szerző:
Szegő Iván Miklós

A magyar cégek kezdik felfedezni a lehetőséget a román kikötőben, Konstancában. A fekete-tengeri város és Magyarország között az áruforgalom a gazdasági válság ellenére csaknem 70 százalékkal nőtt 2007-2010 között. Egy hazai hajózási szakértő felvetette az elmúlt napokban, hogy a magyaroknak saját rakpartot és gabonasilókat kellene kiépíteniük Konstancában.

Annak ellenére, hogy a gazdasági válság miatt mindenütt visszaesett az áruszállítási forgalom, a romániai Konstanca és Magyarország között a 2007-es 2,3 millió tonnáról 3,9 millióra emelkedett az áruvolumen – mondta el a hvg.hu-nak Erdélyi László, a konstancai kikötő magyarországi képviselője. Ez csaknem 70 százalékos emelkedésnek felel meg.

Erdélyi az ötödször megrendezett konstancai kikötő napján, az ehhez kapcsolódó csütörtöki budapesti konferencián kicsit részletesebben is bemutatta a Fekete-tenger partján lévő román kikötőváros és Magyarország kapcsolatainak fejlődését. Erdélyiék 2008-ban már érzékelték a forgalomnövekedést, miután 2007-ben megszervezték az első magyarországi, Konstancát népszerűsítő konferenciát, és belevetették magukat a magyar-román kikötői kapcsolatok erősítésébe. 2008-ban a forgalom már 2,9-3 millió tonnára emelkedett, de ez még lehetett volna egyszeri véletlen hatás is szerinte. Ám az, hogy 2009-re 3,3 millióra, 2010-ben pedig 3,9 millió tonnára nőtt a volumen, azt bizonyítja, hogy valóban sikerült felkelteni az érdeklődést a romániai kikötő iránt – véli a magyarországi képviselő.

A magyarok éppen Brüsszelben tárgyaltak

A mostani konferencia fontosságát jelezte, hogy román részről megjelent Eusebiu Pistru közlekedési államtitkár is az eseményen. Magyar részről nem tűnt fel azonban egyetlen hivatalos minisztériumi képviselő sem, ennek oka értesüléseink szerint az volt, hogy éppen március 3-án, a Konstancáról szóló budapesti tanácskozás napján Brüsszelben tárgyaltak az EU közlekedési miniszterei, hazánk pedig az Unió soros elnöki tisztét látja el.

Constanta tengerpartja

Pistru államtitkár mindenesetre arról beszélt, hogy a román kormány igyekszik infrastrukturális fejlesztésekkel támogatni a konstancai kikötő forgalmának bővítését. Vasúti és közúti fejlesztéseket terveznek - a hajózást segítő projekteken kívül - a Fekete-tenger partvidékén.

Bár a magyar kormány nem képviseltette magát, eljött a tanácskozásra a magyar üzleti szférát képviselő Takács János, a Menedzserek Országos Szövetségének az elnöke, az Electrolux regionális vezetője. Ő a két ország, Magyarország és Románia együttműködésének szükségességét hangsúlyozta. Az Electrolux példájával is igazolta a határokon átnyúló együttműködést, hiszen a cégnek Jászberényben és Nyíregyházán vannak magyar hűtőgép- és porszívógyárai, a román oldalon pedig Szatmárnémetiben (Satu Mare) működtetnek üzemet.

A vasútnak még vannak gondjai

A Rail Cargo Hungaria, a vasúti teherszállítással foglalkozó cég szintén képviseltette magát a fórumon. A magyar vasúti fuvarozó az osztrák Rail Cargo Austria érdekeltségébe tartozik. A cégcsoportnak három nagy ügyfele van a térségben, amelyeknek Konstancából szállítanak árut. Mindhárom ügyfél a vas- és acélipar reprezentánsa: a kassai, szlovákiai US Steel-üzemről, a dunaújvárosi vasműről, valamint a galaci (Galati, Románia) acélműről van szó. Azonban még e három cég révén sem éri el a vasúti fuvarozó által szállított áruk mennyisége az egymillió tonnát – tudtuk meg. A Rail Cargo Hungaria számára azonban nemcsak a kikötői, hanem az állami vasúti fejlesztések is fontosak, mert egyelőre nem tudnak elég gyorsan áthaladni sem Románián, sem Magyarországon a szerelvények. Külön gondot okoz a határátlépés nehézsége, ami közúton ma már megoldott, vasúton viszont még mindig nehézkes.

A román-magyar összefogás jelentőségét mindenkinél jobban hangsúlyozta a csütörtöki konferencián Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke. Az előadó elsősorban a Duna (jobban) hajózhatóvá tételét szorgalmazta. Szalma szerint magyaroknak és románoknak össze kell fogniuk az infrastruktúra fejlesztésében is, és ezt akár az EU nélkül is meg kellene tenniük. Javasolta egy magyar kikötői rész, rakpart elkülönítését a Fekete-tenger partján. Az exportpiacokra kiszállított magyar gabona számára pedig külön siló építését vetette fel. Emlékeztetett Szalma arra is, hogy a szerbeknek van saját rakpartjuk Konstancában.

Versenyben a többi kikötővel

A konferencián a vasutasok és a hajósok is kitértek arra, hogy Konstanca több más kikötői térséggel áll versenyben. Így a német (Hamburg-Bréma) és a holland (Rotterdam) logisztikai központok mellett az adriai (Koper, Rijeka) kikötők a legnagyobb konkurensei a román városnak. Konstanca távolságban messzebb van, mint az adriai kikötők (érdekes, a mostani konferencián Triesztről, az egyik legkomolyabb vetélytársról kevés szó esett), viszont nagyobb tömegű áru átrakodására alkalmas, és nagyobb hajók befogadására képes, mint mondjuk a szlovéniai Koper. Konstanca a német-holland kikötőkkel pedig árban és távolságban lehet versenyképes, valamivel közelebb van ugyanis Budapesthez, mint Hamburg, Bréma vagy Rotterdam. 

Konstanca, a kikötőváros
©

Ugyanakkor Szalma Botond hangsúlyozta, hogy a konstancaiaknak a jövőben jobban oda kellene figyelniük az ügyfelekre, azok gyors kiszolgálásra. Említett egy példát, hogy 100 ezer tonna melaszt akartak behozni Magyarországra, ám másfél hónap alatt tíz levelükre csak három választ kaptak Romániából. Ezzel szemben az adriai kikötők egy-három napon belül válaszoltak – igaz ők elutasítólag. (Csak megjegyezzük: Hollandiából persze tíz levélből tízre kapott gyakorlatilag azonnal választ Szalma Botond cége.)

Konstanca és a román délkeleti régió jelentősége

Konstanca jelentőségével nemcsak a csütörtöki konferencián foglalkoztak a logisztikai, hajózási és közlekedési szakértők. Szerdán a budapesti Bolgár Kulturális Intézetben mutatták be a „Kompországok - ahol a part szakad…” című kötetet, amelyet a Debreceni Egyetem földrajztudósai, Demeter Gábor és Radics Zsolt szerkesztettek, és amely Közép-Kelet-Európa integrációs törekvéseiről szól. A kötetben szerepel egy írás a román gazdasági modernizációról is, amelyet Molnár Ernő készített. Eszerint Konstanca az egyik legnagyobb délkelet-európai kikötő, amelynek forgalma 62 millió tonna volt 2008-ban. (A két világháború között Konstanca az ötödik legnagyobb forgalmú kikötő volt Európában – ezt Erdélyi Lászlótól tudtuk meg.)

A két világháború közötti Nagy-Románia - ekkor még nagyobb országot szolgált ki a konstancai kikötő
©

Ugyanakkor Molnár Ernő írás kiemeli még Midia kikötőjét, illetve a dunai folyami kikötőkre is kitér Románia délkeleti régiójában. Ezek Galati-ban és Brailában vannak, illetve a Duna-Fekete-tengeri csatorna mentén (Luminita, Medgidia). Ebben a délkeleti régióban található Románia Bukaresten kívüli legnagyobb vállalata, a 2008-ban 13 700 embert foglalkoztató ArcelorMittal Galati S.A. – ez a már említett galaci acélmű.  A régió többi vezető foglalkoztatója közül Molnár Ernő a hajógyártásban érdekelt Daewoo Mangalia – Heavy Industries céget emeli ki, amely közel 3800 embert foglalkoztat.

A németeknek is fontos a dunai hajózás

A Duna hajózhatósága nemcsak a magyaroknak és a románoknak, hanem a németeknek is fontos. Erről a hvg.hu munkatársa egy másik rendezvényen a német Bundestag tagjával, Karl Holmeierrel beszélgetett. Holmeier a hvg.hu kérdésére sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nemcsak a turizmus, hanem a cégek, a gazdasági szereplők szempontjából is fontos lenne egy átfogó Duna-stratégia elkészítése. Ez a kérdés a soros magyar EU-elnökség egyik fő témája is egyben jegyezte meg a Bajorországban megválasztott német parlamenti képviselő.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
MTI Világ

Halálos áldozatokat szed a kánikula Romániában

Az elmúlt napok szélsőséges időjárása következtében a kánikula halálos áldozatokat szedett Romániában, a rövid ideig tartó, de nagy erejű viharok és esőzések pedig árvizeket okoztak.

Cornstein nincs jól, átmenetileg más vezeti az amerikai nagykövetséget

Cornstein nincs jól, átmenetileg más vezeti az amerikai nagykövetséget

Kormányalkalmazottakhoz köthető oldalakat is bezárt Moldovában a Facebook

Kormányalkalmazottakhoz köthető oldalakat is bezárt Moldovában a Facebook

A férfiak is sokat szenvednek egy ilyen macsó világban, mint a miénk

A férfiak is sokat szenvednek egy ilyen macsó világban, mint a miénk

A mobilgyártó azt ígérte, először ad 5G telefont Európának – és mindjárt meg is mutatja

A mobilgyártó azt ígérte, először ad 5G telefont Európának – és mindjárt meg is mutatja

Kíváncsi kecske lépett be egy győri boltba, a pénztár is nagyon érdekelte

Kíváncsi kecske lépett be egy győri boltba, a pénztár is nagyon érdekelte

Hasznos dologgal újított a CIB Bank, az online vásárlásoknál lesz jó

Hasznos dologgal újított a CIB Bank, az online vásárlásoknál lesz jó