Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Kormányfői támogatást kapott a Fidesz–KDNP-frakció ötlete: a 180 forinton történő végtörlesztés. Ellenzői közül viszont szinte kivétel nélkül mindenki azt kifogásolja, hogy ez csak a tehetőseken segít és nem a bajbajutottakon, bár a kitűzött cél a bajba jutott devizaadósok megsegítése volt.
Pedig egy kis finomítással nem is olyan rossz ötlet. Legalábbis Angyal József adószakértő szerint. Aki úgy véli, akkor segítené a javaslat a bajba jutott devizahiteleseket, ha a bedőlt, bank által felmondott hiteleket lehetne 180 forinton "végtörleszteni". Ez valóban a már nagy bajba jutott devizahiteleseket segítené, összhangban lenne egy korábbi javaslattal, miszerint a lakás árverezése után már ne maradjon fenn követelhető tartozás. A 180 forintos végtörlesztésre még biztosan fedezetet jelentene az ingatlan. Szintén összhangban lenne ez a javaslat a korábban felvetődött "magáncsőd" ötletével.
A 180 forintos végtörlesztés lenne a "csődmegállapodás". Ez a javaslat arra is ösztönözné a bankokat, hogy olyan áron árvereztessék el a fedezetül szolgáló ingatlant, hogy a 180 forintos végtörlesztésre fedezetet nyújtsanak, tehát nem "herdálná" el a fedezetül szolgáló ingatlanokat fél- vagy harmadáron. A bankokat az is meggondolásra késztetné, hogy "bedöntsék-e" a hitelt, felmondják-e a hitelszerződést akkor, amikor még lenne más lehetőség.
Mivel kéne számolni a hitelek bedőlésekor? Olvassa el az Adózóna cikkét itt!
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.