Közgép-hitel: az MFB szerint semmiben sem "titkolózik"

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szerint működésüket 2010-ben a kormány a korábbinál nyilvánosabbá tette, de a pénzintézetnek kötelessége megtartani a bank- és üzleti titkot. Nyíri János, az MFB szóvivője ezt arra reagálva közölte csütörtökön, hogy Scheiring Gábor, az LMP egyik országgyűlési képviselője szerdán közleményében azt írta, rossz az MFB-ről szóló törvény, mert lehetővé teszi a titkolózást.

  • MTI MTI
Közgép-hitel: az MFB szerint semmiben sem

A 2010-ben elfogadott szabályok szerint az MFB köteles kiadni a szerződő fél nevét és az ügylet összegét, ezt a bank minden esetben meg is teszi, de aki ennél többet kíván, az "letér a jogszerűség talajáról" - írta a szóvivő a közleményben.

Ha az LMP azt kívánja, hogy az MFB szerződött ügyfelei minden gazdasági adatukat tegyék nyilvánossá, miközben más bankok szerződött ügyfeleitől ugyanezt nem követeli meg, akkor "az LMP elbúcsúzik a demokráciától" - fogalmazott Nyíri János.

Hozzátette, ha az LMP azt akarja, hogy az MFB-re és ügyfeleire ne vonatkozzon ugyanaz a banktitok, ami a többi bankra és ügyfeleire, akkor az ellenzéki párt az MFB ügyfeleit irreális versenyhátránnyal sújtaná a többi kereskedelmi bank ügyfeleivel szemben.

A szóvivő közölte még, hogy a fejlesztési bank megfelel minden magyar és európai uniós törvénynek, szabálynak, irányelvnek, semmiben sem "titkolózik". Mérlege nyilvános, működése minden szabálynak megfelelően átlátható.

Scheiring Gábor szerdán arra szólította fel a kormányt, alkosson olyan szabályozást, amely megteremti a megfelelő átláthatóságot. A politikus közleményében azokra a sajtóhírek hivatkozott, amelyek szerint a "magyar állam a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül finanszírozza a Nyerges Zsolt Fidesz-közeli vállalkozó vezette céget", a Közgép Zrt.-t.

Scheiring azt írja, hogy az MFB harmincnégy milliárd forintos óriáshitelt adott "ennek az ismeretlen tulajdonosi hátterű vállalatnak, azt azonban, hogy pontosan mire is kapták a pénzt, nem lehet tudni". Véleménye szerint az sem ismerhető, hogy mire kapott 3,8 milliárdos hitelt tavaly októberben a "csődvédelembe menekült Hérosz Zrt. és az olyan állami cégek, mint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap".

Scheiring Gábor hivatkozik az atlatszo.hu portál állítására, amely szerint közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérésüket az MFB csak részben teljesítette.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Mikor jó egy céges hitelajánlat?

Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.