Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Szatmáry Kristóf utalt arra, hogy a köztestület elnöksége azért is döntött az alkotmánybírósági beadvány mellett, mert a politikai tendenciákat figyelembe véve várható ugyan, hogy a következő kormányzat az első intézkedései között megszünteti a vagyonadót, addig azonban az evás vállalkozásokat február végén még érinti a vagyonadó-fizetési kötelezettség.
Lékó László ügyvéd, a BKIK szakértője elmondta, hogy 9 oldalas beadványukban a vagyonadó törvény 14 rendelkezését kifogásolták, amely az alkotmány 6 paragrafusát érinti.
A BKIK beadványában kifogásolja, hogy a törvény nem fogalmazza meg világosan az adóalapot, olyan értelmezhetetlen megfogalmazásokat tartalmaz, mint az „árként általában elérhető pénzben kifejezhető érték”, amely szubjektív jogalkalmazói döntésre ad lehetőséget.
Alkotmányellenesnek tartja a kamara a vagyonadó törvényt azért is, mert nem ad elegendő időt a felkészülésre. A jogszabály 2009. július 8-án jelent meg a Magyar Közlönyben, és már 2010. január 1-jén hatályba lép. Nem egészen hat hónap áll az állampolgárok rendelkezésére, hogy életkörülményeiket a jogszabályhoz igazítsák – mondta Lékó László.
A BKIK jogásza szerint az arányos közteherviselés is sérül a jogszabályban, az ingatlanadó aránytalan, eltúlzott mértékű. Hiányzik a jövedelmi és a vagyoni helyzet együttes feltételként értelmezése. Példaként említette, ha valakinek nagy értékű lakása van, de jövedelme nincs, vagy alacsony, akkor is fizetnie kell az adót.
A kamara szerint alkotmányellenes az is, hogy a vagyonadó alapja nem a vagyontárgy tényleges értéke, a terhek nem vonathatók le, például lakás esetén a felvett, de még ki nem fizetett hitel.
A BKIK szerint sérül a jogegyenlőség is, mert a törvény hátrányosan különbözteti meg a közös tulajdont a társasházival szemben. A jogegyenlőséget sérti az is, hogy mérlegelés alapján adható adómentesség, adókedvezmény, továbbá a törvény lehetővé teszi az adóhatóság részére, hogy soron kívüli bejegyeztesse az ingatlan-nyilvántartásba az adót szavatoló jelzálogot, ezáltal az adóhatóság előnyt kap a többi jogosulttal szemben.
Kifogásolja a kamara azt is, hogy vagyonadó törvény a lakástulajdont hátrányosan különbözteti meg az egyéb ingatlanokkal szemben. A törvény kizárólag a lakóingatlant teszi az adó tárgyává, de nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget például az építési telek, szántó, erdő, gyümölcsös esetében – mutatott rá Lékó László.
