Építész tervezte ház, iparművész tervezte bútor, művészi kert vagy akár a lakberendezési terv is ugyanolyan szerzői jogvédelmet élvez, mint egy festmény vagy zenemű. A védelem feltétele valamennyi esetben az egyéni, eredeti jelleg megléte. Míg az utóbbiakhoz fűződő jogosultságok közismertek, az ingatlanokhoz kapcsolható szerzői jogokkal kevesen vannak tisztában.

Az én házam az én váram?

Egy házat tervvel együtt is el lehet adni, de ha az új tulajdonos át akarja azt terveztetni, az eredeti tervezőtől kell engedélyt kérnie: első körben őt kell megkérdezni, hogy vállalja-e a tervezést. Persze nem kötelező vele terveztetni, választhatunk más építészt is, de a felhasználási jogot és szerzői jogot mindenféleképpen tőle kell megkérni - mondja Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke.

Egy terv alapesetben egyszeri felhasználásra készül, melynek további felhasználáshoz a tervező engedélye szükséges. Ilyenkor az építészt szerzői jogdíj illeti meg, amelynek összege általában egy engedélyezési terv 25 százaléka. Profi tervező esetében vidéki háznál 80-100 ezer forintos összegre lehet számítani, ami Budapesten a tervező személyétől függően 500-800 ezer forint is lehet. Erről az építész le is mondhat, viszont ezt is írásba kell rögzíteni.

A tervező azt is megteheti, hogy nem járul hozzá az áttervezéshez, bár az ilyen eset nagyon ritka. Ekkor bírói úton lehet ezt kikényszeríteni, de a fizetési kötelezettség alól ez sem mentesít. Szellemi alkotáshoz fűződő jogra hivatkozva természetesen nem akadályozható meg, hogy építsünk a házunkhoz még egy szobát, vagy éppen vágjunk egy új ablakot, hiszen ezzel éppen az ingatlan értékét emeljük. Elvileg megpróbálhatja ezt meggátolni a tervező, de erre gyakorlatilag nincs példa. Olyan viszont előfordul, hogy egy ház bővítésénél, vagy egy tetőtér építésénél az eredeti épület tervezője esztétikai kikötéseket tesz.

Tervező kerestetik

Régi épületeknél gyakori, hogy az építész személye ismeretlen, és többszöri tulajdonosváltás során is elkallódhatnak a tervek. Ebben az esetben az áttervezésre kiszemelt tervezőnek a Kamara hivatalos lapjában közzé kell tennie, pontosan mely helyrajzi számmal rendelkező ingatlan eredeti tervezőjét keresi. Ha jelentkezik az építész, akkor meg kell vele alkudni. Ha a felhívásra senki nem reagál, akkor minden további nélkül kezdődhet a munka. Ez az engedélykérési és jogdíjfizetési kötelezettség csak az átépítésekre vonatkozik, a bontásra nem.

A szerzői jogok az épület esztétikai értékétől függetlenül megilletik a tervezőt: Ha egy ingatlan egyéni, eredeti tervezésű, a szerzői jog szerint automatikusan jár utána a szerzői jogdíj. Erre a legjobb példa a budapesti látképet a Roosevelt téren csúfító Spenótház átépítése: A Roosevelt 7/8 néven ismertté vált új épület tervezésekor jelentős összeget fizettek a Spenótház eredeti tervezőinek, mivel nem bontás, hanem áttervezés és átépítés történt. Először itt sem akartak e jogokért fizetni, de végül még a per előtt megalkudtak a felek.

Értéknövelő tényező

Minden terv, akár egy skicc is emeli az ingatlan értékét, mert belőle megállapítható, mi építhető az adott területre. Az ilyen terv természetesen annál többet ér, minél precízebb, minél részletesebb. Biztosíték az eladónak és a vevőnek egyaránt: ha az ingatlanra elvi építési engedély van, az köti a hatóságot is, így a tervben lévő paraméterek szerinti házra egy évig jogerős építési engedély kérhető. Terv nélkül előfordulhat, hogy zsákbamacskát vesz az ember, hisz nem tudni, milyen sorsot szánnak az ingatlannak, egyáltalán beépíthető-e, és ha igen, milyen mértékben.

Nem szabad préda!

Hacsak az adott szerződés másképp ne rendelkezik, a megrendelt terv egyszeri felhasználásra készül. A gyakorlat azonban mást mutat: a terveket az esetek felében ki sem fizetik, ráadásul az építészt megkérdezése nélkül többször jogtalanul eladják további felhasználásra. Ez akkor nem törvénytelen, ha a következő tulajdonos a tervet csak bizonyításra használja föl, és nem arra, hogy ennek alapján házat építsen: ez utóbbit csak a szerzői jogdíj megfizetése után teheti. A tervező akár el is adhatja magát a tervet, hozzájárulhat az ismételt felhasználáshoz is, viszont a szerzői jogról nem mondhat le. Ez örökös jog, mely halála után 70 évig az ő örökösét illeti, akárcsak zeneművek vagy irodalmi alkotások esetében.

Egyedi darabok

A bútorok és a használati tárgyak formatervére külön jogszabályok vonatkoznak: ezekre az iparcikkekre elvileg szerzői jogvédelem és külön iparjogvédelem is kiterjedhet. Ha ugyanis egy berendezési tárgy teljesen egyéni, egyedi jellegű, akkor szerzői jogilag is védett - magyarázza Ruszthi Hunor jogász. További előny, hogy ez a védelem is az alkotó halálát követően 70 évig fennáll. Ha egy bútor vagy egy használati tárgy megfelel a szerzői jogi oltalmi feltételeknek, akkor ezt a védelmet elvileg kérni sem kell, a védelem az alkotás létrejöttét követően, a törvény erejénél fogva biztosított.

Bonyodalom abból adódhat, hogy - bár létezik a Magyar Szabadalmi Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartás - a legtöbb esetben igen nehézkes az egyéni, eredeti jelleg bizonyítása. Ebből a szempontból is jobb a formatervezési mintaoltalom, mely szigorúan meghatározott közigazgatási eljárást követően jöhet létre. Megadásának feltétele, hogy a termék új és egyéni jellegű legyen. Ezt a típusú védelmet a Magyar Szabadalmi Hivataltól lehet kérni: ilyenkor újdonságkutatást végeznek, pontosan rögzítik az adott tárgy adatait és kivitelezési tervét, legyen szó akár székről, akár csillárról. Innentől kezdve a tervező bejegyzési díj fizetése után maximum 25 évig kizárólagos használatra jogosult. Eladhatja a bútor vagy lakberendezési tárgy gyártási jogát egy nagyvállalatnak, de akár ő maga is elkezdheti gyártani. A formatervezési mintaoltalomban részesülő termék garantáltan egyedi jelleme miatt kedvezőbb feltételek mellett értékesíthető.

A szerző jogvédelem a kertterve és a lakberendezési tervre is vonatkozik, viszont ezekben az esetekben nehéz meghatározni, mi számít egyedinek.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség