szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az idén április végéig felvett 159 milliárd forintnyi lakáshitel mindössze 28,8 százalékán volt állami támogatás -áll a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda legújabb elemzésében. Az állam már két éve feleslegesen fizet a lakáshitelek után támogatást.

A DEM számai a lakáshitel piac 85 százalékát reprezentáló hitelnyújtók adatait tartalmazzák. Eszerint az idei év első négy hónapjában 159 milliárd forintnyi értékű lakáscélú hitelt vettek fel, 34 milliárddal többet, mint egy évvel korábban, viszont csak 4 milliárddal haladja meg a 2004. évi adatot. 

Az új lakásokra felvett támogatott forint hitelek mennyisége évről-évre csökken: amíg 2004. április végén 72 milliárd, addig a múlt évben 36 milliárd, az idén pedig mindössze 25 milliárd forint volt. 

Ezzel éppen ellentétes előjelű a támogatás nélküli - szinte kizárólag devizában felvett - hitelek adatsora. Amíg 2004. áprilisában mindössze 13 milliárd forintnyi ilyen hitelt helyeztek ki a bankok, addig tavaly 69 milliárdot, az idén pedig 113 milliárd forintot, vagyis az utóbbi egy évben közel megduplázódott az összeg. 

Némileg más képet mutat az úgynevezett "egyéb támogatott" forint lakáshitelek adatsora (e körbe tartoznak a használt lakás vásárlására, illetve bővítésre, korszerűsítésre adott hitelek). Két éve 70 milliárd forint ilyen hitelt vettek fel az ügyfelek április végéig, 2005-ben és az idén pedig 20-20 milliárd forintot. Így jön ki - összegezve - az a drasztikusan csökkenő arány, amely szerint 2004 áprilisban a teljes hitelösszeg 91 százaléka, a múlt évben 45 százaléka az idén pedig 28,8 százaléka volt támogatott hitel. 

Az átlagos hitelnagyság az új lakásokhoz felvett támogatott forint hiteleknél szintén csökkenő tendenciát mutat: 2004-ben a 6,7-7,3 millió forint közti sávban ingadozott a havi adatok alapján, a múlt évben ez a sáv 6-6,3 millió forint közé esett, idén pedig a januári 5,6 millióról kúszott fel áprilisra 6,2 millióra. 

A használt lakásokra felvett támogatott hiteleknél még drasztikusabb a kölcsönök átlagos nagyságának csökkenése. Két évvel ezelőtt a januári 5 millióról esett le decemberre 3,8 millióra, tavaly 3,2 millió körül stabilizálódott és ez látszik megismétlődni az idén is. 

A támogatott hitelek átlagos nagyságának csökkenésével éppen ellentétes a deviza hitelek alakulása. A növekedés már 2004-ben elkezdődött: a januári 1,8 millióról 3,2 millióra növekedett az év végére. A múlt év itt is stabilitást mutat, mégpedig 4,5 millió forint körül, viszont az idei év adatai 5 millió forint körüli átlagot rajzolnak ki.

"A korábban felvett támogatott hitelekre jelenleg folyósított állami támogatás 200 milliárdos nagyságrendje megmozgatta azok fantáziáját, akik a lakástámogatásokat amúgy is fölöslegesnek tartják, és szívesen spórolnának ezen a területen" - áll az elemzésben. A DEM szerint a támogatás visszamenőleges megvonása komoly politikai veszteséggel járna, viszont a rendszert most le kellene állítani. A devizahitel olcsóbb a forint hitelnél, így a támogatás pénzkidobás, azzal a lakáshoz jutást lehetne segíteni. 

Ha minden marad a régiben, akkor évente 170 milliárd forint új támogatott hitelállomány keletkezik, amely 2009 végére elérheti az 1000 milliárd forintot.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Dzindzisz Magdalena (hvg.hu) Gazdaság

Kinek jó az önerő nélküli lakáshitel?

Fészekrakó, lakáslízing, ÖnerőMinimum – az elmúlt egy évben több olyan konstrukció jelent meg, amely az önrésszel nem, van csak minimálisan rendelkezőknek könnyíti meg a lakásvásárlást. Mi a különbség ezek között, és kinek melyiket érdemes választani? És miért jó ez a bankoknak, miért most nyitottak az önerő nélküli ügyfelek felé? A hvg.hu utánajárt.

Gazdaság

Harcok a devizahitelek körül

A bankok elutasítják a devizahitelezés bürokratikus fékezését, amit viszont a jegybank már elképzelhetőnek tart az árfolyamkockázat növekedése esetén. Nehéz lesz azonban megnyernie partnernak a devizahitelekre egyre több garanciát vállaló kormányt.

MTI Gazdaság

Drágulnak a svájci frankban felvett lakáshitelek

A negyed százalékpontos svájci kamatemelést követően hosszabb távon drágulnak a svájci frankban igényelt hitelek törlesztőrészletei Magyarországon is, ám ennek mértéke és ideje banktól és konstrukciótól függően eltérő lehet.

hvg.hu Gazdaság

Hogyan költözhetünk el a hitelre vett lakásból?

Egy új lakás kiszemelésekor nem gondolunk arra, hogy mi lesz, ha az akár 20 vagy 30 éves hitelre megvett otthonunk néhány év múlva szűkké válik, vagy egyszerűen csak máshová szeretnénk költözni. Hogyan lehet „kiszállni” a hitelből, ha rájövünk, hogy mégsem a legjobbat választottuk? Bemutatjuk a szükséges lépéseket.

hvg.hu Gazdaság

Lakáshitelek: hogyan számolnak a bankok?

Ha tudjuk, mely módszerekkel és milyen arányok alapján állapítják meg a bankok, mekkora lakáshitelre vagyunk jogosultak, reálisabban mérhetjük fel vételi lehetőségeinket. Írásunk első részében azt kérdeztük meg a bankoktól, miként határozzák meg az ingatlanok értékét.