„A következő hónapok befektetéseit a várhatóan továbbra is emelkedő nyersanyagárak, valamint a soron következő jegybanki kamatdöntések és a hozzá fűződő várakozások fogják leginkább meghatározni, miközben a részvénypiacok továbbra is jól teljesítenek – vélekedett Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Devizapiac

Egyre inkább tényként kezelhető, hogy az Európai Központi Bank múlt heti kamatemelését a következő hónapokban további emelések követik, hiszen a jelenlegi 1,25 százalékkal szemben év végére 2 százalékos jegybanki alapkamatot várnak az elemzők. Az első kamatemelésre pozitívan reagáló euró árfolyama így – az eurózóna adósságválsága ellenére is – stabil maradhat a következő negyedévben.

A hazai fizetőeszköz tekintetében is pozitívak a várakozásaink: az elmúlt hetekben a forint jól láthatóan megnyugodott, hiszen az erős euróval szemben is sikerült közel egy éves rekord alacsony szintet elérnie. A következő hetekben a Széll Kálmán-terv gyakorlati lépéseinek ismertetésére is sor kerülhet, ami pozitívan hathat az ország gazdasági helyzetének egyre javuló megítélésére. A következő hetekben így az árfolyam stabilan a 260-270 EUR/HUF sávban maradhat.

A svájci franknál a japán földrengést követően keresletmegugrás volt érzékelhető, de a befektetői hangulat megnyugvásával a frank árfolyama is visszagyengült. A következő hónapokban már a várható jegybanki kamatemelést fogja beárazni a piac, ami vélhetően erősíteni fogja az alpesi devizát. A CHF/HUF árfolyamát tekintve azonban nagyobb szerepe lehet az erősödő forintnak, így a következő hetekben újra 200 forint alá mehet a frank árfolyama.

A múlt héten az Egyesült Államokban sikerült megállapodnia a Fehér Háznak és a Kongresszusnak abban, hogy 38,5 milliárd dollár értékű költségvetési megtakarítást hajtanak végre. Ez azonban csak a kezdet, és a következő hónapokban a költségvetési vita folyatására lehet számítani, ami nem tesz jót sem az amerikai állampapír piacnak, sem a dollár árfolyamának. A Fed következő lépése egyelőre még nem világos, mivel a költségvetési oldal folyamatos megtakarítása mellett kérdéses, hogy a jegybank el tud-e indulni egy szigorúbb monetáris politika irányába.

Nyersanyagok

Annak ellenére, hogy Líbia csupán a 12-ik legnagyobb olajtermelő ország, a K&H Alapkezelő úgy látja, hogy a líbiai helyzet – a katonai akciók eredményességétől függetlenül is – elhúzódó hatással lesz az olajpiacra, így a következő hónapokban az olajár továbbra is forró téma maradhat. Az olajpiac szempontjából a kulcskérdést valójában az jelenti, hogy a tartalék olajkapacitás nagy része koncentráltan, Szaúd-Arábiában helyezkedik el – a politikai zavargásokban érintett összes ország termelése együttesen sem teszi ki a szaúdi készletek nagyságát. Elméletileg ez a szaúdi olajkészlet elegendő a jelenleg kieső olajtermelés pótlására, az olaj iránti fokozódó kereslet azonban ezt egyre nehezebbé teszi. Az alternatív üzemanyagok és az alternatív hajtású járművek ugyan hosszú távon csökkenthetik a fosszilis energiahordozók iránti keresletet, ez azonban nemhogy a következő hónapokban, de még a következő 5 évben sem fog számottevő keresletcsökkenést eredményezni.

Az élelmiszerárak emelkedése az elmúlt negyedévben csúcsokat döntött, amelyben most némi megtorpanás látszik, és az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete, a FAO élelmiszer világpiaci árindexe – 8 hónapos emelkedést követően – csökkenni tudott. A folytatást illetően azonban nem vagyunk optimisták: mivel az úgynevezett 3F (food, feed, fuel – élelmiszer, takarmány, üzemanyag) hajtotta kereslet továbbra is fokozódik. A K&H Alapkezelő nem várja a jelenleg igen magas világpiaci árak számottevő csökkenését, emellett a kínálati oldalt a szélsőséges időjárási körülmények, de a váratlan politikai tényezők – például az elefántcsontparti hatalmi konfliktus – is jelentősen befolyásolhatják.

A nyersanyagok szempontjából mindig speciálisan kezelt arany ára vélhetően elérte csúcspontját. Az elsősorban devizaként kezelt arany világpiaci ára a keresleti és a kínálati oldal szempontjából is árfolyamcsökkenést valószínűsít.

Tőzsde

Az elmúlt hetek rendkívüli eseményei megmutatták, hogy a világgazdaság növekedésébe az előre nem, jelezhető (úgynevezett „fekete hattyú”) események beleszólhatnak ugyan, és ezek hatása átmenetileg nagy horderejű a tőkepiacok szempontjából, ez azonban nem teszi kérdésessé a konjunktúra tényét. A nemzetközi tőzsdék elmúlt hetekben tapasztalt kiugró ingadozása után a következő negyedévben a növekedés folytatódására számítunk.

A hazai tőzsde az elmúlt hetekben jól teljesített, köszönhetően annak, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon átcsoportosítása következtében az államháztartási hiány mértékének várható idei csökkentése pozitívan hatott az ország nemzetközi megítélésére. A következő hónapokban a hazai börze életében éppen a magánnyugdíjpénztári értékpapírok értékesítése lesz a fő téma. A nemzeti fejlesztési miniszter nyilatkozata alapján ezeknek a részvényeknek egy részét várhatóan hosszú távon is megtarthatják, ami pozitívan befolyásolhatja a keresletet és az árfolyamokat is.

Monetáris politika

Az új összetételű Monetáris Tanács túl van az első kamatdöntő ülésén, a neheze azonban csak most következik, hiszen a hazai inflációs kilátások egyre negatívabbak, és a legfrissebb előrejelzések szerint jövőre sem fog teljesülni az MNB 3 százalékos inflációs célja. Kérdés, hogy a növekvő inflációs nyomás vagy a sérülékeny hazai gazdasági növekedést szem előtt tartó gazdaságpolitika lesz-e eredményesebb a következő ülések alkalmával, és maradhat-e a jelenlegi, 6 százalékos alapkamat. Úgy látjuk – közli a K&H Alapkezelő elemzése –, hogy a forint jelenlegi árfolyamszintje mellett egyelőre nincs szükség újabb kamatemelésre.

Az MNB soron következő kamatdöntéseit támogathatja, hogy az új inflációs jelentésbe beépül a várható alapkamat is. Mivel a várható kamatpályát egyelőre nem numerikusan, hanem szóban publikálják, ez a gyakorlatban nem igazán segíti a piacot, hiszen nem látható, valójában milyen kamatlépések mellett teljesülhet a prognosztizált infláció. Ezzel szemben jól látható, hogy azok a jegybankok (így a cseh vagy a svéd), amelyek nemcsak a tervezett inflációt, de a várható kamatpályát is előrejelzik, sokkal megbízhatóbb támpontot adnak a befektetőknek.

Portfólió-építési javaslatok

Részvények felülsúlyozása: Az első negyedévhez hasonlóan a K&H Alapkezelő továbbra is a részvény eszközök felülsúlyozását javasolja, mivel a fejlett gazdaságok jól teljesítenek, és elsősorban az Egyesült Államokban tovább javulhat a foglalkoztatás, ami újabb lökést adhat a növekedésnek.

Nyersanyag és fejlett piaci befektetések: A befektetési cég a részvény eszközcsoportokon belül a nyersanyag és a fejlett piaci befektetéseket részesíti előnyben, mivel az amerikai és az európai részvények a növekedési kilátásokhoz képest nem tekinthetőek drágának. Emellett a közel-keleti konfliktus és a japán katasztrófa tovább növeli a nyersanyagárakat. A hazai részvényeket a válságadók hatása miatt egyelőre nem tartjuk vonzónak.

Hazai kötvények alulsúlyozása: A következő évekre meghirdetett gazdasági- és költségvetési politika kidolgozottságával és végrehajtásával kapcsolatban még vannak kérdőjelek, ezért a közvetkező negyedévre az alapkezelő társaság még a hazai állampapírok alulsúlyozását javasolja.

Deviza felülsúlyozása: Az éves költségvetési kiigazító terv bejelentése megnyugvást hozott a forint árfolyamában, azonban a magyar gazdaság magas külső adóssága továbbra is jelentős kockázatot okoz, így a deviza eszközök felülsúlyozását javasolja a K&H Alapkezelő a következő hónapokban.