Tetszett a cikk?

Minél többet beszélünk róluk, annál inkább segítjük terjedésüket. A városi legendákról szóló konferenciáknál már csak egy arról tudósító írás lehet rosszabb – nyilatkozta Theo Meder kultúrakutató minap egy nemzetközi legendakutató konferencia kapcsán. A hvg.hu most megszegi ezt az aranyszabályt.

Ha előre tekintek, nem látok fényes jövőt, nem látok ezernyi kiemelkedő ipari vezetőt. (…) Mert én, Lawrence Ellison, a bolygó második leggazdagabb embere, kibuktam az egyetemről, és maguk nem. Mert Bill Gates, a bolygó leggazdagabb embere kibukott az egyetemről és maguk nem. (…) Bátoríthatom önöket azzal, hogy nem hiába szerezték meg keserves munkával a diplomájukat. (…) Mindez nagyon jó. Kell is majd a jó munkabírás. (…) Most azokhoz szólok, akik még nem végeztek. Pakoljanak össze! Menjenek el! Ne jöjjenek vissza! Valósítsák meg álmaikat! Mert bizton mondhatom, hogy az a beépített sisak úgy fogja lehúzni magukat, mint most ezek a biztonsági őrök engem ..."

A fenti beszédet Lawrence Ellison, az Oracle cég vezetője mondta el a Yale Egyetem végzőseinek, legalábbis aszerint az email szerint, amely a világot járva évről-évre felbukkan – hol angolul, hol magyarul - postafiókunkban. A történet persze kitaláció, nem más, mint egy - Andrew Marlatt, a SatireWire magazin szerzőjének szatirikus cikkéből eredeztetett, és főként az interneten keresztül elterjedt - legenda.

Vissza a középkorba

Korunk embere legalább annyira hiszékeny, mint a középkoré – véli a tavaly elhunyt kultúrkritikus, Neil Postman. Jan Harold Brunvand antropológia professzor szerint a legendák egyre erőszakosabb terjedéséért egyértelműen a világháló okolható. Brunvand szakterülete már 20 éve a „városi legenda” témaköre, jelenleg producerek és politikusok elleni anonim rágalomkampányokkal és összeesküvés elméletekkel foglalkozik. Szerinte az internet bekapcsolódása óta már a korábban elengedhetetlen mesélőtehetségre sincs szükség, a történetek egyetlen gombnyomással akár többezer helyre is kipostázhatók. A hitelesség látszatának növelését segíti a digitális technika, egy egyszerű képszerkesztő program segítségével ma már bármelyik kitalált történet könnyen illusztrálható.

Félelmeink kivetítése

A városi legendák vagy mítoszok tanulmányozása megmutatja társadalmi félelmeinket – véli Mikel J. Koven, a július 21. és 24 között 22. alkalommal megrendezett legenda- és mítoszkutató konferencia wales-i szervezője. Szerinte e történetek alkalmasak lehetnek arra, hogy illusztrálják, egy adott korban mi foglalkoztatta leginkább az emberek fantáziáját, és arra is, hogy alakulásukkal hogyan változtak az emberek félelmei, gondolkodásmódja.

Vállalati álhírek

A legendák nem kímélik a vállalatokat sem. E történetek keringetésének célja nem ritkán a hírbe hozott cég lejáratása, az áldozatok pedig többnyire a világ minden részén jelenlévő nagyvállalatok. Ilyen például az az alaptalan híresztelés, amely szerint az egyik kozmetikai óriás egykori vezetője a vállalat bevételeinek egy részét egy sátánista egyháznak utalta át, amelyik szerint egy ismert gyomorkeserű készítése során szarvasvért kevernek az italba, vagy amelyik szerint egy bútoróriás áruházainak gyermekmegőrzőjéből rendszeresen eltűnnek a gyerekek.

Akadnak persze olyan történetek, melyeket első olvasatra kitaláltnak vélnénk, aztán kiderül: valóban megtörténtek. Jó példa erre az az üdítőital-plakát, amelyre egy szexuális jelenetet csempészett készítője. Egy ilyen fotómontázs ma már percek alatt elkészíthető, ez esetben azonban nem erről volt szó: a vállalat számára kínos, és 200 ezer dolláros veszteséget termelő malőr a 80-as években valóban megtörtént.

A Barbara and David P. Mikkelson amerikai folkloristák által szerkesztett hatalmas legenda-adatbázisban számos ilyen és ehhez hasonló sztorit találhatunk. A történetek többnyire a fantázia szüleményei, sokszor túllépve a jó modor és a szégyenérzet határait. Nem ritka az egyes vállalatnevek cserélődése: ehhez elég rákattintani egy korábbi történetre és átírni a szóban forgó vállalat nevét.

Legendából üzlet?

E legendák anyagi károkat is okozhatnak a vállalatoknak - főként ha igaz Neil Postman emberi hiszékenységről szóló megállapítása, és hajlamosak vagyunk akár kedvenc termékünkről is lemondani egy fentiekhez hasonló történet miatt -, de a marketingszakemberek által nem tervezett publicitás plusz forgalmat is generálhat.

Egy világhálón keringő történet Monica Lewinsky és az amerikai ex-miniszterelnök „románcát” eleveníti fel. Eszerint Monica 1997 novemberében, fogai között két Altoid mentolos cukorkával, a mentolos orális szex előnyeit ecsetelte az akkori elnöknek – a folytatást ismerjük. Ami a cukorkát gyártó vállalatot illeti: a korábbi legenda mónikásított változatának elterjedését követően a cég Amerikában 58 százalékkal több mentolos tablettát értékesít.

Ugyanígy elgondolkodtató: a fent említett üdítőitalt gyártó cég 80-as években elszenvedett, 200 ezer dolláros pénzkidobása vajon megtérült-e már azáltal, hogy a szexuális kérdésekben a gyár vezetőinél jóval liberálisabb fiatalok mintegy két évtizede küldözgetik egymásnak a szabotőr plakátról készült fényképet.

Magyarország: bankkártya, hamis pénz, ügyfélszolgálat

Ha igaz, hogy a legendák félelmeinkre mutatnak rá, akkor az interneten keresztül terjedő sztorikat alapul véve ma Magyarországon a mobil- és számítógépes vírusoktól, elektronikus fizetéstől és pénzfelvételtől, valamint a minket ide-oda küldözgető ügyfélszolgálatoktól félnek az emberek a leginkább. Az „XY boltban kártyával fizettem, és lelopták róla minden pénzemet”, a „törölhetik a mobiltelefonod SIM-kártyáját”, illetve a „hamis bankók az YX bank automatáiból” kezdetű történetek jól jelzik, hazánkban még mindig nagy a gyanakvás a technikai újdonságok iránt. Népszerűek az ún. ügyfélszolgálati gyöngyszemek is, melyek – állítólag – egy-egy konkrét cég ügyfélszolgálatához beérkezett kérdésekből, válaszokból szemezgetik ki a legabszurdabbakat. A hvg.hu megkérdezte az ilyen tartalmú levelekben legtöbbet hivatkozott cégeket, vizsgálták-e, hogy valóban az ő ügyfélszolgálati rendszerükből származnak-e az idézett levelek, a válasz azonban – főként az ilyen válogatások név nélküli közlésére hivatkozva – többnyire nemleges volt.



A snopes UL-adatbázisa

The International Society For Contemporary Legend Research

Városi legendák magyarul



Önnek melyik a kedvenc városi legendája? Ossza meg velünk!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Jóval ellenállóbb az indiai köles a klímaváltozással szemben, mint a búza

Jóval ellenállóbb az indiai köles a klímaváltozással szemben, mint a búza

Merkel politikai klónja veszi át a CDU vezetését

Merkel politikai klónja veszi át a CDU vezetését

Az állami turisztikai ügynökség szlogenje cégnevet ihletett

Az állami turisztikai ügynökség szlogenje cégnevet ihletett