Az elmúlt években nagyon népszerűek lettek az internetes értékesítési lehetőségek, ezért az adóhatóság egyre nagyobb figyelmet kezdett szentelni annak ellenőrzésére, hogy az érintett magánszemélyek fizetnek-e adót az így szerzett jövedelmük után. Két évvel ezelőtt 26 precedens ügyben indított eljárást az Adó- és Ellenőrzési Hivatal (APEH) - írja a pénzcentrum.hu.

Tavaly március-áprilisban 500 magánszemély kapott levelet az adóhatóságtól, amelyben egyebek között olyan kérdésekkel szembesültek, hogy mennyi jutalékot fizettek egy internetes aukciós oldalnak, kaptak-e róla számlát, befizették-e az ellenértékét. Kiderült, a keresztkérdések célja az volt, hogy a - parlamenti választások után összevont - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kijelölhesse ellenőrzésre az újabb adóalanyokat. A kiválasztottak egy része egyáltalán nem fizetett adót ingó vagyontárgyainak értékesítése után, más részük pedig nagyságrendileg kevesebbet, mint amennyit az adóhatóság szerint kellett volna.

Horváth Szabolcs

A NAV, mint első- és másodfokon is eljáró hatóság, több érintett ügyben úgy ítélte meg, hogy a vizsgált magánszemélyek üzletszerű tevékenységet folytattak, ezért az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kellett volna adózniuk. Ráadásul az adóhatóság - mivel nem volt meg az eladott tárgyakról a beszerzési számla - azt állapította meg, hogy a vizsgált adózóknak csak 10 százalékos költségük volt, és 90 (!) százalékot nyertek az üzleten - tudta meg a Pénzcentrum.hu Angyal József okleveles adószakértőtől. Tehát ezután kellett volna a személyi jövedelemadót megfizetniük. Emellett az önálló tevékenységből származó jövedelmek után még egészségügyi hozzájárulás is terhelte őket (2010-től a bruttó jövedelem 27 százaléka).

Angyal József szerint több ponton is tévesek az adóhatóság megállapításai. Alapvető tévedés, hogy üzletszerűnek minősítette a NAV az érintett ingó értékesítést. A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy akkor "üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik."

Az az adózó folytat üzletszerű tevékenységet, akinek van adószáma (nem azonos az adóazonosító jellel!), és még le is vonhatja az áfát - összegzi Angyal József. Az ellenőrzött magánszemélyek viszont nem jelentettek be adóköteles tevékenységet, nem kértek adószámot, nem vontak le általános forgalmi adót. Az szja-törvény szerint tehát nem folytatnak üzletszerű tevékenységet.

Az adószakértő szerint így az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell az adót megfizetniük. A törvény kimondja, hogy alapesetben az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapításakor a bevételből le kell vonni a számlával, nyugtával igazolt beszerzési költséget, az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Ha viszont nem lehet megállapítani a beszerzésre fordított összeget, mert nincs meg róla a bizonylat, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.

További részleteket itt tudhat meg!