szerző:
hvg.hu

Mekkora árkülönbségek vannak a régi és új tagállamok fővárosai között? Hogyan aránylanak a lakásárak az átlagfizetésekhez a kontinens nyugati és keleti részén? Szembetűnő különbség nemcsak az árakban mutatkozik, de abban is, hol milyen tulajdonú ingatlanok vannak piacon.

Bécsben és Londonban jellemzőbb a lakások bérlése, mint eladása, s a hirdetésekben is kétféle pénzösszeg szerepel: eladási irányár, valamint bérleti díj - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből, amely néhány európai főváros használtlakás árait vette górcső alá, leginkább ott, ahol a kereslet nem szezonfüggő. Az unióba készülő Bulgária fővárosában például sok az önkormányzati tulajdon, amit csak néhány éven belül lehet megváltani. Míg Magyarországon a lakások körülbelül 93 százaléka van magántulajdonban, addig tőlünk nyugatra ez az arány jellemzően 50-60 százalék körül alakul.

Bécsi kínálat - nagy alapterületű
presztízs ingatlanok.
A Bécsben értékesítésre kínált lakások jellemzően nagyon jó állapotban vannak. A Ringen - a belvárost körülvevő útgyűrűn - belüli kerületek kínálata jellemzően presztízs ingatlanokból áll össze. Itt a régi, de legtöbbször jól karbantartott nagypolgári épületekben általában hatalmas méretű, leginkább 100 és 200 négyzetméter közötti lakásokat árulnak. Előfordul a Budapesten is egyre népszerűbb tetőtér beépítés, ami egészen új külsőt kölcsönöz a klasszikus belvárosi tömbök tetőzetének. Ezen a területen az átlagos négyzetméterárak 1 millió forint fölé kúsznak, és gyakran meghaladják a 2 milliós határt is. A lakások ára legtöbbször csak kilenc számjeggyel írható le. Egy igen kicsi, 40 négyzetméteres tipikus első lakást ugyanakkor már hatévi átlagkeresetből (körülbelül 630 ezer forint havonta) meg lehet vásárolni. A tágabb belvárosban már jóval alacsonyabb, 600-700 ezer forintos négyzetméterárakkal találkozhatunk. Ha kertvárosban szeretnénk vásárolni, ott is egymillió forintos átlagos négyzetméterárral szembesülhetünk. A ritka, 1960-70-es évjáratú, telepszerű beépítésű házakban - itt persze nem az itthon elterjedt, alacsony presztízsű paneltelepekre kell gondolni - 400-500 ezer forint a jellemző négyzetméterár, s egy 90 négyzetméteres lakásért itt is csak 5-6 évnyi bruttó bért kell félrerakni.

Dublin különlegesen drága városnak bizonyul az összes többi európai fővároshoz viszonyítva. Írországban jellemzően nem a lakás tényleges mérete számít, hanem a hálószobák száma szerint tartják nyilván az ingatlanokat, s internetes adatbázisokban is inkább eszerint lehet keresni az ingatlanok között. Méretükben a dublini lakások elég kicsik más fővárosokhoz képest. A társasházi lakások mérete ritkán haladja meg a 70 négyzetmétert, s a belvárosi részeken is elterjedt sorházi ingatlanok sem nagyobbak 120 négyzetméternél. Itt a legolcsóbb környéken is közel másfél millió forint felettiek a fajlagos lakóingatlan árak. A kertváros a legdrágább körzete a városnak, ahol a 3 millió forintos négyzetméterár sem ritka. Ezt kivéve az árak 1,3 millió és 2 millió foritos négyzetméterár között ingadoznak. Mivel a fajlagos lakásárak az egekbe szöknek a zöld szigeten, összértékben az ingatlanok ára - kis méretük ellenére is - kitűnik a nyugat-európia mezőnyből. Mivel a rekord lakásárak mellé körülbelül 500 ezer forintos havi bruttó bért rakhatunk összehasonlításként, a legolcsóbb, kis méretű lakáshoz is 14-15 évet kellene spórolni - ha hitelfelvétel nélkül akarnánk megvenni.  

Értékben a brit főváros lakásárai a dubliniakhoz hasonlítanak leginkább. Az összehasonlítást nehezíti, hogy itt még ritkábban lehet négyzetméterben megadott datokra bukkanni; a paramétereket a hálószobák számában adják meg. Az írországinál jó egyharmadával magasabb átlagbérek miatt a lakások megfizethetősége összességében kedvezőbb (átlagosan 10-17 évnyi spórolás). Természetesen a londoni City - a város abszolút közepe - a többi európai fővároshoz hasonlóan itt is nagyon magas árú környék, ahol többnyire hagyományos társasházi lakásokat értékesítenek. A város összes többi részében jellemzőek a gyakran összetéveszthetően hasonló sorházak és ikerházak. A központnál is drágábbak a lakások a Temze partján, például dél-nyugaton, ahol - egy friss brit ingatlan-statisztika szerint - 143 millió forint az átlagos lakásár, vagy az északi városrész központjában, ahol 142 millió forint ez a mutató. A város délkeleti és keleti részei a legolcsóbb környékek közé tartoznak a 80-90 milliós átlagárakkal, ám magyar viszonylatban már ezek is megfizethetetlennek tűnnek.

Prága és Budapest árai (Oldaltörés)


Párizs, az örökké divatos. Nehéz eladó
lakásra bukkani.
© sxc.hu
Párizsnak, az örökké divatos kulturális központnak minden kerületében találunk számos öreg, nagypolgári típusú épületet. Ezek többnyire szépen karban vannak tartva és a lakások is jó állapotúak. Ahogy Nyugat-Európa fővárosaiban, úgy itt is jellemzőbb a lakások bérbeadása, mint az eladása, s így legtöbbször bérleti és kínálati árat is tartalmaznak az ingatlanértékesítők ajánlatai. Az egész tágan vett városközpontban 1-2 millió forint közötti fajlagos árakkal szembesülünk. Persze a legbelső kerületekben, és a - budapesti V-VI. kerületek belső részeihez hasonlító - 16. és 17. kerületben nem ritka a 2 millió forint feletti négyzetméterár sem. Itt egy kis garzont hét, egy 220 négyzetméteres nagypolgári lakást viszont már csak 55 évnyi átlagbérből (600 ezer forint havonta) lehet megvásárolni.

Prága az utóbbi években igazi turista központja lett Közép-Európának, s ez az ingatlanok áraiban is megmutatkozik, legalább is Budapesttel összehasonlítva. A város történelmi központjában elég nagy szórással, 500 ezer és 1 millió forintos néygzetméterár között lehet lakásokat találni a gyakran több száz éves házakban. A többi belső kerületben az ár 250 és 700 ezer forint körül alakul. Itt egy átlagos lakást 11-14 évnyi spórolással vásárolhatunk meg a 170 ezer forintos - a magyarországinál hajszálnyival magasabb - bruttó átlagbérrel kalkulálva. A hirdetésekben megjelenő panelárak is meglepő módon 20-40 százalékkal magasabbak a budapestinél, 250 és 300 ezer forint között ingadoznak fajlagosan.

Bulgária fővárosát kelet-európai példaként, s európai uniós aspiránsként került be az elemzésbe. Szófiában a kínált lakások legnagyobb része a XX. század második felének különböző évtizedeiben épült panel tömbökben található, amelyek a város minden részét meghatározzák. A panellakások gyakran még önkormányzati tulajdonban vannak, és évek kérdése, míg lakójuk tulajdonába kerül. A árak itt is a központban a legmagasabbak, ám csak 300 és 350 ezer forint között ingadoznak négyzetméterenként. Más helyeken 180-200 ezer forint az átlagos ár. A panelárak viszont a budapestihez nagyon hasonlóan, 180 és 200 ezer forint közöttiek. Sajnálatos módon a lakások megfizethetősége a vizsgált városok közül itt a legkedvezőtlenebb. A 45 ezer forintos átlagbért félrerakva is 15 év alatt csak egy másfélszobás panellakást vehetünk. Egy központban lévő tágas lakásért viszont már 50-60 évet kell spórolni. 

Budapesten a szigorúan vett belvárosban (Pesten az V., Budán az I. kerületben) általában 300 és 800 ezer forint között szóródnak a négyzetméterárak. A dunai panorámás, jó állapotú nagypolgári lakások esetében ez kicsivel 1 millió forint fölé is kúszhat, ám ez szűk kínálatot jelent. Ezen a központi részen egy garzonlakás 7-8 évnyi "totális" spórolással vásárolható meg (165 ezer forintos havi bruttó átlagbér mellett), míg egy nagyméretű, frekventált helyen lévő luxuslakásért több mint 100 évnyi bérünket kellene félretenni. A tágabb belvárosban bőséges a kínálat a 250-350 ezer forint közötti kategóriában. A panelárak városszerte 170-230 ezer forintos négyzetméter között mozognak, ám elitlakótelepeken a 300 ezres határt is elérhetik. A városszerte legolcsóbb - de lakható! - körülbelül 6 millió forint körüli áron kínált panel- és téglalakások megvásárlásához 3 évnyi spórolás szükséges. Kertvárosi családi házak (Csepeltől a budai hegyekig) négyzetméterenként 200-400 ezer forintos áron kaphatók. Itt az extra luxus kategória is nagyon ritkán megy 700 ezer forint fölé. Mivel itt a méretek természetesen nagyobbak, mint a lakásoké, általában hosszabb ideig kell gyűjtögetni rájuk.    

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
50 évre tervezték, de már majdnem megtelt a gigászi szeméttelep Kínában

50 évre tervezték, de már majdnem megtelt a gigászi szeméttelep Kínában

Jelkép, koncerthelyszín, túlárazott - előzetes vélemények az új Népstadionról

Jelkép, koncerthelyszín, túlárazott - előzetes vélemények az új Népstadionról

14 milliárdnyi rezsiutalványt váltottak be a nyugdíjasok

14 milliárdnyi rezsiutalványt váltottak be a nyugdíjasok

Csőzik László: "Plebejus politikus vagyok"

Csőzik László: "Plebejus politikus vagyok"

Összeáll a Soho Party a Puskás-avatóra

Összeáll a Soho Party a Puskás-avatóra

Mészöly: A labdarúgás nem halt meg Magyarországon

Mészöly: A labdarúgás nem halt meg Magyarországon