Az eurót pénteken 13 óra körül 281,90 forinton jegyezték a bankközi piacon, már csak fillérekre a 282,36 forintos sávközéptől, majd 281,20-ra gyengült az uniós valuta. Január 2-án egy svájci frank a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kurzusa szerint 162,52 forintba került, június 23-án pedig már 9,97 százalékkal többe, 178,72 forintba. Az euróhoz képest a forint ugyanebben az időszakban 10,67 százalékkal, 252,65 forintról 279,60 forintra gyengült. 
   
Azok, akik hosszú futamidejű devizahitelt vettek fel, kedvezőbb helyzetben vannak, mert esetükben az árfolyam-ingadozások hosszú távon kiegyenlítődnek, a rövid futamidejű hitelek esetében azonban veszteségekkel kell kalkulálni. A bankok szerint azonban a devizahitelek még most is előnyösebbek a forinthiteleknél.
 
A K&H Banknál a forintban fizetendő hitelek induló törlesztő részlete a január 2-án és a ma felvett devizalapú hiteleknél azonos, egy 5 millió forintos, 10 éves futamidejű euró alapú hitel esetében 58 505 forint, míg svájci frank alapú hitel esetében 54 707 forint. A  forint gyengülése miatt azonban a január 2-án felvett hitelek törlesztő részlete időközben megnőtt, az euró alapú hitelek esetében 64 256 forintra, az utóbbi esetében pedig 59 755 forintra.

Egy most felvenni tervezett hitel esetében a jelenlegi kamatszinteket és a várható árfolyam-elmozdulásokat kell figyelembe venni, és nem azt, hogy a forint korábban erősebb volt, mint most - válaszolták a K&H-nál arra a kérdésre, van-e még előny a forinthitelekhez képest, és milyen árfolyamnál billen át a mérleg nyelve. Ha nem számítunk a forint további gyengülésére, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy most érdemes csak igazán devizahitelt felvenni, mivel egy gyenge forintárfolyamban inkább benne van az erősödés lehetősége, mint egy már eleve erős jegyzésben, illetve az árfolyam jelenlegi gyengélkedése magával hozhatja a forintkamatok emelkedését - vélekedett a bank illetékese. 

A K&H Bank jelenlegi hitelkondíciói mellett a forint árfolyamának 314,60 HUF/EUR illetve 215 HUF/CHF árfolyamszintig kellene gyengülnie, hogy egy most felvett 10 éves futamidejű devizaalapú lakáshitel forintban fizetendő törlesztő részlete akkora legyen, mint egy most felvett forintalapú lakáshitelé. Ez az euró esetében 13,6 százalékos, a svájci frank esetében pedig 21,5 százalékos további gyengülést feltételez, miközben 2006 elejétől eddig 9-10 százalékot gyengült a forint e két devizához képest.

"Még mindig jobban megéri devizában felvenni hitelt használt lakásra, mint forintban" - mondta Németh Imre, az OTP Bank lakáshitelezési főosztályának vezetője, aki szerint a forinthitel csak az új lakás esetében előnyösebb, de ez a korábbi erősebb forintárfolyamok mellett is így volt. Az OTP Bank ezért az új lakásra korábban is mindig forinthitelt ajánlott, mert törlesztő részlete alig különbözött a devizáétól.

Az OTP Banknál egy 15 éves futamidejű, 5 millió forintos svájci frank alapú (új és használt lakás vásárlására is felhasználható) hitel induló törlesztő részlete most 178 forintos árfolyammal számolva 47 637 forint, EUR alapúnál 278 forintos árfolyammal számolva 52 130 forint, míg a használt lakás vásárlására fordítható forinthitel induló részlete 51 310 forint, az új lakás vásárlására szolgálóé pedig 45 460 forint. 

A bank február óta kínál árfolyam-garanciát a svájci frank alapú lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelekre. Az új termék hamar népszerűvé vált, arányuk az új kihelyezésekben elérte a 40 százalékot. A két évre szóló garancia 173 forintos svájci frank mellett lép életbe, ami azt jelenti, hogy az ügyfélnek 178 forintos CHF esetén is csak 173 forintos árfolyammal számolják a törlesztő részletet; a különbözetet a bank állja.

Az árfolyam-garancia díjtalan, de az egyszeri keretbeállítási jutalék e hiteleknél magasabb: az árfolyam-garancia nélkül nyújtott deviza lakáshitelek esetében 1,5, az árfolyamgarantált hitelek esetében pedig 1,9 százalék. 

Az OTP Banknál eddig nem tapasztalták, hogy a forint gyengülésétől megijedve az ügyfelek forintra akarnák váltani devizahitelüket. A döntés attól függ, hogy a hitel hátralévő futamidejére a forint további gyengülésére vagy visszaerősödésére számítunk-e. Aki további gyengülésre számít és a későbbiekben sem várja a forint visszaerősödését, az átváltás mellett fog dönteni, aki viszont nem gondolja tartósnak a forint gyengélkedését, annak nem szabad forintra váltania devizahitelét. 

A Magyar Bankszövetség januárban, a devizaalapú lakossági hitelek kockázatairól készült elemzésében még úgy vélekedett, hogy 2006-2007-ben reálisan nem lehet azzal számolni, hogy a HUF/EUR árfolyam akárcsak megközelíti a 270-275 forintot. A szövetség akkori ajánlása szerint ezért a hosszabblejáratú hitelt felvenni szándékozók nyugodtan választhatják a deviza alapú konstrukciókat is.

A piaci viszonyok változása miatt az árfolyambecslést felül kell vizsgálni - mondta Földi Tamás, a bankszövetség vezető közgazdásza, aki szerint hosszabb távon továbbra is érdemes devizában eladósodni. Igaz, hogy az árfolyam emelkedik, de meg kell nézni a másik oldalt is, az MNB fog-e erre reagálni a forint védelmében. Ha ugyanis kamatot emel, a forint erősödik. A vezető közgazdász szerint a hosszú távú stabilizációs kormányintézkedések is jótékony hatással lehetnek a forintra. 

"A bankszövetség nem tart attól, hogy az ügyfelek fizetőképességének romlása megingathatja a bankrendszer stabilitását - véli Földi Tamás.

A pénzügyi csúcsszervezetek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az utóbbi években rendszeresen figyelmeztettek a devizahitelek kockázataira. A szakértők attól tartottak, hogy egy jelentős forintgyengülés vagy kamatemelés jelentősen ronthatja a banki ügyfelek, különösen a fedezeti ügyleteket nem ismerő lakosság fizetőképességét. 

Ha a hitel felvételekor nagyon kifeszített volt a családi költségvetés, már a törlesztő részlet ötezer forintos növekedése is gondot jelenthet, az OTP Banknál azonban még nincsenek jelei annak, hogy az árfolyamgyengülés fizetési késedelmeket okozna - mondta a bank illetékese. 

A K&H Banknál nem számítanak tömeges fizetésképtelenségre a forint árfolyamának gyengülése miatt. A banknak korábbi tapasztalatai a lakáscélú devizahiteleknél hamarabb bevezetett devizaalapú autólízingek területéről vannak: már volt olyan időszak, hogy a forint jelentősen vesztett árfolyamából, azonban az ügyfelek törlesztési pontosságát az akkori árfolyamgyengülés nem befolyásolta. 

A bankszektor a PSZÁF jelentése szerint az első negyedévben átlépett bizonyos lélektani határokat. A jelentés szerint minőségi szempontból más, "új állapot" jött létre azzal, hogy az első negyedévben már a teljes forrásállomány 33 százaléka, a teljes eszközállománynak pedig 40,5 százaléka volt devizában denominálva.

A devizatételek aránya az eszközökön belül egy év alatt közel 7 százalékponttal nőtt, 33,7-ről 40,5 százalékra, míg az idei első negyedévben több mint 2 százalékponttal. A jelentés kiemeli, hogy az adatok alapján megállapítható: most forinthiteleket váltanak át már nagyobb mértékben devizahitelekre.  

A PSZÁF napokban publikált adatai szerint a bankszektor devizahiteleinek bruttó állománya április végén 6 544,848 milliárd forint volt, ennek 21,2 százaléka a háztartásoknál. Az 1 387,2 milliárd forint összegű állományból 1 367,4 milliárd forintot a lakosságnak, 19,8 milliárd forintot egyéni vállalkozóknak folyósítottak. A lakossági devizahitelek 50,8 százaléka (694,6 milliárd forint)  április végén fogyasztási, 43,6 százaléka (596,1 milliárd forint) lakáscélú, a többi folyószámla-, értékpapír vásárlási, illetve egyéb hitel volt.