HVG

Még a múltra vonatkozó adatok is folyamatosan romlanak, nem csak a prognózisok – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt héten közzétett jelentéséből. E szerint a tavalyi negyedik negyedévben a hazai össztermék (GDP) 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, nem pedig 2 százalékkal, mint azt a korábbi, első gyorsbecslés mutatta.

Az utóbbinak a szokásos hibahatára plusz-mínusz 0,2 százalékpont; a mostani nagyobb különbségét a KSH azzal magyarázza, hogy az úgynevezett pénzügyi közvetítés ágazat az előzetesen becsültnél lényegesen rosszabbul teljesített. A pénzügyi és ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások teljesítménye csaknem 8 százalékkal maradt el a 2007 negyedik negyedévében mért értéktől, ami az új hitelezési és a biztosítási szerződések számának csökkenéséből, valamint az értékpapírügyletek veszteségessé válásából adódik.

A visszaesés nem meglepő, mert a nemzetközi pénzügyi válság a Lehman Brothers amerikai bankház szeptemberi összeomlása után október 9-én és 10-én érte el Magyarországot, tőzsdei összeomlást és a forint gyengülését okozva. No és recessziót hozva – mert, bár Magyarország fő exportpiacainak a szűkülése már ezt megelőzően, tavaly május óta érzékelhető volt, az ipari termelés csak októberben indult zuhanásnak.

Nagyjából az uniós átlagnak megfelelően gyengült a negyedik negyedévben a magyar gazdaság. Az egyes országok teljesítményének összahasonlítását az unió statisztikai hivatala csak az úgynevezett szezonálisan kiigazított – azaz a 2000. évi átlagárakra visszavezetett, az éven belüli változásokat kisimító – adatokkal teszi lehetővé (lásd grafikonunkat).

Az Eurostat szerint az új uniós tagállamok közül a többi visegrádi ország a negyedik negyedévben pluszban volt, Észtország és Lettország viszont valósággal összeomlott – ráadásul az utóbbiban és Litvániában 2009 januárjában és februárjában az infláció is megközelítette a 10 százalékot.

HVG

Minden szinten szinte minden mínusz Magyarországon – leszámítva a mezőgazdaságot, amely a katasztrofális 2007-es esztendő után tavaly csaknem a felével növelte teljesítményét, valamint az építőipart, amely a tavalyi év utolsó hónapjaira kissé magához tért. Utóbbi termelése a 2006-ban kezdődött költségvetési kiigazítást követően – a korábbi intenzív infrastrukturális fejlesztések lezárulta után – zuhanni kezdett, 2007-ben 15 százalékkal maradt el az előző évitől; 2008 szeptemberéig még ezt az alacsony bázist sem haladta meg, azóta viszont némi élénkülést mutat. Mivel a kiigazítás az állami kiadások lefaragásával járt, 2007-ben a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás teljesítménye is mérséklődött, ám tavaly ezek az ágazatok már stabilizálódtak. Az idén e körben újabb csökkenés várható. Egyrészt azért, mert az állam összességében kevesebbet költ, mint tavaly, másrészt pedig a költségvetési szektorban a statisztika a megtermelt GDP-t részben a kifizetett bérek összegével méri, márpedig a bértömeg is csökken. Summa summárum: az idén a külpiaci, az állam által generált és a lakossági kereslet is zuhan, egyik sem kínál kapaszkodót a gazdaságnak. Januárban a magyar export forintban 25 százalékkal, euróban pedig több mint 30 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakáétól.

Összességében a magyar gazdaság tavaly – az első félévben mért teljesítménynek köszönhetően – még 0,5 százalékkal bővült 2007-hez képest, ám a folyó áras GDP minden előzetesen kalkulált értéknél kisebb volt: 26 470 milliárd forint. A negyedik negyedévben a háztartások fogyasztási kiadásai több mint 4 százalékkal, a beruházások csaknem 3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, ami nem sok jót ígér a közeli jövőre sem. A zuhanás minden területen meredekebb annál, mint amit a kormány tavaly decemberben az Európai Uniónak benyújtott, aktualizált konvergenciaprogramja feltételezett.

HVG

Az infláció is rosszabb, azaz nagyobb lett az elemzői várakozásoknál. Nem mintha a februári 3 százalékos adat önmagában okot adna aggodalomra, bár az euróövezet 1,2 százalékos mutatójánál látványosan nagyobb. Perspektivikus veszélyekkel a forint gyengülése járhat, ami megdrágíthatja az importot. Máris feltűnő, hogy az élelmiszerekért a mezőgazdasági nyersanyagok világpiaci áresése dacára csaknem 5 százalékkal többet kellett fizetni februárban, mint egy évvel korábban – az importált termékek ebben az ágazatban kerülnek a leghamarabb a pultokra. Szintén a forintgyengülés hatására utal, hogy míg az audiovizuális és informatikai termékek ára az unióban több mint 10 százalékkal esett, Magyarországon a tartós fogyasztási cikkeké egy kicsit még nőtt is, amire évek óta nem volt példa. Ráadásul a kormány adómódosító javaslatai szerint az általános forgalmi adó kulcsa július 1-jétől 20-ról 23 százalékra nő, márpedig a korábbi áfaemelések szinte azonnal megjelentek a fogyasztói árakban. Mindent összevetve az infláció az őszi hónapokban akár az 5–8 százalékos sávba is felkúszhat, ami azzal is járhat, hogy a nyugdíjakat utólag korrigálni kell. Ezeket az év elején 3,1 százalékkal emelték, felerészben a tervezett infláció, felerészben pedig a nettó bérek elgondolt növekedése alapján. Más kérdés, hogy az utóbbit momentán még az inflációnál is nehezebb megtippelni.