Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy szerdán megjelent kormányrendelet-módosítás szerint a kormány azzal egészíti ki az épületek energetikai besorolását előíró korábbi szabályokat, hogy nem kell tanúsítványt kiadni a bedőlt adósok lakhatását biztosító tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.
Az ócsai telep mellett a jelenlegi szabályváltozás miatt nem kell majd energetikai tanúsítványt kiadni a bedőlt adósok lakásaira sem, amelyeket a Nemzeti Eszközkezelő megvesz a bankoktól. A változtatásra az teremtett alkalmat, hogy januártól kötelező minden ingatlanvásárlás (sőt bérbeadás) esetén energiatanúsítványt mellékelni például a földhivatalnak benyújtott dokumentumokhoz.
Az ócsai paradicsom
Pedig a kormány alig több mint fél évvel ezelőtt még kiváló energiahatékonyságú házakat ígért Ócsán a törlesztésképtelen devizahiteleseknek. Az ötletet először Orbán Viktor vetette fel még tavaly júniusban. A kabinet augusztus elején döntött arról, hogy Ócsa-Alsópakonyon egy egybefüggő állami földterületen ötszáz darab, 40-80 négyzetméteres házat épít fel azoknak a lakáshiteleseknek, akiket kilakoltatnak otthonukból.
Kezdetben a kabinet paradicsomi állapotokat vetített a bajba jutott devizahitelesek elé: családmérettől függő, differenciált alapterületű családi házakat ígért, ezer négyzetméter területű telkeken házikerti növénytermesztés lehetőségével, teljes, korszerű és energiatakarékos közműellátással, alacsony rezsiköltséggel. A kormány a korszerű és környezetbarát telepet még azzal is demonstrálta, hogy a telepre megújuló energiára épített fűtést tervezett, és még energiaerdőt is mellékelt volna mellé (értsd: évek múlva már az erdőt tüzelhették volna el a helyiek).
A legfrissebb tervek szerint így fog kinézni
kormany.hu
Mint már akkor kiderült, a lehető legdrágább megoldást választotta, és az egy házra jutó átlagos építési költség elérhette volna a 30 millió forintot (ami teljesen értelmetlen költségnek tűnt, hiszen a Nemzeti Eszözkezelő a tervek szerint tizedennyiért is átvehette volna egyes adósok lakását). A lehető legtakarékosabban működtethető, A+ energetikai besorolású házakat terveztünk a telepre, de később módosult a koncepció – ismerte el végül tavaly ősszel Szaló Péter, a Belügyminisztériumnak az ócsai telepért felelős helyettes államtitkára a Népszabadság tudósítása szerint.
A változást azzal indokolta, hogy az eredeti célkitűzés aránytalanul sokba kerülne, ezért a kormányzat B energetikai besorolású épületek megépítése mellett döntött. A helyettes államtitkár akkor azzal mentegetőzött, hogy a magyar épületek többsége D, illetve annál is rosszabb, E vagy F minősítésű. A kormányrendelet-módosítással viszont az Ócsára tervezett devizahiteles telep akár gyenge minőségű is lehet, úgysem lesz erről tanúsítvány.
| Mi az az energiatanúsítvány? |
Az energiatanúsítványi rendszerben egy A+ és I közötti tízes skálán lehet besorolni a házakat. 2009 óta új lakóházra csak akkor adnak ki építési engedélyt, ha az legalább a "C" energiakategóriába sorolható, a "B", illetve az "A" szint ennél 10 vagy 20 százalékkal magasabb építési költséggel érhető el. Leegyszerűsítve a kategóriák közötti különbségnek az egy négyzetméterre vetített energiafogyasztás adja az alapját. Egy tipikus magyarországi "G"-s épület például négyzetméterenként 300 kWh energiafelhasználást, míg az a "A+"-os ennek csak töredékét, 15 kWh-ot igényel ugyanahhoz az energetikai komforthoz.
Az uniós szabályok szerint Magyarországnak már 2004-ben be kellett volna vezetnie az épületek energiahatékonysági tanúsítványi rendszerét, de 2006-ban sikerült további három év türelmi időt kérni. A szabályozás szintjén 2009. január elseje óta már van ilyen rendszerünk, a gyakorlatban mégsem valósult meg, hogy a tulajdonlapokra valóban rákerüljön, kinek melyik kasztba tartozik a háza, lakása. Idén januártól azonban már nincs pardon, az EU az energetikai tanúsítványok alkalmazását minden tagország számára kötelezővé tette. |
