Az eredményt a kínai statisztikai hivatal jelentette be. Ez egyelőre rácáfol a korábbi várakozásokra, hogy a kínai gazdasági növekedés az idén lassulni fog, bár a kínai kormány továbbra is erre számít. A tavalyi utolsó negyedévben 9,9 százalékos, a harmadikban 9,8 százalékos, a másodikban 10,1 százalékos, az elsőben szintén 9,9 százalékos volt a növekedés az egy évvel azelőttihez képest.

A statisztikai hivatal csütörtöki közleménye szerint az idei első negyedévi növekedést főleg a beruházás és az ipari termelés táplálta, de szoros harmadik a lakossági fogyasztás is a GDP-növekedés elemeinek sorában. Ennek dacára a növekedés inflációmentes, mert a beruházási rohamban keletkezett többletkapacitások egyelőre meghaladják a keresletet, túlhevülésnek nincs jele, a növekedés fenntartható a szerdai közlemény szerint.

Megfordult a tavalyi irányzat: az iparvállalatok összes adózott eredménye 21,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kínai feldolgozóipar beszerzőmenedzser-mutatója márciusra 51,0 pont volt, negyedik hónapja jelezve a teljesítmény szerény, de gyorsuló további növekedését. A termelés és az új megrendelések részmutatója hathavi csúcsot ért el márciusban, a termelés növekedése különösen a fogyasztási cikkekből volt erős. A kínai iparvállalatok profitja a tavalyi év közepéig gyorsulva növekedett, utána az év végéig lassult a növekedés.

A kínai városi lakosok egy főre jutó átlagos elkölthető jövedelme 3293 jüan volt az első negyedévben, 10,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál, de a vidéki lakosság felzárkózása is érezhető volt: az ő 1094 jüanjuk még messze elmaradt a városi átlagtól, de gyorsabban nőtt, 11,5 százalékkal.

Kína a GDP-jét tekintve a hatodik helyre került a világranglistán az addigi hetedikről, maga mögé szorítva Olaszországot. Az első az Egyesült Államok, után a sorrend most: Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Olaszország.