szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Költségvetési Tanács elemzőcsapata a szélnek eresztése után nem fejezte be tevékenységét, hanem nonprofit civil kezdeményezésként létrehozta a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) társaságot, amely első elemzésében (technikai kivetítésében) bemutatta: mi történne a magyar gazdasággal, ha a kormány semmit nem lépne.

A KFIB vezetője, Romhányi Balázs, aki korábban a Költségvetési Tanács titkárságának főigazgatója volt, elmondta: ha teljesen elmaradnának az egyenlegjavító intézkedések, akkor a GDP-arányos államadósság ismét meglódulna, s a Magyar Nemzeti Bank, hogy inflációs célját tarthassa, kénytelen volna megemelni az alapkamatot. Ezt úgy is lehetne fogalmazni, hogy amennyiben nem sikerülne az elképzelt politikát betartani, annak ilyen hatásai is lehetnének. Sőt, a helyzet annyival rosszabbodhatna, hogy az alapkamat emelkedése következtében megnőnének a büdzsé kamatkiadásai és nagyobb lenne az MNB vesztesége is, amit a költségvetésnek kompenzálnia kellene. (A KFIB szerint a jegybank veszteségének finanszírozása az idén is 220 milliárd forintot köt le a büdzsében.)

©

A 2011-es költségvetés tarthatónak tűnik, a kormány számai a hibahatáron belül vannak. Sőt, akár alacsonyabb hiány is elképzelhető, mint amivel számolnak. Ugyanakkor néhány probléma szembetűnik az intézet szerint. Az első, hogy a 250 milliárdos zárolás a KFIB számításai szerint (a hozzáférhető adatok alapján) legfeljebb 230 milliárd forintot ér el. Hogy a különbség miből adódik, azt nehéz lenne megmondani, hiszen a kormány nem közölte, hogy milyen költségvetési sorokon keletkeznek azok a veszteségek, amelyek az intézkedést indokolták.

Mi az a technikai kivetítés?

A KFIB úgynevezett technikai kivetítést bocsátott ki, olyan sajátos előrejelzést, amely azt hivatott megmutatni, hogy a gazdaság milyen pályát járna be, ha semmiféle intézkedés nem történne egy adott időpont után, s ezzel van-e bármiféle probléma. (A most bemutatott technikai kivetítés esetében ez a nap 2011. március 8. Így nem vették figyelembe sem a Széll Kálmán-terv, sem a konvergenciaprogram intézkedéseit.) Emellett viszonyítási alapot ad ahhoz, hogy az egyes intézkedések mennyi pénzt hoznak és mennyit visznek. A Széll Kálmán-tervben és a konvergenciaprogramban a megfelelő viszonyítási alap híján nem látszik, hogy mihez képest hoznak változást az ott felsorolt intézkedések.

Ennél jelentősebb kérdés, hogy vannak-e az előző évről áthozott problémák. És ezek mik? Gyaníthatóan igen sok olyan beszállítói szerződés van, amelyet akár 270 napos fizetési határidővel kötöttek meg, vagy a teljesített szerződések számláit egyszerűen nem tavaly nyújtották be, hanem az idén. Az intézet becslése szerint ez az összeg 80-100 milliárdos is lehet. Igazából azt volna jó tudni, hogy a ki nem fizetett számlák állományának változása mekkora egy év alatt. Erre vonatkozó hivatalos szám a Kincstártól azonban nem látott napvilágot.

Tisztázatlan az is, hogy a magán-nyugdíjpénztári reálhozam kifizetéseivel mi fog történni. A 220 milliárdosra becsült tétel (ami augusztusra 250 milliárdosra is hízhat) azzal, hogy az állampolgárok zsebébe vándorol, nem egyszerűen tulajdonformát vált, hiszen ebből költeni is fognak, aminek adóvonatkozásai is lesznek. A költési arányt a KFIB 20, az NGM 25 százalékra tette.

©
[[ Oldaltörés (Folytatás: Középtávon komoly bajok jöhetnek) ]]

Középtávon, azaz 2012-2014 között már sokkal nagyobb, egyenesen riasztó egyensúlytalanság alakulhat ki. Az úgynevezett belső tételeket (a kormányzati szféra béreit és dologi kiadásait) illetően a technikai kivetítés azt feltételezi, hogy a közszféra bérei reálszinten maradnak, ami körülbelül 250 milliárdos nominális kiadásnövekedést okoz. Ezzel 2012-ben a konvergenciaprogramhoz képest már 1000 milliárdos lehet az eltérés. Ráadásul ekkora nominális eredmény eléréséhez nem volna elég ezzel azonos értékű kiigazító intézkedéseket tenni, hiszen az adótartalommal és más tényezőkkel is számolni kell. Ám pillanatnyilag nem világos, hogy a kormány bruttó vagy nettó összegekről beszél. Azt sem lehet tudni, hogy számoltak-e az intézkedések másodlagos hatásaival, például adóbevételek kiesésével. Amíg ezekre a kérdésekre nem kapunk egyértelmű választ, azt sem lehet megítélni, hogy az intézkedések mennyivel javítják az egyenleget – fejtette ki Romhányi Balázs. Végül is, ha nem történne semmiféle intézkedés, úgy 2013-ban a GDP 4,0 százaléka, mintegy 1400 milliárd forint, 2014-ben pedig 3,9 százaléka, azaz több mint 1300 milliárd forint volna a költségvetési egyenleg eltérése a konvergenciaprogramhoz képest.

Támogatókat keres a KFIB

A Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) létrehozói, miként az első technikai kivetítés szerzői is, javarészt a Költségvetési Tanács mellett működő elemzőközpont egykori munkatársaiból verbuválódtak. Az a meggyőződésük ugyanis, hogy jelentős társadalmi igény van Magyarországon arra a szakmai munkára, a költségvetési folyamatok objektív számszaki elemzésére, amelyet a Költségvetési Tanács 2010-ben végzett. Az elemezéseiket folytatni szeretnék, de ehhez elegendő forrást kell gyűjteniük, hiszen az intézetnek jelenleg nincsenek munkatársai, csak önkéntesei. A KIFB ugyan nonprofit civil kezdeményezés, de még az ilyenfajta vállalkozások sem képesek működni források nélkül – mondta Romhányi Balázs, az intézet vezetője.

A KFIB vezetője szerint ugyanakkor nem feltétlenül van szükség egy nettó 1400 milliárdos csomag bevezetésére, mert ha a kormány gyorsan végrehajtja az intézkedéseket, akkor elkerülhető többek között a kamatemelés. Így a kormány által bemutatott 900 milliárdos program, ha nehezen is, de elég lehet.

Romlott az átláthatóság – állapították meg a kivetítés készítői. Méghozzá több szempontból is rosszabb lett a helyzet. A 250 (vagy 230) milliárdos zárolásnak nincs világos háttere. Arról, hogy erre mi szükség volt, az elemzők még mindig vitatkoznak. Továbbá a külföldre és belföldre szóló kommunikáció különbsége is rontja az átláthatóságot. Nem használt, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap megjelent a kommunikációban. Ezzel gyakran összekeverik a költségvetési egyenleget, meg annak finanszírozását, miközben attól az egyenleg nem javul, hogy egy külső forrásból betömik a lyukakat. Ez csak elfedi a középtávú problémát.

A KFIB a számításai alapján a következő főbb megállapításokat tette

1. A költségvetési egyenleg 2011-ben néhány tízmilliárd forinttal jobban alakulhat, mint ami a kormányzati előrejelzésekben szerepel;
2. A nyilvánosan rendelkezésre álló adatok alapján nem alapozható meg a 2011 februárjában kihirdetett zárolási kormányhatározat teljes, 250 milliárd (a KFIB szerint 230 milliárd) forintos összege;
3. A költségvetési egyenlegre vonatkozó kormányzati tervekhez képest az alappálya már 2012-ben 1000 milliárd forint nagyságrendű rést mutat;
4. Intézkedések nélkül középtávon a GDP-arányos államadósság ismét növekedésnek indul, ami laza költségvetési politikával és szigorú monetáris politikával jellemezhető gazdaságpolitikai keverékhez vezet;
5. A konvergenciaprogramban vállalt pálya 2012 után erőteljesebb hiány- és adósságcsökkentést jelöl ki, mint ami a reáladósság-szabály alapján adódik. Az alappálya és a konvergenciaprogram pályája közötti rés 2013-ra meghaladja a GDP 4 százalékát.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
MTI Gazdaság

Költségvetési Tanács: 60 százalék fölé lehetne vinni a foglalkoztatottságot

Ha 400 ezer fővel bővülne a foglalkoztatotti létszám Magyarországon, akkor a foglalkoztatottsági ráta meghaladná a 60 százalékot, és 2014-re Magyarország megközelítené az Európai Unió élvonalában lévő Svédország foglalkoztatási rátáját - olvasható a Költségvetési Tanács (KT) legfrissebb tanulmányában, amelyben azt vizsgálja, hogyan érhető el a költségvetési törvény javaslatában kitűzött 400 000 fős foglalkoztatásbővülés 2014-ig a jelenlegi demográfiai adottságok mellett.

MTI Itthon

Lemond Kopits György a Költségvetési Tanács elnöki posztjáról

Lemond Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke február 8-i hatállyal tisztségéről, és az ezzel kapcsolatos jogairól - áll abban a levélben, amelyet Kopits György Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének címzett január 31-i dátummal. A házelnöknek írt levélről Kopits György tájékoztatott.

MTI Gazdaság

A Költségvetési Tanács javította GDP előrejelzését

Javuló külső konjunktúrára és a korábban vártnál gyorsabb növekedésre számít a Költségvetési Tanács; az Országgyűlésnek benyújtott középtávú kitekintése szerint a GDP növekedése az idei 1,2 százalékról jövőre 2,9 százalékra, 2012-ben 3,4 százalékra gyorsul, 2013-ben 3,3 százalék, 2014-ben pedig 3 százalék lehet.

Operatív törzs: Felesleges lenne az egész országot tesztelni

Operatív törzs: Felesleges lenne az egész országot tesztelni

Az érettségi időpontja részletkérdés, vannak ennél nagyobb problémák is

Az érettségi időpontja részletkérdés, vannak ennél nagyobb problémák is

Öten haltak meg a vírus miatt csütörtökön Magyarországon – járványhírek percről percre

Öten haltak meg a vírus miatt csütörtökön Magyarországon – járványhírek percről percre