Felszállt a fehér füst. Péntek este kijöttek az adótörvénytervezetek. Benyújtotta a kormány pénzügyi tranzakciós illetékről, a biztosítási adóról, valamint a távközlési adóról szóló törvényjavaslatokat. Ezen kívül pedig az adózásról szóló salátatörvényben rendelkezett arról is, hogy fenntartja az energiaellátók Robin Hood-adóját, amit még a Gyurcsány-kormány idején vezettek be, csak épp a mértékét növelik és az érintettek körét szélesítik ki egyes közműszolgáltatókkal. (Arról, hogy kiknek mennyit kell majd fizetniük, bővebben az adónemekhez belinkelt fenti cikkekben.)

Ezzel ugyan még messze nincs minden tisztázva, de legalább a kormány terítette lapjait. A folyamatos szivárogtatások után legalább már látszik, mi lesz a parlamenti munka kiindulópontja. Ezt ugyan elvben szerdán már maga Matolcsy György is tisztázta az adótörvényekről szóló sajtótájékoztatóján, de a miniszteri leírás még az elemzők körében is inkább értelmezési nehézségeket, az érintettek esetében pedig kifejezetten értetlenkedő, dühödt reakciókat eredményezett, semmint segítette volna a tisztánlátást. És mit szépítsük, Matolcsyt másnap az energia- és közműcégek adója ügyében saját minisztériumának kellett helyesbítenie (miszerint nem 30 százalékos társasági adókulcs lesz, mint ahogy Matolcsy hangsúlyozta, hanem a Robin Hood-adót növelik 8-ról 11 százalékra).

Túry Gergely

Úgyis átterhelik

A leginkább dühítő persze az lehetett az érintett cégek számára, hogy a miniszter előadta: az adókat a társaságok fogják megfizetni, és nem fogják tudni áthárítani a lakosságra, még ha például a Bankszövetségnek ez volt is a kérése. Az még hagyján, hogy a Bankszövetség közleményben cáfolta, hogy lett volna ilyen kérésük, mivel tárgyalódelegációjuknak nem is volt ideje tárgyalni a bejelentést megelőzően a miniszterrel. De Matolcsy ezzel megszegné a tavaly decemberi megállapodásukat is, amennyiben jövőre 60 milliárd forintnál többet kellene fizetniük a bankoknak (ennyi esik 2013-ra a banki különadó két év alatti kivezetéséből). Sőt, egész pontosan megfejelnék ezt az összeget 130 milliárddal. Ezzel kapcsolatban médiatörténeti pillanatnak lehettek tanúi azok, akik látták Patai Mihályt, a Bankszövetség elnökét a köztelevízió egyenes adásában arról beszélni, hogy hülyeségek vannak az elképzelésekben, amitől a műsorvezető hosszú másodpercekig képtelen volt megszólalni.

Egyébként a hvg.hu is több okból lehetetlen küldetésnek nevezte, hogy a bankok ne terheljék át a tranzakciós illetéket az ügyfelekre. Részletesen elemeztük a telefonszolgáltatók averzióit is: az augusztusi bevezetés technikailag megoldhatatlan feladatnak tűnik, a szolgáltatókat pedig megosztotta, hogy a perc- vagy az előfizetés alapú távközlési adókötelezettség a számukra előnyösebb. (Az NGM végül az előbbi mellett döntött.) Bár számos konkrétum még hiányzott, a cégek már a hét elején megkezdték a várható károk felmérését. A több országban tevékenykedő távközlési társaságok páldául nem titkolták, hogy az üzleti eredményüket a régióban tevékenykedő leányvállalataik között optimalizálják majd - már azok, amelyek a befektetéseik miatt nem tehetik meg, hogy kivonulnak az országból. Arra, hogy az új adók mennyire fájnak majd a lakosságnak, előzetesen végeztünk számításokat, amit majd megismétlünk, mihelyt elfogadják az adótörvényeket.

Új arcok, új eljárások

Matolcsy az új adókról szólva könnyebb beszedhetőségről, az adóbevételek jobb tervezhetőségéről beszélt, és összességében úgy értékelt, hogy az adózásban a hangsúly áthelyezése a forgalmi-fogyasztási alapú adókra évtizedekre stabilizálhatja az államháztartási tervezést. A miniszter egyébként bejelentette, hogy minél előbb szeretnének túlesni az adótörvények tárgyalásán, és még a nyári szünet előtt elfogadnák a jövő évi költségvetés sarokszámait. Ez utóbbi azért is fontos, hogy az Európai Bizottság (EB), amikor június végén tárgyal a túlzott deficit ügyében a magyar kohéziós pénzek felfüggesztéséről, a kormány költségvetési erőfeszítéseit látva az eljárást mielőbb leállíthassa.

Egymást váltják: Lázár János (jobbra) lép Varga Mihály helyére

Stiller Ákos

Jól jöhet az EU/IMF-hiteltárgyalásokra is, ha elfogadják a költségvetés alappilléreit. Jó előjelnek vehető, hogy az Európai Bizottság pénteken Brüsszelben kiadott előrejelzése szerint idén és jövőre is a bruttó hazai termék 3 százaléka alatt marad az államháztartás hiánya Magyarországon. És ezzel teljesítjük az uniós hiánykritériumot. Idénre ugyanakkor 0,3 százalékkal csökken a gazdaság kibocsátása, és jövőre is csak egy százalékos növekedés várható. A hitelkérelmmel kapcsolatos heti fő hír az volt, hogy az IMF lecserélte az eddigi magyar főtárgyalót, és az itteni ügyeket Cristoph Rosenberg helyett a görög Thanos Arvanitis, volt ukrán misszióvezető vette át, már április 30-tól. Rotálódik a magyar tárgyalódelegáció is: Fellegi Tamás szerepét a kormányátalakítást követően Varga Mihály veszi át, de közel lesz a tűzhöz a miniszterelnökség vezetésére felkért Lázár János, eddigi frakcióvezető is.

A kormánynak újabb meccsei várhatók az EB-vel: a Szép-kártya bevezetésével kapcsolatban kötelességszegési eljárás indul, és valószínűleg nem kerülhető el ugyanez a hulladékkezelés államosítása ügyében sem, miután külföldi érdekeltségű vállalkozások az új szabályozással kapcsolatban a versenyjogi biztoshoz fordultak.

Családbarát nyugdíjrendszer

Az NGM nemcsak adóügyekben volt aktív. A héten publikálta a tárca kebelében működő Családbarát Magyarországért Munkacsoport vitaanyagát, amely arra próbál választ adni, hogy milyen intézkedésekkel lehetne a gyerekvállalást Magyarországon felpörgetni. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a tervek szerint a szocpol támogatás a lakás mellett már autóra is járna, kisgyermekes utalványt vezetnének be, elterjesztenék a részmunkaidőt, a gyerekvállalást pedig figyelembe vennék a nyugdíjban is. A csomag ezen kívül azt is felveti, hogy a jelenlegi 64 ezer forintról 150 ezer forintra emelné az első gyermek megszületésekor járó anyasági segélyt.

A vitaanyag ezen kívül még számtalan nemzetközi példát és további javaslatokat fogalmaz meg. De talán még ennél is fontosabb, hogy az NGM részéről ez az első hivatalos dokumentum, melynek nyugdíjrendszerrel kapcsolatos pontjai arra utalnak, hogy a tárca a svéddel szemben végül a pontszámításon alapuló német modellt preferálná az egyéni számlás állami nyugdíjrendszer kiépítésekor. A javaslat hazai sajátossága, hogy büntetné a gyermekteleneket és az egygyermekeseket, és csak a legalább két gyermeket felnevelt szülők nyugdíja lenne teljes értékű öregségi nyugdíj. A vitaanyag az önkéntes pénztárakat is átalakítaná, és a banki-biztosítói háttér helyett a civil, önszerveződő, kölcsönösségen alapuló, nonprofit szervezetek tulajdonlását támogatná.

Európa megint a görögökre figyel

Nem kizárt, hogy Európa is a magyar kérdés (hitelkérelem, túlzottdeficit-eljárás, kötelességszegési eljárások) gyors lezárásában érdekelt, mivel van épp elég problémája. Először is igyekszik kiheverni a múlt hétvégi francia, illetve görög választásokat. Franciaországban a szocialista Francois Hollande az európai politika újratájolásának ígéretével, a növekedés beindításával és a további, főként a közigazgatást vagy az oktatást érintő megszorítások elleni tiltakozásával nyert. Angela Merkel, aki a kampányban nyíltan Sarkozyt támogatta, valamint Manuel Barroso is Franciaország értésére adta, a nehezen tető alá hozott fiskális paktumot nem lehet újratárgyalni. Ugyanakkor egyre nagyobb - elsősorban a németeken - a nyomás, hogy valamilyen növekedési ösztönzőt mindenképpen kellene adni az európai nemzetgazdaságoknak, és nem elég egyensúlyi politikára törekedni.

AP / Kostas Tsironis

Görögországban is megelégelték a választók a nemzetközi hitelezők nyomására két éve megkezdett nadrágszíjmeghúzó politikát, s a felelősnek tartott két nagy pártot keményen megbüntették a szavazataikkal. Próbál ugyan felállni egy Európa-párti kormány, de az elemzőkön kívül már egyre több befolyásos politikus, többek között Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is úgy véli, Görögország kiesését az eurózónából az euró túl tudná élni. Az biztos, hogy Görögország júliusra uniós pénzek nélkül csődbe jut, pedig már szó volt arról is, hogy a trojka (EB, Európai Központi Bank, IMF) a 130 milliárdos hitelkeret bővítéséről is hajlandó tárgyalni Athénnal. Ezt most felfüggesztették, bár az életmentő részlet folyósítását azért nem állították le.

Ez történt még

A hét gazdasági hírei között szemezgetve érdemes még kiemelni, hogy a főváros fedezetigazolást adott ki a Fővárosi Vízművek külföldi tulajdonban lévő részvénycsomagjának, valamint az üzemeltetési szerződés felbontásának finanszírozásához. Az MVM leányvállalatot hoz létre a Lévai-projekt, azaz a paksi atomerőmű bővítésének koordinálására. És nem utolsósorban újabb gigaberuházásról szóló szerződést írt alá a Simicska Lajos ellenőrzése alá tartozó Közgép: ezúttal az osztrák Strabaggal közös konzorciumban partnerként nyert a hazai közbeszerzések első számú kedvezményezettje a Mecsek-Dráva regionális hulladékkezelési program 9,3 milliárdos pályázatán.