyarország: bankkártya, hamis pénz, ügyfélszolgálat

Ha igaz, hogy a legendák félelmeinkre mutatnak rá, akkor az interneten keresztül terjedő sztorikat alapul véve ma Magyarországon a mobil- és számítógépes vírusoktól, elektronikus fizetéstől és pénzfelvételtől, valamint a minket ide-oda küldözgető ügyfélszolgálatoktól félnek az emberek a leginkább. Az „XY boltban kártyával fizettem, és lelopták róla minden pénzemet”, a „törölhetik a mobiltelefonod SIM-kártyáját”, illetve a „hamis bankók az YX bank automatáiból” kezdetű történetek jól jelzik, hazánkban még mindig nagy a gyanakvás a technikai újdonságok iránt. Népszerűek az ún. ügyfélszolgálati gyöngyszemek is, melyek – állítólag – egy-egy konkrét cég ügyfélszolgálatához beérkezett kérdésekből, válaszokból szemezgetik ki a legabszurdabbakat. A hvg.hu megkérdezte az ilyen tartalmú levelekben legtöbbet hivatkozott cégeket, vizsgálták-e, hogy valóban az ő ügyfélszolgálati rendszerükből származnak-e az idézett levelek, a válasz azonban – főként az ilyen válogatások név nélküli közlésére hivatkozva – többnyire nemleges volt.



A snopes UL-adatbázisa

The International Society For Contemporary Legend Research

Városi legendák magyarul



Önnek melyik a kedvenc városi legendája? Ossza meg velünk!

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
4 évet kapott az autós, aki sms-ezett gyorshajtás közben és halálra gázolt egy motorost

4 évet kapott az autós, aki sms-ezett gyorshajtás közben és halálra gázolt egy motorost

Nem tervez CEU-vizsgálatot az Oktatási Hivatal

Nem tervez CEU-vizsgálatot az Oktatási Hivatal

Újra utcán a belgrádiak

Újra utcán a belgrádiak

Fényes nappal ölte meg barátnőjét, mert az szakítani akart vele – 13 évet kapott

Fényes nappal ölte meg barátnőjét, mert az szakítani akart vele – 13 évet kapott

Lopott droggal kereskedett négy férfi, lecsapott rájuk a rendőrség - videó

Lopott droggal kereskedett négy férfi, lecsapott rájuk a rendőrség - videó

Nem Trump miatt persze, de meggondolta magát a General Motors

Nem Trump miatt persze, de meggondolta magát a General Motors