Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A részvények, a nyersanyag- illetve fejlett piaci befektetések és a deviza felülsúlyozására, illetve a gazdaságpolitika bizonytalanságai miatt a hazai kötvények alulsúlyozására vonatkozó tanácsok olvashatók a K&H Alapkezelő II. negyedévi befektetési előrejelzésében.
„A következő hónapok befektetéseit a várhatóan továbbra is emelkedő nyersanyagárak, valamint a soron következő jegybanki kamatdöntések és a hozzá fűződő várakozások fogják leginkább meghatározni, miközben a részvénypiacok továbbra is jól teljesítenek – vélekedett Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
Devizapiac
Egyre inkább tényként kezelhető, hogy az Európai Központi Bank múlt heti kamatemelését a következő hónapokban további emelések követik, hiszen a jelenlegi 1,25 százalékkal szemben év végére 2 százalékos jegybanki alapkamatot várnak az elemzők. Az első kamatemelésre pozitívan reagáló euró árfolyama így – az eurózóna adósságválsága ellenére is – stabil maradhat a következő negyedévben.
A hazai fizetőeszköz tekintetében is pozitívak a várakozásaink: az elmúlt hetekben a forint jól láthatóan megnyugodott, hiszen az erős euróval szemben is sikerült közel egy éves rekord alacsony szintet elérnie. A következő hetekben a Széll Kálmán-terv gyakorlati lépéseinek ismertetésére is sor kerülhet, ami pozitívan hathat az ország gazdasági helyzetének egyre javuló megítélésére. A következő hetekben így az árfolyam stabilan a 260-270 EUR/HUF sávban maradhat.
A svájci franknál a japán földrengést követően keresletmegugrás volt érzékelhető, de a befektetői hangulat megnyugvásával a frank árfolyama is visszagyengült. A következő hónapokban már a várható jegybanki kamatemelést fogja beárazni a piac, ami vélhetően erősíteni fogja az alpesi devizát. A CHF/HUF árfolyamát tekintve azonban nagyobb szerepe lehet az erősödő forintnak, így a következő hetekben újra 200 forint alá mehet a frank árfolyama.
A múlt héten az Egyesült Államokban sikerült megállapodnia a Fehér Háznak és a Kongresszusnak abban, hogy 38,5 milliárd dollár értékű költségvetési megtakarítást hajtanak végre. Ez azonban csak a kezdet, és a következő hónapokban a költségvetési vita folyatására lehet számítani, ami nem tesz jót sem az amerikai állampapír piacnak, sem a dollár árfolyamának. A Fed következő lépése egyelőre még nem világos, mivel a költségvetési oldal folyamatos megtakarítása mellett kérdéses, hogy a jegybank el tud-e indulni egy szigorúbb monetáris politika irányába.
Nyersanyagok
Annak ellenére, hogy Líbia csupán a 12-ik legnagyobb olajtermelő ország, a K&H Alapkezelő úgy látja, hogy a líbiai helyzet – a katonai akciók eredményességétől függetlenül is – elhúzódó hatással lesz az olajpiacra, így a következő hónapokban az olajár továbbra is forró téma maradhat. Az olajpiac szempontjából a kulcskérdést valójában az jelenti, hogy a tartalék olajkapacitás nagy része koncentráltan, Szaúd-Arábiában helyezkedik el – a politikai zavargásokban érintett összes ország termelése együttesen sem teszi ki a szaúdi készletek nagyságát. Elméletileg ez a szaúdi olajkészlet elegendő a jelenleg kieső olajtermelés pótlására, az olaj iránti fokozódó kereslet azonban ezt egyre nehezebbé teszi. Az alternatív üzemanyagok és az alternatív hajtású járművek ugyan hosszú távon csökkenthetik a fosszilis energiahordozók iránti keresletet, ez azonban nemhogy a következő hónapokban, de még a következő 5 évben sem fog számottevő keresletcsökkenést eredményezni.
Az élelmiszerárak emelkedése az elmúlt negyedévben csúcsokat döntött, amelyben most némi megtorpanás látszik, és az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete, a FAO élelmiszer világpiaci árindexe – 8 hónapos emelkedést követően – csökkenni tudott. A folytatást illetően azonban nem vagyunk optimisták: mivel az úgynevezett 3F (food, feed, fuel – élelmiszer, takarmány, üzemanyag) hajtotta kereslet továbbra is fokozódik. A K&H Alapkezelő nem várja a jelenleg igen magas világpiaci árak számottevő csökkenését, emellett a kínálati oldalt a szélsőséges időjárási körülmények, de a váratlan politikai tényezők – például az elefántcsontparti hatalmi konfliktus – is jelentősen befolyásolhatják.
A nyersanyagok szempontjából mindig speciálisan kezelt arany ára vélhetően elérte csúcspontját. Az elsősorban devizaként kezelt arany világpiaci ára a keresleti és a kínálati oldal szempontjából is árfolyamcsökkenést valószínűsít.
Tőzsde
Az elmúlt hetek rendkívüli eseményei megmutatták, hogy a világgazdaság növekedésébe az előre nem, jelezhető (úgynevezett „fekete hattyú”) események beleszólhatnak ugyan, és ezek hatása átmenetileg nagy horderejű a tőkepiacok szempontjából, ez azonban nem teszi kérdésessé a konjunktúra tényét. A nemzetközi tőzsdék elmúlt hetekben tapasztalt kiugró ingadozása után a következő negyedévben a növekedés folytatódására számítunk.
A hazai tőzsde az elmúlt hetekben jól teljesített, köszönhetően annak, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon átcsoportosítása következtében az államháztartási hiány mértékének várható idei csökkentése pozitívan hatott az ország nemzetközi megítélésére. A következő hónapokban a hazai börze életében éppen a magánnyugdíjpénztári értékpapírok értékesítése lesz a fő téma. A nemzeti fejlesztési miniszter nyilatkozata alapján ezeknek a részvényeknek egy részét várhatóan hosszú távon is megtarthatják, ami pozitívan befolyásolhatja a keresletet és az árfolyamokat is.
Monetáris politika
Az új összetételű Monetáris Tanács túl van az első kamatdöntő ülésén, a neheze azonban csak most következik, hiszen a hazai inflációs kilátások egyre negatívabbak, és a legfrissebb előrejelzések szerint jövőre sem fog teljesülni az MNB 3 százalékos inflációs célja. Kérdés, hogy a növekvő inflációs nyomás vagy a sérülékeny hazai gazdasági növekedést szem előtt tartó gazdaságpolitika lesz-e eredményesebb a következő ülések alkalmával, és maradhat-e a jelenlegi, 6 százalékos alapkamat. Úgy látjuk – közli a K&H Alapkezelő elemzése –, hogy a forint jelenlegi árfolyamszintje mellett egyelőre nincs szükség újabb kamatemelésre.
Az MNB soron következő kamatdöntéseit támogathatja, hogy az új inflációs jelentésbe beépül a várható alapkamat is. Mivel a várható kamatpályát egyelőre nem numerikusan, hanem szóban publikálják, ez a gyakorlatban nem igazán segíti a piacot, hiszen nem látható, valójában milyen kamatlépések mellett teljesülhet a prognosztizált infláció. Ezzel szemben jól látható, hogy azok a jegybankok (így a cseh vagy a svéd), amelyek nemcsak a tervezett inflációt, de a várható kamatpályát is előrejelzik, sokkal megbízhatóbb támpontot adnak a befektetőknek.
Portfólió-építési javaslatok
Részvények felülsúlyozása: Az első negyedévhez hasonlóan a K&H Alapkezelő továbbra is a részvény eszközök felülsúlyozását javasolja, mivel a fejlett gazdaságok jól teljesítenek, és elsősorban az Egyesült Államokban tovább javulhat a foglalkoztatás, ami újabb lökést adhat a növekedésnek.
Nyersanyag és fejlett piaci befektetések: A befektetési cég a részvény eszközcsoportokon belül a nyersanyag és a fejlett piaci befektetéseket részesíti előnyben, mivel az amerikai és az európai részvények a növekedési kilátásokhoz képest nem tekinthetőek drágának. Emellett a közel-keleti konfliktus és a japán katasztrófa tovább növeli a nyersanyagárakat. A hazai részvényeket a válságadók hatása miatt egyelőre nem tartjuk vonzónak.
Hazai kötvények alulsúlyozása: A következő évekre meghirdetett gazdasági- és költségvetési politika kidolgozottságával és végrehajtásával kapcsolatban még vannak kérdőjelek, ezért a közvetkező negyedévre az alapkezelő társaság még a hazai állampapírok alulsúlyozását javasolja.
Deviza felülsúlyozása: Az éves költségvetési kiigazító terv bejelentése megnyugvást hozott a forint árfolyamában, azonban a magyar gazdaság magas külső adóssága továbbra is jelentős kockázatot okoz, így a deviza eszközök felülsúlyozását javasolja a K&H Alapkezelő a következő hónapokban.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell érnie egy „humánerőforrás-fölényt”, és jó úton is vagyunk ehhez, mert mi költjük a legtöbbet oktatásra. Az adatok szerint ez sajnos nem igaz.
Trump 8-10 napon belül dönthet az újabb szankciókról. Végignéztük, ez hogyan érintené Magyarországot és általában a világpiacot.
Békés Márton elmesélte első találkozását Magyar Péterrel, némileg árnyalva Orbán Viktorék narratíváját.
Hamis magánokirat felhasználása miatt adtak ki elfogatóparancsot a férfi ellen.
A könnyűzene mindig is elitellenes volt – véli a szociológus-médiakutató.
A 40. Magyar Nagydíj előtt várjuk olvasóink történeteit a legelsőről.
Hozzászólásáért akár egy év börtönnel is büntethetik.