szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Simor András szerint a kedvezményes végtörlesztés számottevően módosíthatja a magyar gazdaság növekedési kilátásait. A jegybankelnök a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában azt mondta, a kormány tervei foglalkoztatásellenesek.

„Pár héttel ezelőtt azt mondtuk, hogy 1,5 százalék lesz a magyar gazdaság növekedése 2012-ben. Azután megláttuk a költségvetés tervezetét, és akkor már azt mondtuk, hogy csak egy százalék lesz a növekedés. Majd megláttuk a kedvezményes végtörlesztési javaslatot, azóta nem mertünk megszólalni” - mondta Simor András a 49. Közgazdász-vándorgyűlésen, Pécsen.

A végtörlesztéses javaslat hatásait a jegybank „még nem számolta ki” - mondta -, de attól függően, hogy hányan szállnak ki a hitelükből, számottevően módosíthatja a magyar gazdaság növekedési kilátásait. Ez Simor előadása alapján akár azt is jelentheti, hogy jövőre recesszióba süllyed a magyar gazdaság.

Ez az ellenkezője annak, ami kellene

A jegybank elnöke kifejtette, hogy a gazdaság növekedéséhez létfontosságú a hitelezés újraélesztése, amihez viszont a bankok mérlegének kitisztítására lenne szükség. A végtörlesztés viszont rontja a bankok portfólióösszetételét, ugyanis a fizetőképes adósok lesznek képesek kiszállni a hiteleikből, a kevésbé jó adósok törlesztenek tovább. Ráadásul a kedvezményes végtörlesztés hatalmas tőkeveszteséget okoz a pénzintézeteknek, és a nehéz helyzetben lévő külföldi anyabankok várhatóan nem szívesen pótolják majd a veszteségeket. Emiatt Simor szerint még tovább fog szigorodni és szűkülni a bankok hitelezése Magyarországon.

A vállalati hitelezésben az MNB az év végére várta a fordulatot, ám ezt most 2013 elejére halasztotta, de a lakossági hitelezés beindulását még későbbre teszi. (Fontos megjegyezni, ez az előrejelzés még a kedvezményes végtörlesztés bejelentése előtt készült.)

Az esetleges árfolyamgyengülés (ami abból következhet, hogy a bankoknak jelentős mennyiségű forintot kell átváltaniuk devizára) tovább rontja a programban nem részt vevő adósok helyzetét, így tovább gyengítheti a háztartások fogyasztását, ami rosszul hat majd a gazdasági növekedésünkre. Ezért hozakodott elő az MNB azzal, hogy a bankok a jegybanknál az állam devizatartalékának terhére váltsák át a végtörlesztésre beérkezett forintot devizára, így elkerülhető lenne az árfolyamgyengülés.

Foglalkoztatásellenesek a kormány tervei

Az ország kockázatosságát jelző magyar CDS-felár, (ami a magyar államcsőd ellen köthető biztosítást jelenti, azaz minél minél magasabb, a piac annál nagyobbnak tekintik egy országa törlesztésképtelenné válásának rizikóját - a szerk.) 2010 tavaszán, a választások előtt volt a legalacsonyabb, azóta folyamatosan növekszik. Jelenleg 500 bázispont felett jár, ami komoly nyomást gyakorol a forintra is - mondta Simor András.

Utalt arra, hogy a romló magyar kockázati megítélés és a tervezett fogyasztási adóemelések - amelyek gerjesztik az inflációt - magasabb kamatpályával járhatnak. Hozzá kell tenni, a Magyar Nemzeti Bank csütörtök délután Simor előadásáról kiadott közleménye a jegybankelnök előadásának ezt a részét úgy foglalja össze, hogy „a kockázati környezet és a pénzügyi piacokkal kapcsolatos bizonytalanság kiváró monetáris politikát indokol”.

A tervezett jelentős minimálbéremelés is az infláció miatt fájó a jegybanknak - mondta Simor. Az infláció a kormányzati intézkedések nélkül a jegybanki 3 százalékos cél közelében alakulna, így viszont jövőre 5 százalékhoz közelít. Simor hangsúlyozta, a jelentősen megemelt minimálbér hatása a gazdaság egészében fog jelentkezni. Magyarországon egyébként eleve a legmagasabb a minimálbér a bérek középértékéhez képest a régiós országok között. A jövő évi emelés hatására Simor szerint nőhet a szürke- és feketefoglalkoztatás aránya a gazdaságban, ugyanis sok cég arra kényszerülhet, hogy részmunkaidőbe, például 6 órába jelentse át alkalmazottait, akiknek továbbra is le kell majd dolgozniuk az eddigi 8 órát.

Magyarországon a nem aktívak nagy része csak alacsony bérrel lenne foglalkoztatható, de az eddig bejelentett kormányzati intézkedések rontják az alacsony képzettségű munkaerő foglalkoztathatóságát. Hazánkban jelenleg is az egyik legmagasabb az adóék (a bérek adó- és járulékterhe) a legtöbb uniós országhoz képest. „Én nem tudom, hogy lehet foglalkoztatást bővíteni ilyen feltételekkel” - mondta Simor András.

Nem hatott a költségvetési lazítás

Simor szerint jelentős költségvetési lazítás volt 2011-ben, de ez nem segítette a gazdasági növekedést. A gazdaságot csak az export növekedése húzta, a belföldi fogyasztásban a lakosságnál hagyott jövedelem ellenére nem következett be a fordulat. Magyarország exportkilátásai gyengültek, mert a német kilátások is gyengülnek. Az autóipari beruházások azonban pozitívan hatnak, és fél százalékot adnak hozzá a GDP növekedéséhez.

A Közgazdász-vándorgyűlésen korábban felszólalt Varga Mihály is, aki azt mondta, a Széll Kálmán-terv megvalósításában 50 százalék felett van a kormány, de messze attól, amit tervezett. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint még nem lehet eldönteni, hogy jó vagy rossz az egykulcsos szja-rendszer bevezetése, és messze elmarad a foglalkoztatás bővítése attól, amit a kormány várt.

Járai Zsigmond előadásában pedig azt hangsúlyozta, elérhetőek a költségvetési célok, ugyanakkor jelentős kockázatokat is tartalmaz a jövő évi büdzsé. A Költségvetési Tanács elnöke ezért azt javasolta a kormánynak, hogy növelje tovább az adóbevételeket és a költségvetés tartalékait.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!