A borpiaci reform az EU-ban előreláthatólag 2008-ban kezdődhet meg, a jelenleg folyó egyeztetési folyamat végén. Brüsszelben csütörtökön jelentették be, hogy az Európai Unió bizottsága mélyreható borpiaci reformok mellett döntött, a borpiac közös szervezetének gyökeres megreformálása mellett foglalt állást.

Russell Mildon agrárpiaci igazgató szerint az unió termeli évente a legtöbb bort a világon. A fogyasztása is az uniós országoknak a legnagyobb a világon. Ugyanakkor az elmúlt 10 évben az unió borbehozatala évente 10 százalékkal emelkedett, miközben kivitele ennél csak lassabban nő. Amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, úgy az unió bortúltermelésének mértéke az évtized végére, a jövő évtized elejére elérheti az éves bortermelés 15 százalékát. (Jelenleg az unió bortermelése évente 180 millió hektoliter körül mozog.)

A borpiaci reform egyik lényeges célja, hogy a jelenlegi termelési szintet csökkentsék. Így versenyképesebbé tehető a szakértők szerint az unióban megtermelt bor a piacon. A cél elérése érdekében 400 ezer hektár szőlőültetvény kivágását javasolják a szakértők 5 év alatt. A kivágás finanszírozására, támogatására 2,4-2,5 milliárd eurót szánnak. Ez a jelenlegi 3,4 millió hektáros termőterület 3 millió hektárra való csökkentését jelentené. 

Emellett változtatnának azon a jelenlegi gyakorlaton, miszerint a borfelesleget lepárolhatják a bortermelők. Továbbá engedélyeznének a világban már több helyen elfogadott bor előállítási gyakorlatot, de megtiltanák a cukor hozzáadását a borhoz - erről Ersilia Moliterno, az Európai Bizottság Agrárfőigazgatóságának munkatársa beszélt. Mindehhez hozzátette, hogy a jelenlegi címkézési gyakorlaton is változtatni kívánnak annak érdekében, hogy a fogyasztók a jelenleginél egyszerűbben juthassanak a borokról információhoz.

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta: Magyarország érdekelt az európai bortermelés mélyreható reformjában, ugyanis a borágazat jelenleg strukturális és versenyképességi válságban van Európában. Ezért az érdemi reformok nem halaszthatók tovább. Aláhúzta ugyanakkor, hogy nem lehet cél az önkorlátozás és a versenyképesség csökkentése. A termeléscsökkentés lehetőségét nemzeti hatáskörben meg kell tartani, de biztosítani kell egyben az uniós borok eddiginél jobb piaci lehetőségeit, főként a marketing- és a szerkezeti átalakítást szolgáló támogatások növelésével. 

Az Európai Bizottság csütörtökön nyilvánosságra hozott borrendtartási reformtervéről Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője úgy vélekedett, hogy az uniós borrendtartás reformjára a fogyasztás csökkenése és az újvilági bortermelők által támasztott verseny miatt van szükség. 

A brüsszeli magyar szocialista képviselő egyetért Mariann Ficher-Boel uniós agrárbiztossal abban, hogy a tervezett reformnak piacorientált és a versenyképes termelés irányába kell elmozdítania az európai szőlő- és bortermelést.  Tabajdi Csaba ugyanakkor kiemelte, hogy a magyar szőlészet és borászat alapvető érdeke a szerkezetátalakítás nagyobb uniós támogatása, amelyet a reformtervezet is tartalmaz. 

Az európai parlamenti képviselő ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy az uniós költségvetésben a borszektorra a jelenleginél nincs több pénz. Ezért a lepárlásra fordított összegeket kell radikálisan csökkenteni, ezek a túlzott ráfordítások gátolják meg a szerkezetváltást. Tabajdi szerint radikális reformra van ugyan szükség, de normális ütemezéssel, elkerülve a sokkterápiát.