Amikor még jól csinálták: a kiegyezés és az önálló magyar államháztartás

A kiegyezés után az állami költségvetésre nézve meghagyták az osztrák kormány által 1867. évre készített költségvetést, mivel a kormány az év folyamán vette át az igazgatást, és még nem terjeszthetett elő Magyarországra nézve önálló költségvetést. Az osztrák és magyar pénzügyminiszterek között 1867. március 8-án létrejött, és az 1867. március 13-án tartott minisztertanács által jóváhagyott megegyezés értelmében azonban a magyar- és erdélyországi költségvetést 1867. március 14-től kezdve elkülönítve kezelték – írja a MOL dokumentumokat is tartalmazó cikke.

Lónyay Menyhért, a modern magyar állami pénzügyek atyja

Wikimedia commons

A magyar állam költségvetési és zárszámadási jogának alapját az 1848. évi III. tc. 37. §-a teremtette meg. A kormány gazdasági ellenőrzésében az országgyűlés jelentős jogosítványt kapott: hatáskörébe tartozott az állami költségvetés meghatározása. A parlament a költségvetés megszavazásával a kormány által előterjesztett kiadások szükségességét és nagyságát bírálta el. A zárszámadás keretében pedig a költségvetési előirányzatoknak a gazdálkodás eredményeivel történő összevetését végezte el.

Az első állami költségvetést Lónyay Menyhért pénzügyminiszter – a közös ügyi költségeket megszavazó delegációk elhúzódó tárgyalásai miatt – csak jelentős késéssel 1868. április 16-án terjesztette elő a képviselőházban. Az 1868. évi államköltségvetésről szóló törvénycikket (1868:XXVIII. tc.) 1868. szeptember 30-án hirdették ki.

Már 1869 elején, a Pénzügyminisztérium kebelén belül ideiglenesen felállították az Állami Főkönyvelési Osztályt, mely az Állami Számvevőszék létrehozásáig (1870:XVIII. tc.) végezte az összes állami számadások felülvizsgálatát és az állami végszámadás összeállítását. Ez az osztály készítette el a magyar állam első költségvetési zárszámadását, amely az 1868. évre vonatkozott. Lónyay a minisztertanács 1869. július 1-jei ülésén számolt be az 1868. évi zárszámadási munkálatok állásáról: „miután a pénztárak és számvevőségi osztályok a múlt évi zárszámadások összeállítására vonatkozó adatokat bemutatták, a zárszámadások a főkönyvelési osztály által elkészíttettek, s pár nap múlva kinyomtatni fognak. Ezen zárszámadások rendszerint akként készítendők, hogy az egyes minisztériumok számvitelei a következő év közepéig, vagyis június 30-ig lezároltatnak és azontúl az alábbi év költségvetésében felhasználatlanul maradt összegek többé igénybe nem vehetők.

Ennek ellenére a zárszámadás végleges változatát a minisztertanácsnak csak 1869. október 16-ai ülésén sikerült bemutatnia, ahol az 1868. évi államháztartás eredményeit a következőképpen foglalta össze: „Ezen zárszámadás az 1868-ik évi pénzkezelést elég kedvezőnek tünteti elő, amennyiben részint a kiadási kevesebbet, részint a jövedelmi többlet folytán majd 4 milliónyi fölösleg mutatkozik.” A minisztertanács ezt a tényt örvendetesen tudomásul vette, és jóváhagyta a zárszámadás országgyűlés elé terjesztését.

A teljes cikk itt olvasható.