szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A jegybank Monetáris Tanácsa hétfői ülésén foglalkozott a pénzügyi válság magyarországi hatásaival - ismertette Simor András jegybankelnök, aki szerint a kiutat a közpénzügyi szabályozás elfogadása és a strukturális reformokkal a növekedés gyorsítása jelentheti.

A monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón a jegybank elnöke főleg kérdésekre válaszolt, amelyek az ország kedvezőtlen megítélésére, a forint gyengülésére és a jövő évi költségvetésre vonatkoztak.

Hangsúlyozta, hogy az eddig megtett - kormányzati és jegybanki lépések - nem alapvetően a forint árfolyamának erősítését célozták, hanem azt, hogy a pénz- és tőkepiacok szegmensei működhessenek. Nem azért kötöttek megállapodást az Európai Központi Bankkal az 5 milliárd eurós hitellehetőségről, mert erre most szükség van, ezt végső "mentsvárnak" tekintik. A jegybank azonban figyelemmel kíséri a forint árfolyamát és, ha úgy látja, hogy az veszélyezteti az inflációs cél elérését, vagy a pénzügyi stabilitást, közbe fog lépni. Úgy vélte azonban ma még nem világos, hogy a forint gyengülése átmeneti, vagy trendszerű folyamatot jelent, de megerősítette: fundamentális okok nem indokolják a gyengülést.

Simor András alapvetően csalódottan jött el a nemzeti csúcsról, ahol véleménye szerint volt ugyan néhány biztató gondolat, de újdonságok nem hangzottak el. Mint mondta, nem érzi úgy, hogy a devizahiteleseket meg kellene menteni. Volt már ennél nagyobb forintárfolyam kilengés is, akkor sem nőtt meg jelentősen a hitelek törlesztőrészlete - indokolta. "Tudomásul kell azt is venni, hogy nincs ingyen ebéd, olyan megoldás nincs, ami senkinek nem kerül pénzbe" - tette hozzá.

Az ország kedvezőtlen megítéléséért különösen a 2002-2006 közötti rossz gazdaságpolitikát okolta, de ide sorolta a lakosság magas devizahitelállományát, illetve az ugyancsak magas rövid lejáratú külső adósságállományt is. A gazdaságpolitikában ugyan kedvező folyamatok indultak be, a piac azonban tart a visszarendeződéstől - mondta. Úgy vélte, hogy a piac túlértékeli a lakossági devizahitelek kockázatát, mivel Magyarországon a devizahitelezés sokkal konzervatívabban, szigorúbban folyt, mint más országokban.

A jegybankelnök szerint a csökkenő deficit ellenére is magas adósságállományon csak a növekedés gyorsításával lehet javítani. A lakossági devizahitelekhez hasonlóan túlértékeltnek nevezte a magas rövid lejáratú adósságállományt is. A piac nem veszi figyelembe, hogy ennek mintegy fele a magyar bankrendszer adóssága a saját anyabankjuk felé.

Simor András az adócsökkentéssel kapcsolatban kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben csak óvatosan lehet erről beszélni, úgy, hogy az ne veszélyeztesse a stabilitást. Szükség van ugyan a terhek csökkentésére, de csak a kiadáscsökkentéssel egy időben, vagy ez után nyílik rá lehetőség - mondta. Hozzátetette azt is, hogy a módosított költségvetésben csak néhány kiadáscsökkentő intézkedés történt, de ez csak annyira elég, hogy a deficitcélt néhány tized ponttal lejjebb lehessen vinni, ennek csak prezentációs célja van, így az idei év végétől az ország teljesítheti a maastrichti kritériumot és kikerülhet a túlzott deficiteljárás alól. "Ennek üzenetértéke van" - erősítette meg.

A tankönyvek szerint recesszió közeli állapotban a költségvetésnek költenie kell a növekedés fenntartásához, ez azonban Magyarországra nem igaz, a túl magas államadósság és költségvetési hiány miatt. Ezért a növekedést más eszközökkel, a strukturális reformokkal kell beindítani - mondta és remélte, hogy ezt a politikai erők is felismerik, csakúgy mint azt, hogy ebben a helyzetben mindenkinek kompromisszumot kell hoznia.

Ismét leszögezte, hogy az ország nem áll az államcsőd szélén, Izland és Magyarország között semmi hasonlóság nincs, Magyarországnak sokkal kisebb a folyófizetési mérleg hiánya, alacsonyabb a külső eladósodottsága, külkereskedelmi mérleg hiánya gyakorlatilag nulla, míg Izlandon a GDP mintegy 10 százalékát teszi ki. Magyarországon nincs ingatlanár-buborék, alacsonyabb az infláció, nagyobb a fedezettség az árfolyamkilengésekkel szemben és sokkal kisebb a bankrendszer mérete a GDP-hez képest, szerkezete egészséges, Magyarország továbbá az Európai Unió tagja - sorolta.

Kifejtette azt is, hogy ezekben a napokban az euró bevezetésének kérdésével nem foglalkoztak, de a jegybank álláspontja nem változott: továbbra is a gyors ERM II árfolyamrendszerbe lépés és euróbevezetés mellett áll.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI/hvg.hu Gazdaság

Wall Street Journal: Magyarország védekezik

A bírálók szerint Magyarország lehet a következő Izland, a jegybank vezetője viszont pánikkeltőkről beszél, írta "Magyarország védelmezi pénzügyeit" című cikkében hétfőn a The Wall Street Journal. Simor András a lapban reagált az izlandi hasonlatra.

hvg.hu Gazdaság

Magyarországot államcsőd fenyegeti? Simor szerint nem

A Die Presse a teljes címlapját a szerinte összeomlás előtt álló magyar gazdaság gondjainak szenteli. A tekintélyes osztrák napilap úgy véli, régiónkban Magyarországon a legkiélezettebb a helyzet. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azonban azt nyilatkozta: az államcsőd bekövetkezésének valószínűsége gyakorlatilag nulla. Gazdaságunk sebezhető ugyan, de nemzetközi szervezetek vigyáznak ránk.