Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A lengyel nemzeti bank monetáris tanácsa 4,50 százalékon hagyta szerdai ülésén az alapkamatot. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
A testület idén már négyszer emelte a jegybanki alapkamatot, amely így összesen 100 bázisponttal nőtt. Legutóbb júniusban emeltek, a növekvő inflációra hivatkozva.
Az éves infláció májusban 5 százalékon, csaknem tízéves csúcson tetőzött. Azóta csökkent, augusztusban 4,3 százalék volt, ez azonban még mindig jelentősen meghaladja a jegybank 2,5 százalékos célját.
Elemzők szerint a jegybank a gazdasági növekedés ütemének lassulása miatt kamatcsökkentési ciklust kezdhet, de valószínűleg csak jövőre.
A várakozásoknak megfelelő szerdai döntés után alig változott a zloty árfolyama és a lengyel állampapírok hozama, ugyanakkor elemzők nagy figyelemmel várják a döntés hátterét ismertető jegybankelnöki tájékoztatót. Elsősorban az utóbbi időszakban végrehajtott devizapiaci intervencióról várnak információkat. A jegybank az utóbbi két héten többször is beavatkozott a devizapiaci folyamatokba, hogy feltartóztassa a zloty gyengülését.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.
Az egyetem ki sem írt nyílt pályázatot, azt állítják, nem lett volna más alkalmas jelölt.
Nem klasszikus közéleti-politikai sajtótermék, de egymillió példányban szórják szét.