Kopits szerint a törvénymódosítás alááshatja a gazdaságpolitika hitelességét, a pénzpolitika fellazítására bátoríthatja a monetáris tanács tagjait, ahelyett, hogy a pénzügyi szigor fokozására ösztönözné őket. Mint mondta, a tanács csak az alapkamatot változtathatja meg, a kamatfelárra nincs közvetlen hatása. „A kockázati felárat főként a pénz-és költségvetési politika hitelessége és az intézményi háttér összefüggései határozzák meg” - fejtette ki, hozzátéve, hogy a monetáris tanács - összetételétől függetlenül is - nagy valószínűséggel fenntartja majd óvatos pénzpolitikai magatartását.



A Nemzetközi Valutalap volt igazgató-helyettese megjegyezte: nem tartja lehetségesnek, hogy az MNB nagymértékű alapkamat csökkentést hajtson végre a mostani 10,5 százalékos szintről.



A parlament kedden kezdi meg a törvénymódosítási javaslat vitáját, és szavazás a november 15-ével kezdődő héten várható. A javaslat szerint a tanács létszáma 9-ről 11-re emelkedne, megszűnne két MNB alelnök tagsága a testületben és a miniszterelnök négy új tagot nevezne ki azonnal, egyet pedig később.



Kopits kifejtette, hogy teljesen elfogadható lenne, ha a kormányfő a monetáris tanács valamennyi tagját meghatározott időtartamra nevezné ki, ahogyan az számos országban történik. Az azonban, hogy a tanács tagjainak mandátumát idő előtt meg akarják szüntetni és a testületet ki akarják bővíteni, politikailag motivált lépésként, a központi bank szervezeti fejlesztésével való szakításként értelmezhető - jegyezte meg. (MTI)