szerző:
hvg.hu

A kiegyezés után Magyarországnak önálló államháztartást kellett létrehozni. Az Ausztriától való elválás és az önállósulás ezen a téren járt a legtöbb gyakorlati nehézséggel. Az 1867. év bevételei azonban végül is felülmúlták az előzetes várakozást, és bíztató eredménnyel zárult az első szabályszerű költségvetési év, 1868 is – olvasható a Magyar Országos Levéltár (MOL) honlapján megjelent írásban.

A kiegyezés után az állami költségvetésre nézve meghagyták az osztrák kormány által 1867. évre készített költségvetést, mivel a kormány az év folyamán vette át az igazgatást, és még nem terjeszthetett elő Magyarországra nézve önálló költségvetést. Az osztrák és magyar pénzügyminiszterek között 1867. március 8-án létrejött, és az 1867. március 13-án tartott minisztertanács által jóváhagyott megegyezés értelmében azonban a magyar- és erdélyországi költségvetést 1867. március 14-től kezdve elkülönítve kezelték – írja a MOL dokumentumokat is tartalmazó cikke.

Lónyay Menyhért, a modern magyar állami pénzügyek atyja
©

A magyar állam költségvetési és zárszámadási jogának alapját az 1848. évi III. tc. 37. §-a teremtette meg. A kormány gazdasági ellenőrzésében az országgyűlés jelentős jogosítványt kapott: hatáskörébe tartozott az állami költségvetés meghatározása. A parlament a költségvetés megszavazásával a kormány által előterjesztett kiadások szükségességét és nagyságát bírálta el. A zárszámadás keretében pedig a költségvetési előirányzatoknak a gazdálkodás eredményeivel történő összevetését végezte el.

Az első állami költségvetést Lónyay Menyhért pénzügyminiszter – a közös ügyi költségeket megszavazó delegációk elhúzódó tárgyalásai miatt – csak jelentős késéssel 1868. április 16-án terjesztette elő a képviselőházban. Az 1868. évi államköltségvetésről szóló törvénycikket (1868:XXVIII. tc.) 1868. szeptember 30-án hirdették ki.

Már 1869 elején, a Pénzügyminisztérium kebelén belül ideiglenesen felállították az Állami Főkönyvelési Osztályt, mely az Állami Számvevőszék létrehozásáig (1870:XVIII. tc.) végezte az összes állami számadások felülvizsgálatát és az állami végszámadás összeállítását. Ez az osztály készítette el a magyar állam első költségvetési zárszámadását, amely az 1868. évre vonatkozott. Lónyay a minisztertanács 1869. július 1-jei ülésén számolt be az 1868. évi zárszámadási munkálatok állásáról: „miután a pénztárak és számvevőségi osztályok a múlt évi zárszámadások összeállítására vonatkozó adatokat bemutatták, a zárszámadások a főkönyvelési osztály által elkészíttettek, s pár nap múlva kinyomtatni fognak. Ezen zárszámadások rendszerint akként készítendők, hogy az egyes minisztériumok számvitelei a következő év közepéig, vagyis június 30-ig lezároltatnak és azontúl az alábbi év költségvetésében felhasználatlanul maradt összegek többé igénybe nem vehetők.

Ennek ellenére a zárszámadás végleges változatát a minisztertanácsnak csak 1869. október 16-ai ülésén sikerült bemutatnia, ahol az 1868. évi államháztartás eredményeit a következőképpen foglalta össze: „Ezen zárszámadás az 1868-ik évi pénzkezelést elég kedvezőnek tünteti elő, amennyiben részint a kiadási kevesebbet, részint a jövedelmi többlet folytán majd 4 milliónyi fölösleg mutatkozik.” A minisztertanács ezt a tényt örvendetesen tudomásul vette, és jóváhagyta a zárszámadás országgyűlés elé terjesztését.

A teljes cikk itt olvasható.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Gazdaság

Felzabálhatja-e megtakarításainkat a hiperinfláció?

Soros György tőzsdeguru pár napja a Wall Street Journalnek amiatti aggodalmáról beszélt, hogy a globális válság kezelésére túl sok pénzt pumpálnak a világgazdaságba, ami egyensúlytalanságot okozhat. Nem dőlhetünk hátra, hiszen az állami pénzpumpával létrehozott felesleges likviditás következményei kiszámíthatatlanok, és még a stagfláció árnya is itt kísért. Jöhet ennél rosszabb? Jöhet bizony. És a múltban nem egyszer jött is.

hvg.hu Gazdaság

Fuggerek: mérhetetlen kapzsiságuk szülte a modern világot

A reneszánsztól fogva a bankárok mindinkább meghatározó szereplői lettek a társadalom életének, s ebben egy pénzügyi újításaival elképesztő vagyonra és hatalomra szert tévő augsburgi családnak kitüntetett szerepe volt. A Fuggerek története arra is rávilágít, hogy kik vagyunk ma: miért vezetünk többszörös könyvelést, miért használunk hírszolgáltatásokat, miért vannak szociális rendszereink, miért vegyítjük a pénzügyi és politikai befolyást, vagy miért hívjuk fukarnak a fösvényeket.

hvg.hu Gazdaság

Régóta van magyar pénz, de kik nyomták valójában?

A Magyar Nemzeti Bank november 15-ével kivonja a forgalomból a kétszáz forintos címletű papírpénzeket. Újabb fejezettel gazdagodik hát a magyar bankótörténelem, amely közel 250 éve, Mária Terézia uralkodása alatt vette kezdetét. A legfontosabb és legfurcsább állomásokat vettük sorra a kalapos király ügyködésétől, Kossuth akcióin és a Vörös Hadsereg trükkjein át a felülbélyegzésekig és címercserékig.

Papíron meghallgatták az ügyvédet a győri bíróságon, a valóságban ott sem volt

Papíron meghallgatták az ügyvédet a győri bíróságon, a valóságban ott sem volt

Tíz nap, húsz óra és 47 perc alatt tekerte át Európát

Tíz nap, húsz óra és 47 perc alatt tekerte át Európát

Nem ígér sok jót, ha valaki rátolat egy vasúti átjáróra – videó

Nem ígér sok jót, ha valaki rátolat egy vasúti átjáróra – videó

Baleset miatt kerülőúton közlekedik több nemzetközi vonat

Baleset miatt kerülőúton közlekedik több nemzetközi vonat

Óriásplakátokon kell megköszönni a kormánynak a hotelekre adott százmilliókat

Óriásplakátokon kell megköszönni a kormánynak a hotelekre adott százmilliókat

Szkripal-mérgezés: a rendőrség újabb áldozatot talált

Szkripal-mérgezés: a rendőrség újabb áldozatot talált