1. Mennyit engedhetünk meg magunknak?

Évekre, akár évtizedekre adósságba vág minket a lakáshitel, ezért nagyon lényeges annak felmérése, milyen árkategóriáig mehetünk. Az ingatlanvásárlás művészete végül is abban rejlkik, hogyan hozzuk ki a legtöbbet abból a költségkeretből, amely rendelkezésünkre áll. Azzal nyilván tisztában vagyunk, mennyi készpénzünk van, vagy nagyságrendileg mekkora összeget kasszírozhatunk előző lakásunk eladásából, ám annak megítélése, hogy ezen felül mire vállalkozhatunk, sokkal nehezebb. Azért is érdemes végigszámolni mindezt, mert igen rossz érzés rájönni, hogy nem a megfelelő kategóriát szemeltük ki: ha újszerű családi házak helyett csak felújítandók jöhetnek szóba vagy pedig az újszerű állapotot csak társasházi lakásban találjuk meg.

2. Biztos, hogy kapunk hitelt?

Sok banknál vagy hitelközvetítőnél a „nem tudjuk garantálni” az összes válasz, amelyet kicsikarhatunk a fenti kérdésre. Ettől nem lesz könnyebb a dolgunk, hiszen a hitel megítélése dönt a ház megvásárlásának lehetőségéről. Mindenképpen tovább kell állnunk tehát, és keresni olyan hitelintézetet vagy szakembert, aki segít megválaszolni ezt és tulajdonképpen az első kérdést is: milyen árú házat vehetünk? Az előminősítés nagy segítség: ilyenkor már elkérik azokat a dokumentumokat, adatokat, amelyeket – persze jóval szigorúbban ellenőrizve – majd a konkrét hiteligényléskor is kérnek majd. Ezután kapunk választ arra, hogy érdemes-e próbálkoznunk az általunk megjelölt összeggel, vagy pedig arra, mennyi a maximális kölcsön. Általában számolhatunk úgy, hogy az ingatlan árának felét megkaphatjuk, ha nem több tízmilliós hitelre számítunk. Jelenleg egyébként átlagosan 8-9 millió forintos kölcsönt igényelnek Magyarországon.

Egyszerűbb a dolga annak, aki lakáslízinggel próbálkozik, hiszen a 60-70 ezer forintos díj ellenében igen gyors, 5-15 napos határidővel döntenek a finanszírozásról, így előminősítés tulajdonképpen nem is szükséges.

3. Milyen típusú kölcsönt vegyünk fel?

Ma már hirdetések tucatjaival találkozhatunk, mindegyik más és más típusú hitelt ígérve. A hvg.hu is többször foglalkozott lakáshitelekkel, azok fajtáival. Aki például fiatal, kevés pénze van, és nem akar túl drága lakást, jelentkezhet a Fészekrakó-programra. Új lakás vásárlók szeretik az államilag támogatott lakáshiteleket. A legtöbben azonban svájci frankon alapuló devizakölcsönt vesznek fel manapság, az alacsony kamatok miatt. Ennek azonban kockázata a változó forintárfolyam.

Az, hogy kinek mi jó, a hitelügyintéző feladata is eldönteni. Ha jól teszi a dolgát, számos kérdést tesz fel nekünk, és a válaszokból kideríti, mi a legjobb nekünk, vagy megmutatja azokat a konkrét lehetőségeket, amelyekből választhatunk. Néhány alapvető dolgot mi magunk is tisztázhatunk. A jelenlegi anyagi helyzetünk nyilvánvalóan tisztán áll előttünk. Azt azonban már végig kell gondolnunk, változik-e a közeljövőben ez a helyzet, van-e esélye jelentős romlásának. Nem mindegy, mennyi ideig akarunk új otthonunkban lakni. Ha devizahitel mellett döntünk, azt is tudnunk kell, kezelni vagyunk-e képesek a havi befizetések változó összegét, hiszen az az árfolyamtól függ.