Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Szembeötlő az is, hogy a lakáscélú hitelek deviza-összetétele jelentősen módosult az idén – mondta Szántó Imre. Míg tavaly mindössze 12 százalékot tettek ki a forintban felvett lakáskölcsönök, addig idén a lakáscélú forinthitelek aránya 36 százalékra emelkedett. Az euró alapú kölcsönök aránya 46 százalékot, a svájci frank alapúaké pedig 17 százalékot mutat az idén, miközben tavaly a lakáscélú kölcsönök döntő hányadát svájci frankban nyújtották a kereskedelmi bankok.
A lakossági betétek a tavalyi első 9 havi 6500 milliárd forintról idén az első 9 hónapban 7400 milliárd forintra emelkedtek, a növekedés év/év alapon 13 százalékos volt. A betéteknél stabilan mintegy 82-83 százalékot adtak az idei első kilenc hónapban a forintban elhelyezett betétek, ez az arány tavaly is nagyjából hasonló volt – mondta Szántó Imre.
Az Ersténél tavaly szeptember végéig a lakossági betétek összege 412 milliárd forinton állt, idén a 9. hónap végéig 565 milliárd forintra emelkedett az állomány, ami 37,1 százalékos növekedés. Ezzel az Erste piaci részesedése a magyarországi lakossági betétek területén 6,2 százalékról 7,6 százalékra nőtt –tette hozzá.
A teljes lakossági hitelállomány bankpiaci szinten 13 százalékos növekedést jelzett: tavaly szeptember végén 6879 milliárd forintot tettek ki a lakossági hitelek, míg az idén január elejétől szeptember végéig 7817 milliárd forintra rúgtak. A több mint 900 milliárd forintos állománynövekedés jelentős részben a forint év eleji jelentős árfolyameséséből adódik - mutatott rá Sztanó Imre.
Az Ersténél tavaly a harmadik negyedév végén nagyjából 800 milliárd forintra rúgott a lakossági hitelállomány, míg idén szeptember végéig a lakossági kölcsönök mintegy 1000 milliárd forintot tettek ki a banknál. Ez 25 százalékos emelkedés, ami azt jelenti, hogy az Erste teljesítménye majdnem kétszerese a magyar piac bővülésének.
A vezérigazgató-helyettes szerint három tényezőre vezethető vissza a forintkölcsönök előretörése a lakossági hitelezésben. Egyrészt idén július 1-jével változott a lakáskölcsönök támogatási rendszere, amely előrehozott keresletet generált, másrészt a csökkenő jegybanki alapkamat teret engedett annak, hogy a forinthitelek kamatai is mérséklődjenek. Végül pedig szintén lökést adott a forinthiteleknek, hogy a folyósításban több bank is beszüntette a svájci frank alapú kölcsönök nyújtását, és így a csökkenő devizahitelezésben az euró alapú hitelek lettek az uralkodóak. A lakossági hitelezés kockázatai kétségtelenül megnőttek az utóbbi időben.
A vezérigazgató-helyettes ugyanakkor megjegyezte, hogy a bankoknak külön figyelmet kell fordítaniuk a hitelportfoliójuk minőségének változására, arra, hogy az egyes kölcsönfelvevő csoportok hogyan viselkednek az esetleg megemelkedő törlesztő részletek hatására, illetve, hogy a bajba jutott kölcsönfelvevőknek milyen új megoldásokat nyújthatnak.
Sztanó Imre kiemelte: az állami mentőcsomag mellett az Erste kidolgozta saját "mentő programját" is. Mint mondta: egy kereskedelmi banknak - és így az Erstének - sem érdeke, hogy a törlesztő részleteket ne fizessék a bajba jutott ügyfelek, ezért olyan megoldásokat vezettek be, amelyek egyebek között a futamidő meghosszabbításával, csökkentett összegű fix törlesztő részletek bevezetésével, illetve a türelmi idő megnyújtásával segíthetnek a gondokkal küzdő ügyfeleknek.
Az Erste egyebek mellett bevezetett egy úgynevezett törlesztési védelem biztosítást is: ha ezt az ügyfél megköti, és a lakáscélú hitelek visszafizetése során esetleg elveszíti az állását, egy ideig a biztosító fizeti helyette a törlesztést.
Sztanó Imre szerint az idei első negyedév tapasztalata az volt, hogy a magasabb kamatszint, a gyengébb forintárfolyam és a kamatokban jelentkező országkockázat miatt a hitelállomány minősége romlott, és ez igaz volt a teljes magyar bankpiacra is, azonban mára a romlás megállt, a portfólió minősége stabilizálódott.
Sztanó Imre ugyanakkor megjegyezte: az Erste Bank, akárcsak a hazai pénzpiac többi szereplője, csökkentette a hitelfedezeti mutató, az LTV arányát, vagyis a hitelek összegét a fedezetül felajánlott ingatlanértékhez képest. Ez most az Erste esetében hiteltípusonként különbözik ugyan, de a portfolió átlagában 60-70 százalékos értéket mutat.
A lakossági betétek a tavalyi első 9 havi 6500 milliárd forintról idén az első 9 hónapban 7400 milliárd forintra emelkedtek, a növekedés év/év alapon 13 százalékos volt. A betéteknél stabilan mintegy 82-83 százalékot adtak az idei első kilenc hónapban a forintban elhelyezett betétek, ez az arány tavaly is nagyjából hasonló volt – mondta Szántó Imre.
Az Ersténél tavaly szeptember végéig a lakossági betétek összege 412 milliárd forinton állt, idén a 9. hónap végéig 565 milliárd forintra emelkedett az állomány, ami 37,1 százalékos növekedés. Ezzel az Erste piaci részesedése a magyarországi lakossági betétek területén 6,2 százalékról 7,6 százalékra nőtt –tette hozzá.
A teljes lakossági hitelállomány bankpiaci szinten 13 százalékos növekedést jelzett: tavaly szeptember végén 6879 milliárd forintot tettek ki a lakossági hitelek, míg az idén január elejétől szeptember végéig 7817 milliárd forintra rúgtak. A több mint 900 milliárd forintos állománynövekedés jelentős részben a forint év eleji jelentős árfolyameséséből adódik - mutatott rá Sztanó Imre.
Az Ersténél tavaly a harmadik negyedév végén nagyjából 800 milliárd forintra rúgott a lakossági hitelállomány, míg idén szeptember végéig a lakossági kölcsönök mintegy 1000 milliárd forintot tettek ki a banknál. Ez 25 százalékos emelkedés, ami azt jelenti, hogy az Erste teljesítménye majdnem kétszerese a magyar piac bővülésének.
A vezérigazgató-helyettes szerint három tényezőre vezethető vissza a forintkölcsönök előretörése a lakossági hitelezésben. Egyrészt idén július 1-jével változott a lakáskölcsönök támogatási rendszere, amely előrehozott keresletet generált, másrészt a csökkenő jegybanki alapkamat teret engedett annak, hogy a forinthitelek kamatai is mérséklődjenek. Végül pedig szintén lökést adott a forinthiteleknek, hogy a folyósításban több bank is beszüntette a svájci frank alapú kölcsönök nyújtását, és így a csökkenő devizahitelezésben az euró alapú hitelek lettek az uralkodóak. A lakossági hitelezés kockázatai kétségtelenül megnőttek az utóbbi időben.
A vezérigazgató-helyettes ugyanakkor megjegyezte, hogy a bankoknak külön figyelmet kell fordítaniuk a hitelportfoliójuk minőségének változására, arra, hogy az egyes kölcsönfelvevő csoportok hogyan viselkednek az esetleg megemelkedő törlesztő részletek hatására, illetve, hogy a bajba jutott kölcsönfelvevőknek milyen új megoldásokat nyújthatnak.
Sztanó Imre kiemelte: az állami mentőcsomag mellett az Erste kidolgozta saját "mentő programját" is. Mint mondta: egy kereskedelmi banknak - és így az Erstének - sem érdeke, hogy a törlesztő részleteket ne fizessék a bajba jutott ügyfelek, ezért olyan megoldásokat vezettek be, amelyek egyebek között a futamidő meghosszabbításával, csökkentett összegű fix törlesztő részletek bevezetésével, illetve a türelmi idő megnyújtásával segíthetnek a gondokkal küzdő ügyfeleknek.
Az Erste egyebek mellett bevezetett egy úgynevezett törlesztési védelem biztosítást is: ha ezt az ügyfél megköti, és a lakáscélú hitelek visszafizetése során esetleg elveszíti az állását, egy ideig a biztosító fizeti helyette a törlesztést.
Sztanó Imre szerint az idei első negyedév tapasztalata az volt, hogy a magasabb kamatszint, a gyengébb forintárfolyam és a kamatokban jelentkező országkockázat miatt a hitelállomány minősége romlott, és ez igaz volt a teljes magyar bankpiacra is, azonban mára a romlás megállt, a portfólió minősége stabilizálódott.
Sztanó Imre ugyanakkor megjegyezte: az Erste Bank, akárcsak a hazai pénzpiac többi szereplője, csökkentette a hitelfedezeti mutató, az LTV arányát, vagyis a hitelek összegét a fedezetül felajánlott ingatlanértékhez képest. Ez most az Erste esetében hiteltípusonként különbözik ugyan, de a portfolió átlagában 60-70 százalékos értéket mutat.
