Hentes. Kampón lógnak © HVG

Menczel Lászlóné: A sertéstartók helyzete drámaivá fordult a takarmányárak robbanásszerű emelkedése következtében. A termékpálya elején a takarmánytermelők vannak, ők állítják elő az állatok eleségét. Ennek ára a tenyésztési és hízlalási költség 65–70 százalékát teszi ki. A kukorica ára drasztikusan emelkedett: a korábbi évek 110 euró/tonna felvásárlási ára jelenleg 180 euró/tonna. Ennek oka mindenekelőtt az aszály, amely mintegy ötven százalékos hozamcsökkenést idézett elő. Ezért és a külföldi kereskedők felvásárlásai miatt ugrásszerűen megnőtt a kereslet. Természetesen a hústermelők, a feldolgozók és a kereskedők közötti megállapodáson múlik, hogy a megnövekedett költségekből végső soron mennyit hárítanak tovább a fogyasztóra, és a végső szót a nagy kereskedelmi hálózatok mondják ki. Becslésem szerint, mivel a takarmányárak növekedése minden valószínűség szerint eléri a hatvan százalékot, ez a termelői árakban mintegy negyven-negyvenöt százalékos emelkedést jelent majd. Ez a fogyasztói árak mintegy harminc százalékos emelkedését idézheti majd elő.

hvg.hu: Hogyan viszonyul a Pénzügyminisztérium, illetve a versenyhivatal a kilátásba helyezett áremelkedéshez, tekintettel az infláció alakulására?

M. L.: Nézetünk szerint ehhez a versenyhivatalnak nincs köze. Csak akkor léphetne közbe, ha a termelői oldalon bárhol a versenytörvényekbe ütköző árkartell alakulna ki, de erről szó sincs. A Pénzügyminisztériumnak pedig az az álláspontja, hogy először megvárja az áremelkedést, és utána módosítja majd az inflációs rátát.

hvg.hu.: Mi a helyzet a külföldi hús behozatalával, különös tekintettel az Európai Unió tagországaira?

M. L.: Amikor csatlakoztunk az EU-hoz, Magyarországon 6 millió darab sertést tartottak, pedig a nyolcvanas évek közepén tízmillió is volt az állomány. Jelenleg 4,1 millió sertést hizlalnak, ami 200 ezer darabbal több, mint egy évvel korábban. Magyarország 2005-ben elvesztette nettó exportőr pozícióját, az élősertés- és húsbehozatal két éve meghaladja az export volumenét. Évente 600–700 ezer élőállat érkezik külföldről, amit Magyarországon dolgoznak fel. Annak ellenére, hogy számos olyan dolog történt, amit nem láttunk előre a magyar húsiparnak eddig sikerült talpon maradnia. Azt hittük, hogy ha nálunk szabaddá válik a húspiac, a mi termelőink és feldolgozóink is szállíthatnak az EU 26 tagországába, és „százmillió fogyasztót nyerünk”. Ugyanakkor jelenleg semmivel sem tudunk több élőállatot és húst kivinni Nyugat-Európába, mint a csatlakozás előtt. A verseny a hazai pályán növekedett. A termékpálya szereplőinek teljesíteniük kell az EU környezetvédelmi és állatjóléti előírásait, gondoskodni kell a nyomon követés biztosításáról, ami jelentős terhet ró rájuk. Az EU követelmények teljesítésére a termelők ugyan támogatást kapnak az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), de a saját erőt is biztosítani kell, amelynek elsődleges forrása a hitel. A hiteleket vissza kell fizetni, és a hústermelésen alig van nyereség. Ugyanakkor áramlik hozzánk az élőállat és a hús, elsősorban Lengyelországból és Szlovákiából, de Hollandiából és Dániából is jelentős mennyiség érkezik. A sertésfelvásárlási áraink a belépésünk után rögtön elérték az uniós átlagot, és azóta is akörül ingadoztak. Amikor például tavaly Oroszország leállította a húsimportot Brazíliából, helyükre benyomultak a dánok. Ez áremelkedéshez vezetett az unión belül, így nálunk is. Ugyanakkor a lengyel hústermékek kitiltása az orosz piacról oda vezetett, hogy a vágósertés felvásárlási ára az év elején 275 Ft/kg-ról 235 Ft/kg-ra süllyedt. Rebesgették, hogy a lengyel termelők, akik előzőleg nagyban vásárolták nálunk a takarmányt, a kivitelhez burkolt állami támogatást is kaptak, ami ellentétes az EU szabályaival, de ezt persze nem tudjuk bizonyítani. Egy biztos: a magyar sertéstenyésztőknek az állam jelenleg nem ad semmiféle segítséget, május elsejétől megszűnt a sertésenként 1800 Ft-os állatjóléti támogatás, amit addig megkaptak a termelők.

hvg.hu: A húságazat számára veszélyes konkurenciát jelentenek a „feketevágóhidak”. Hetente lelepleznek egy-egy illegális mészárszéket, ahol elfogadhatatlan higiéniai körülmények között, engedély nélkül folyik a húsfeldolgozás.

M. L.: A probléma valóban súlyos, és összefüggésben áll a feketegazdasággal. A jelenség a sertés termékpályát közvetlenül érinti, amely közel egymillió embernek biztosít munkát, vagyis a szerepe munkaerő-piaci szempontból is igen fontos. Már az idei árrobbanást megelőzően is harminc százalékra becsültük a feketegazdaság, illetve a feketekereskedelem tevékenységét a sertéshús-piacon. Ez letöri az árakat, és megzavarja a minőséget. Gyakran előfordul, hogy azok, akik egyszer olcsó, de rossz minőségű árut vettek, csalódnak, és lemondanak a sertéshús fogyasztásáról. Régóta sürgetjük, hogy ne csak az ellenőrzések gyakoriságát fokozzák a hatóságok, de szigorúbb szankciókat is vezessenek be a „feketézők” ellen. A VHT azt szeretné, ha a húst érintő visszaélések felgöngyölítése esetén hasonló szankciókat alkalmaznának, mint a zárjegyes jövedéki termékek esetében. Vagyis ahol jelöletlen, illegálisan vágott és feldolgozott húsárut találnak, harminc napra zárassák be a boltot. Jelenleg a büntetés összege olyan alacsony, hogy a megbírságolt feketevágóhidak könnyűszerrel kifizetik, és folytatják tevékenységüket.

hvg.hu: Az utóbbi időben a rossz minőségű hústermékek már a nagy áruházláncok pultjain is feltűntek.

M. L.: A nagy áruházláncok bonyolítják le a húsáruk kereskedelmi forgalmának 65–70 százalékát, és sokkal előnyösebb helyzetben vannak, mint a hústermelők és a feldolgozók, akik körében a koncentrálódási folyamat még csak mostanában kezdődött el. Ezekkel az áruházláncokkal igen nehéz elismertetni az árak emelkedését, amelyek hazai és külföldi szállítóktól egyaránt beszerezhetnek árut. Így a hazai termelők hátrányos helyzetbe kerülnek, tevékenységük az árak emelése nélkül veszteségbe fog fordulni.

hvg.hu.: Mit tehet a kormányzat az élelmiszertermelők érdekében?

M. L.: Július 30-én Antal Gábor a VHT, Sákán Antal a Magyar Sertéstartók Szövetsége, Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnökei és Wagenhoffer Zsombor, az Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója közösen tárgyalt Gráf József földművelési miniszterrel. A tárgyalás során javasoltak között szerepelt az is, hogy kedvező kamatozású hiteleket nyújtson az állam a termelőknek az aszály és a külföldi felvásárlások miatt dráguló takarmány megvásárlására. Indítványozták továbbá a jelenlegi 20 százalékos élelmiszeripari áfa csökkentését, ami jóval magasabb, mint a környező országokban. Álláspontunk szerint a feketegazdaságnak ez a magas áfa a „melegágya”. Ha csökkentenék, igaz, hogy az állam adóbevételtől esne el, de ezt kompenzálná a feketegazdaság „kifehéredése”, vagyis a másik oldalon nőne az államháztartás bevétele, s ez a lépés mérsékelné a hústermékek árának emelkedését is. Egyelőre még nem kaptunk választ a javaslatainkra.

Pelle János