Végérvényes az uniós pénzügyi segélyalap keretének növelése

Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei kedden az EU-tagországok középtávú fizetésimérleg-problémáinak kezelését segíteni hivatott keret növelését 12-ről 25 milliárd euróra.

  • MTI MTI
Végérvényes az uniós pénzügyi segélyalap keretének növelése

Korábbi döntés alapján ebből a keretből nyújt az EU (csatlakozva a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank támogatási csomagjához) 6,5 milliárd eurós kölcsönt Magyarországnak.

A miniszterek a pénzügyi válsággal, illetve az euróövezeten kívüli EU-tagállamok számának növekedésével indokolták az emelést. A 27 EU-tagállam közül tizenegy nem részese a közös uniós pénzt sajátként használó zónának.

A brüsszeli tanácskozáson egyebek között a pénzügyi válság nyomán keletkezett általános gazdasági hanyatlás kezeléséről ejtettek szót, az Európai Bizottság múlt héten bejelentett gazdaságélénkítő javaslatcsomagja alapján.

Mint azt már az euróövezeti miniszterek hétfői ülését követően az elnöklő luxemburgi Jean-Claude Juncker elmondta, a végrehajtó testület javaslatait a tagországok jó irányúnak tartják.

Kedden mindazonáltal az is kiderült, hogy az összesen 200 milliárd eurósra tervezett intézkedéscsomag összértékével nem minden tagállam ért egyet maradéktalanul. Az "EU-kormány" elképzelései szerint az összeg mintegy 80 százaléka az egyes tagállamok saját költségvetési forrásait terhelné.

A brüsszeli bizottság által a nemzetközi pénzügyi válság reálgazdasági (mindenekelőtt ipari és szolgáltatási) hatásainak enyhítése érdekében a múlt héten előterjesztett intézkedési terv az elkövetkező két évre szól. Tartalmaz rövid távú intézkedéseket a munkahelyek megvédésére, a kereslet növelésére, a bizalom erősítésére, továbbá beruházási elképzeléseket a növekedés gyorsítására és a javulás fenntarthatóvá tételére hosszabb távon.

A miniszterek ülésén – akárcsak előző nap a versenyképességi ügyekért felelős kormánytagok találkozóján - fontos hangsúlyt kapott az, hogy a pénzügyi válság miatt jelentős összegekkel segített bankok most vegyék ki részüket az élénkítésből az ipar- és szolgáltatói vállalatok segítésével.

Bírálta több miniszter az Európai Bizottságnak a bankmentőcsomagok jóváhagyásával kapcsolatos procedúráját is. Neelie Kroes versenyügyi biztos a tanácsülésen ígéretet tett arra, hogy a bizottság még idén további szabályokat dolgoz ki a bankokat segítő támogatások felhasználásával kapcsolatban, beleértve a kölcsönök visszafizetését és a reálszféra támogatását is.

A pénzügyminiszterek többsége támogatta azt a bizottsági javaslatot, hogy 2011-ig fokozatosan emeljék tovább a bankbetétek állami garanciáját, amelynek minimális szintjét korábban már 50 ezer euróban határozták meg. Abban is megállapodtak, hogy adott esetben a garancia kifizetésének hét héten belül sorra kell kerülnie.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.

Milyen hatása lehet az új, 3 százalékos kamatozású lakásvásárlási hitelnek?

Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.