szerző:
HVG

Valóságos számháború alakult ki az utóbbi hetekben arról, mekkora veszteséggel zárja a Magyar Nemzeti Bank az idei, valamint a következő éveket, s annak rendezése mennyibe kerülhet majd az adófizetőknek.

A követ a Magyar Nemzet dobta az állóvízbe, amikor október eleji cikkében – vélhetően a jövő évi költségvetésről folyó parlamenti vita apropóján – azt írta, két év alatt 290 milliárd forintos mínuszt halmoz fel az MNB, amit jövőre és 2011-ben már „a következő kormánynak kell kifizetnie”. Erre tromfolt rá néhány nappal később Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, az Orbán-kormány egykori pénzügyminisztere 300 milliárdos jövő évi veszteséget vizionálva, ami – mint mondta – kockázatot jelent a 2010-es büdzsében. Ezzel szemben a Költségvetési Tanács 130 milliárdos negatív eredményt tartott elképzelhetőnek – igaz, hozzátéve, hogy az még nagyobb is lehet –, s ez ügyben mégiscsak e testület tekinthető a legkompetensebbnek.

Magánál az alanynál is nagyjából ugyanekkorára, 120-130 milliárd közé várják a 2010-es veszteséget, míg 2011-ben 110 milliárd körülire – derült ki az MNB múlt pénteki háttérbeszélgetésén. Az idei évet azonban még minden bizonnyal nyereséggel zárja a jegybank. Ezt valószínűsíti az első kilenc hónapban elért 75 milliárd forintos pozitívum, amelyhez hasonlóra még nem volt példa 2003 óta (lásd grafikonunkat), amikor megváltozott az MNB eredményének elszámolása. Ennek értelmében a költségvetés csak akkor ad pénzt a jegybanknak, ha az az előző éves veszteségét nem tudja fedezni eredménytartalékából. Ez utóbbit – ami jelenleg 9,5 milliárd – a korábbi évek jegybanki nyereségei hizlalják, minekutána az állam az MNB százszázalékos tulajdonosaként a profitot nem veszi ki osztalékként, hanem a későbbi évek veszteségeinek finanszírozására a jegybanknál hagyja. E metodika miatt az MNB-nél úgy számolnak, veszteségük először 2011-ben rontja a költségvetés egyenlegét, méghozzá 80 milliárddal, majd 2012-ben 111 milliárddal.

Jövőre viszont semennyivel, mivel a Szabadság téren az idén 36 milliárdos nyereségre számítanak. Az utolsó negyedévi közel 40 milliárdos egyenlegromlást az okozza, hogy miközben az MNB a mindenkori – jelenleg 7 százalékos – jegybanki alapkamatot fizeti a kereskedelmi bankoknak eladott kéthetes lejáratú kötvényeire, addig devizatartalékai után alig kap kamatot. S minél nagyobb a devizatartalék, annál vaskosabb a kamatkülönbözet forintosított értéke.

Márpedig az MNB nemzetközi tartalékai szeptember végén 30,6 milliárd eurós, soha nem látott magasságba ugrottak, s 2011 végéig még tovább nőhetnek. Ez annak a következménye, hogy Magyarország tavaly ősszel rákényszerült a 20 milliárd eurós nemzetközi hitel felvételére. Ennek háromnegyedét, körülbelül 14,2 milliárdot már lehívott a kormány, a maradékhoz pedig 2010 őszéig lehet hozzájutni. Így akkor tetőzhetnek a devizatartalékok, amelyeket még növelhetnek az EU-tól érkező támogatások. S mivel a hiteltörlesztés csak 2012-ben kezdődik, akkortól apadhatnak a devizatartalékok.

A jegybank tehát a nemzetközi mentőöv miatt lesz veszteséges 2010–2011-ben, emiatt nőnek egyidejűleg devizatartalékai és forintkötvény-állománya. Ám a hitelcsomag felvétele elkerülhetetlen volt, hiszen a kormánynak az államháztartási hiány finanszírozásához, a lejáró állampapírok törlesztéséhez át kellett váltania forintra a nemzetközi intézményektől kapott devizahiteleket az MNB-nél. Ezzel megnőtt a forgalomban lévő forintmennyiség, s hogy ez ne fűtse tovább a júliusi áfaemelés miatt már amúgy is megugrott inflációt, a jegybanknak valamilyen eszközzel ki kellett vonnia a pénzfelesleget. Erre szolgáltak a kereskedelmi bankok által vásárolható kéthetes MNB-kötvények; ezek értéke az év eleji 1200 milliárd forintról mára 3 ezer milliárdra emelkedett.

Hogy az MNB az idei évet mégis profittal zárja, az például annak köszönhető, hogy jelentős árfolyamnyereségeket ért el. Devizatartalékát átlagosan 260 forintos euróárfolyamon halmozta fel az utóbbi években, ezzel szemben idén tavasszal az állam euróit 300 forint körül váltotta át. Mintegy 10 milliárd forintot pedig abból profitált, hogy az állam szeptemberben nála hajtotta végre a 700 millió eurós Richter-kötvényei újakra cserélését.

Mivel a magyar állam tavaly októbertől ez év júliusáig, az Államadósság-kezelő Központ 1 milliárd eurós kötvénykibocsátásáig egyáltalán nem jutott devizahitelhez, nemigen volt alternatívája a forrásbevonásnak, így a jegybank veszteségessé válása is törvényszerű. Ám amennyit bukik az MNB a nemzetközi hitelekkel történő finanszírozáson, nagyjából ugyanannyival mérséklődnek a költségvetés kamatkiadásai azáltal, hogy a forgalomban lévő forintállampapírok állománya csökkent. Így az államháztartás kiadásai összességében csak kisebb mértékben nőttek, ez viszont a jegybankosok szerint elviselhető ár azért, hogy a forintárfolyam stabilizálódott, az MNB-kamat pedig csökkenésnek indult.

Déja vu érzése lehet az embernek, hiszen 1996 őszén Torgyán József támadta a Horn-kormányt az állam MNB-vel szembeni 2 ezer milliárdos tartozásának úgymond „hirtelen felbukkanása” miatt, holott már akkor is a devizatartalékok veszteséget okozó hatása volt a ludas. Úgy tűnik, egyes politikusoknak tizenhárom év sem volt elegendő az alapvető összefüggések elsajátítására. S ez nemcsak az ellenzék prominenseire vonatkozik, akik számára az MNB természetes támadási felületnek számít annak okán, hogy vezetőjét 2007-ben Gyurcsány Ferenc exkormányfő jelölte. A kormánypártiak is többször kritizálták a jegybankot monetáris politikája miatt. A köztévében most Gyenesei István, a Bajnai-kabinet sportügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja jelentette ki, hogy az államnak a MÁV és a BKV mellett nagy valószínűséggel az MNB-t is konszolidálnia kell, mivel „azokkal a folyamatokkal van gond, amelyek a jegybankon keresztül zajlanak”.

CSABAI KÁROLY

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
A Médiatanács szerint semmi gond a köztévé homoszexuálisokat „gyógyító” műsorával

A Médiatanács szerint semmi gond a köztévé homoszexuálisokat „gyógyító” műsorával

Szakvélemény: az első emberek nyelve a román volt

Szakvélemény: az első emberek nyelve a román volt

300 milliót kap Káslertől Kásler tanácsadójának színháza

300 milliót kap Káslertől Kásler tanácsadójának színháza

Náray-Szabó Gábor: A sorosozás nem az értelmiségnek szól, ne érezze magát idegesítve

Náray-Szabó Gábor: A sorosozás nem az értelmiségnek szól, ne érezze magát idegesítve

Hogy beszéljünk a feltétel nélküli alapjövedelemről?

Hogy beszéljünk a feltétel nélküli alapjövedelemről?

1174 milliárddal költekezett túl tavaly az állam

1174 milliárddal költekezett túl tavaly az állam