A tulajon és a biztosítón is követelhető az autóval okozott kár megtérítése

Miután a MÁV ÁBE késlekedett az ügyfelei által okozott károknak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) alapján való kifizetésével, több ügyfél a kárát a saját biztosítójával rendeztette. Ezt főleg a két nagy autós biztosító – az Allianz és a Generali – tette meg akkor, ha az ő ügyfelének okozott kárt MÁV ÁBE-s ügyfél.

Feltétel volt, hogy a kárt szenvedett autósnak a kgfb és a casco biztosítása is ugyanannál a biztosítónál legyen, hiszen az a casco alapján végezte el az előzetes kárrendezést. Miután a saját biztosító – a casco alapján – kifizette az ügyfelét (megjavíttatta az autóját), ő lépett a helyébe a MÁV ÁBE-vel fennálló jogviszonyában, más szóval a saját biztosító követelte a továbbiakban a MÁV ÁBE-től az általa kifizetett kár megtérítését.

Miután a MÁV ÁBE erre nem volt hajlandó – leginkább azért, mert magasnak tartotta a beadott számlákban a rezsióradíjakat – a nagy biztosítók pert indítottak a MÁV ÁBE ellen. Amikor tavaly nyáron a MÁV ÁBE csődbe ment, és elkezdődött a felszámolása, a felperes biztosítók kiterjesztették a keresetüket a károkozó MÁV ÁBE-s ügyfelekre is.

Egy ilyen ügyben született első fokú bírósági ítélet kimondta, hogy a biztosító ügyfele csak akkor tartozik felelősséggel, ha a kár meghaladja a kgfb-rendeletben szereplő összeget, vagyis azt, ameddig a biztosító köteles helytállni. Ez káreseményenként 500 millió forint dologi károknál, és 1,5 milliárd forint személyi sérüléses károknál – írja az MTI egy birtokában lévő jogerős bírósági ítéletre hivatkozva. A szóban forgó ügyben pert indító Generali Biztosító viszont csak 300 ezer forintot fizetett ki a MÁV ÁBE helyett.

A másodfokú bíróság ezzel ellentétes döntést hozott. Eszerint a biztosítótól a kgfb-rendelet alapján, míg az ügyfelétől a Ptk. 345. paragrafusa alapján követelhető a fizetés. Ez utóbbi jogszabályhely a veszélyes üzemi felelősségről szól, és kimondja, hogy aki ilyet – ez esetben autót – üzemeltet, az köteles megtéríteni az azzal okozott kárt. Az ítélet szerint a biztosító egyesület és az ügyfele egyszerű pertársak, így a kárt szenvedett – illetve aki a helyébe lépett – bármelyiküktől kérheti a teljesítést.

Ugyanakkor azt is kimondja az ítélet, hogy a biztosító egyesület és az ügyfele nem egyetemlegesen felelősek. Ez utóbbi azt jelentené, hogy belátása szerint bármelyiküktől behajthatná a követelését az arra jogosult. Ez azonban csak jogi árnyalat, hiszen az ítélet hangsúlyozta: bármelyiküktől kérheti a teljesítést a jogosult.

Az Allianz azt közölték, hogy: „Az Allianz Hungária Biztosító esetében született olyan jogerős bírósági ítélet, amely a károkozó és a felelősségbiztosító egyetemleges felelősségét állapította meg. Ennek értelmében a társaságnak mindkét féllel szemben érvényes jogcíme van kártérítés követelésére.”