A héten esedékes magyar mutatók közül a legnagyobb súlyú az első: a KSH keddi inflációs jelentése. Az éves ráta a januári 4,0 százalék után februárban 4,1 százalék volt, és az elemzők szerint tovább emelkedett: a „márciusi konszenzus” 4,3 százalék. Az MNB által kitűzött 3 százalékos célszint az idén a prognózisok szerint biztosan nem kerül elérhető közelségbe, és a jegybank inflációs jelentése szerint jövőre is csak akkor, ha az alapkamat a jelenlegi szint környékén marad.

Csütörtökön statisztikai hivatalunk közzéteszi a részletes februári iparitermelés-adatokat. Az április 7-én publikált első becslés szerint (az elemzői várakozásokat jóval meghaladó) 14,3 százalékos volt az éves szintű bővülés.

Az építőipar teljesítményéről pénteken kapunk képet (számok formájában). Az ágazatban egyelőre nem látszanak a válságból való kilábalás jelei: a januári hó/hó és év/év sarokszámok egyaránt balra álltak a nullától: 0,1 százalékos, illetve 4,2 százalékos volt a visszaesés.

Péntekre esik a hét legfontosabb magyar vonatkozású eseménye is: április 15-ig kell ugyanis elküldenünk az Európai Bizottságnak a konvergenciaprogramot. A Széll Kálmán-terven alapuló programban rögzített strukturális reformok megvalósítása esetén 2014 végére a GDP-arányos államadósság 65-70 százalékra csökkenhet – nyilatkozta a múlt héten Matolcsy György.

Régió: infláció minden mennyiségben

A régiós makronaptár a jövő héten telis-teli van inflációs bejegyzésekkel. Hétfőn Csehországban és Romániában, kedden hazánkban és Szerbiában, szerdán Lengyelországban, csütörtökön Horvátországban, pénteken Szlovákiában teszik közzé a márciusi adatokat. A februári adatokat és a márciusra vonatkozó elemzői konszenzust*  az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

A ráta az elemzők szerint Csehország és Szlovákia kivételével mindenütt emelkedett az év harmadik hónapjában. Csehország abból a szempontból is kitűnik, hogy az éves infláció a jegybanki célszint (2 százalék) alatt tartózkodik, és várhatóan még jó ideig ott is marad.

A lista másik „kakukktojása” Lengyelország: a legnagyobb régiós gazdaságban ugyanis nem csupán az energia- és az élelmiszerdrágulás miatt emelkednek az árak, hanem az egyre erősödő kereslet okán is. Érdemes megjegyezni, hogy Lengyelország mellett Magyarország az egyetlen, ahol a jegybanki alapkamat magasabb, mint az (aktuális) éves infláció.

Nyugat-Európa: infláció, ipar, hangulat, külker

A nyugat-európai makronaptár hétfői legfontosabb bejegyzése a februári francia ipari adat. A termelés volumene az eurózóna második legnagyobb gazdaságában hó/hó alapon 1,0 százalékkal bővült januárban, februárban az ütem az elemzők szerint 0,5 százalékra lassult.

Kedden két német mutatóra figyel a piac: a szövetségi statisztikai hivatal „véglegesíti” a februári inflációs adatokat, a ZEW pedig közzéteszi hangulatjelentését. Az éves infláció az első becslés szerint 2,2 százalék – akárcsak januárban; utoljára ennél gyorsabb a fogyasztóiár-emelkedés 2008 októberében volt. A piac nem számít revízióra. A ZEW az elemzők szerint a hangulat romlásáról fog beszámolni. A gazdasági hangulatindex a márciusi 14,1 pont után 10,0 pontra, a jelenlegi helyzet megítélésének mutatója pedig 85,4 pontról 85,0 pontra csökken az üveggömbök szerint.

Az Eurostat a héten három fontos makroadatsort tesz közzé. Szerdán az ipari termelés februári, pénteken az infláció márciusi és a külkereskedelmi termékforgalom februári alakulásáról kapunk tájékoztatást Luxemburgból.

A közös pénzt használó blokkban az ipari termelés volumene januárban 0,3 százalékkal haladta meg az előző havit, és 6,3 százalékkal az egy évvel korábbit. Februárban az elemzők szerint mindkét ütem gyorsult: 0,7, illetve 8,6 százalékra.

A márciusi inflációra vonatkozó első becslést még az EKB múlt heti történelmi döntése előtt közzétette az Eurostat, és a várakozások szerint az eurózónára vonatkozó 2,6 százalékos éves mutatót a részletes adatok fényében sem kell majd felülbírálni. (A március 31-én publikált adat 0,2 százalékponttal meghaladja a februárit, az elemzők csökkenésre számítottak.)

Az eurózóna külkereskedelmi mérlege 2011-et 3,3 milliárd eurós deficittel kezdte. Az elemzők szerint februárban is negatív az adat (4,6 milliárd euró); február így valószínűleg zsinórban a negyedik hónap, amikor a mérleg passzívumot mutat. (Az import volumenét az olajár emelkedése mellett a meghatározó gazdaságok lendülete is húzza.)

USA: infláció, hangulat, kereskedelem, ipar

A világ legnagyobb gazdaságából a héten több februári, illetve márciusi adatsor is napvilágot lát. Többek között a termelői és a fogyasztói árakról, a fogyasztói hangulatról, valamint a kis- és a külkereskedelmi forgalomról is befut egy-egy jelentés.

Kedden kiderül, hogyan alakult a külkereskedelmi mérleg februárban. A januári 46,3 milliárd dolláros deficit után a piac valamivel kisebb, 44 milliárd dolláros mínuszt valószínűsít. A szakértők szerint az export volumene a második hónapban nem változott, az importé ugyanakkor valamelyest csökkent. Az utóbbi változásért nem az olajbehozatal mennyiségének visszaesése okolható, azt ugyanis az árak emelkedése ellensúlyozta.

Szerdán a márciusi kiskereskedelmi forgalmi adatokat ismerjük meg. Februárban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékos, az autóeladásokat figyelmen kívül hagyva 0,6 százalékos volt a növekedés, a konszenzus szerint az előbbi ütem a harmadik hónapban nem változott, az utóbbi viszont 0,4 százalékra csökkent. A forgalom növekedéséhez az árak emelkedése mellett a vásárlási kedvet is javító munkaerőpiaci mutatók is hozzájárulhattak.

Csütörtökön a termelői árak márciusi alakulásáról fut be jelentés. Hó/hó alapon a piac a februári 1,6 százalékos emelkedés után 1,1 százalékos átlagos drágulást valószínűsít. Ebben a kategóriában is az energia és az élelmiszer a két húzóerő, a maginfláció februárban 1,2 százalék volt (és ennyi is maradt, ha az elemzőknek igazuk van).

Pénteken megismerjük a márciusi fogyasztóiár-indexeket is. A havi ütem a februárihoz képest a szakértők szerint nem változott (0,5 százalék maradt), ahogy az élelmiszer- és energiaárakat figyelmen kívül hagyó maginfláció sem (0,2 százalék). Az inflációt az hajtja, ami az autók többségét.

Az ipari termelés volumene februárban 0,1 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, márciusban ezt az elemzők szerint erőteljes, 0,5 százalékos erősödés követte. A feldolgozóipar szinte biztos, hogy erősödött – amennyiben az ISM indexét iránymutatónak fogadjuk el.

A harmadik pénteki amerikai adat a Reuters/University of Michigan fogyasztói bizalmi index (előzetes) áprilisi értéke. A márciusi (végleges) 67,5 pont után a piac 69 pontot vár, de akadnak, akik szerint a dráguló benzin és élelmiszer, a tovább csökkenő lakásárak, az észak-afrikai helyzet és a szövetségi költségvetés körüli viták miatt romlott „az utca emberének” hangulata is.

Tovább is van. Pénteken a New York Fed közzéteszi a feldolgozóipari aktivitást számszerűsítő mutatója, az Empire State Index április értékét. A piac szerény, márciushoz képest 0,1 pontos emelkedésre (17,6 pontra) számít.

Kína: GDP, infláció, ipar, kiskereskedelmi forgalom

A hét utolsó napján nem csupán a világ legnagyobb, de a második legnagyobb gazdaságából is záporozni fognak a makroadatok. A legfontosabb ezek közül az első negyedévi GDP-növekedésre vonatkozó első becslés; a piac lassulásra számít, ami ebben az esetben azt jelenti: az éves ütem a 2010. negyedik negyedévi 9,8 százalékról 9,3 százalékra csökken.

A márciusi adatsorból feltehetően – a kínai monetáris politika és a globális befektetői hangulat szempontjából döntő jelentőségű – inflációs mutatót kíséri majd a legnagyobb figyelem: az élelmiszerek drágulása az éves rátát 5 százalék fölé hajtotta: a februári 4,9 százalék után a konszenzus 5,2 százalék.

Az ipari termelés növekedésének üteme az elemzők szerint nagyjából változatlan maradt az év harmadik hónapjában (a februári 14,1 százalék után 14 százalékot valószínűsít a piac), a kiskereskedelmi forgalom bővülése azonban gyorsult: az év/év mutató a februári 11,6 százalék után márciusban 16 százalék fölé emelkedhetett.

Kamatdöntések

A heti kamatdöntő nap kedd lesz. Indonéziában, Dél-Koreában és Kanadában tartást vár a piac (rendre 6,75 százalékon, 3 százalékon és 1 százalékon), Chilében viszont 50 bázisponttal, 4,5 százalékra emelik az irányadó rátát az elemzők szerint.

Hétfőn kezdődik a szezon

Az Alcoa a New York-i tőzsdezárást követően hétfőn számol be első negyedévi eredményeiről, és ezzel „hivatalosan” is megkezdődik a gyorsjelentési szezon. A menetrend szerint az első héten teríti ki lapjait többek között a JPMorgan (szerda), a Google és a Hasbro (csütörtök), valamint a Bank of America és a Mattel (péntek). Csütörtökön és pénteken két európai élelmiszeripari óriás, a Nestlé és a Danone tesz közzé árbevételadatokat.