Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Florian Hassel cikkíró rámutat: amióta áprilisban (sic) új kormány lépett hivatalba, Magyarország polgárainak és vállalatainak éppúgy új törvények diktálnak, mint külföldi beruházóknak. A felmérések szerint a nevében nemzeti-konzervatív, ám mélyen populista kormány bírja a legtöbb ember támogatását. Nem csoda, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök és munkatársai azt ígérték, hogy véget vetnek a szocialista, majd a Bajnai-kormány által követett fájdalmas takarékossági és szanálási irányvonalnak. Az új kormány ezt úgy próbálja betartani, hogy növeli a tömegközlekedés támogatását, adómentességet biztosít a gyermekes családoknak, és azt ígéri, hogy senkit nem fog elbocsátani a 700 ezres államapparátusból.
Ugyanakkor az új kormány maga ellen hangolta a vállalatokat, és újból bizalmatlanságot ébresztett a magyar államkötvények külföldi vásárlóiban. Ezért az egyébként tartózkodó német cégek leépítéssel vagy kivonulással fenyegetőznek, esik a forint árfolyama, és újból emelkedik a magyar államkötvények kockázati felára.
A Die Welt szerzője emlékeztet az Orbán-kormány egy tagjának júniusi kijelentésére, amellyel Görögországhoz hasonlította Magyarországot, és államcsődöt vizionált. Felsorolja a bankokra kivetett különadót, a valutaalappal folytatott tárgyalások megszakítását, az adóreformot és az október közepén elfogadott "válságadót". Utóbbival a kormány éppen azokat a külföldi - elsősorban német - beruházókat hangolta maga ellen, akik a rendszerváltás óta autógyárakat, bevásárlóközpontokat vagy elektronikai üzemeket hoztak létre, illetve korszerűsítettek - mutatott rá Hassel.
Még el sem ült a különadó miatt érzett bosszúság, amikor a budapesti kormány újabb gránátot robbantott - folytatódik a Die Welt cikke. - Előbb a parlament jóváhagyta azt a törvényt, amelynek értelmében a 3 millió magyar által a magánnyugdíj-pénztárakba befizetett összeg 2011 végéig kötelezően átkerül az állami nyugdíjalapba, csökkentendő az állami költségvetés hiányát. Utóbb kiderült, hogy a cél a jövendő nyugdíjasok kényszerű átterelése az állami rendszerbe, mégpedig megtakarításaikkal együtt. Aki ezt megtagadja, az elveszíti jogosultságát az állami nyugdíjra. A Stabilitás nevű nyugdíjpénztári szövetség közölte, hogy az alkotmánybírósághoz, illetve az emberi jogok európai bíróságához fordul. Nyolc magánnyugdíjpénztár - köztük az Allianz és a Münchner Rück leányvállalata - peres utat fontolgat.
A Die Welt beszámol az alkotmánybíróság lépéséről, amellyel nemrég alkotmánysértőnek találta a végkielégítések 98 százalékos megadóztatását, valamint a testület jogköreinek ezt követő megnyirbálásáról. A kormány meg akarja szüntetni a Költségvetési Tanácsot, és felszámolná a jegybank mellett működő monetáris tanács függetlenségét. Utóbbinak mind a hét tagját a kormány nevezné ki a jövőben.
A bírálatok eddig leperegtek a kormányról - írja végezetül Florian Hassel. - Abban bízik, hogy a "cséphadarós" irányvonal dacára a gazdaság hamarosan erőteljes növekedésnek indul. A kételyek azonban nem csupán a beruházók bosszúsága miatt jogosak. A magyarok, akik közül sokan vettek föl a fellendülés éveiben fogyasztási hitelt vagy jelzálogkölcsönt, a csaknem 12 százalékos munkanélküliség mellett több pénzt fordíthatnak adósságaik törlesztésére. A KBC bank szakértői az idei évre zsugorodó fogyasztást, és jövőre is csupán 0,5 százalékos emelkedést jósolnak. Úgy vélik, ha ez bekövetkezik, és a magyar gazdaság stagnálni fog, akkor talán a kormány is más hangot fog megütni a befektetőkkel szemben.
