Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Széll Kálmán-tervben kettős hatás érvényesül: az adóemelés részben "tradicionális, részben a tőkét adóztatja", másrészt a keresletet szűkíti - mondta az MNB elnöke. Ha e két hatás nem egyenlő mértékű, akkor bizonytalanabbá válik, hogy tartható-e a jegybank 3 százalékos inflációs célja 2013-ban - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy változhat-e a jegybanktörvényt módosító javaslat a június 4-ei végszavazásig, vagy utána, Simor András azt válaszolta, hogy mivel az EU/IMF-konzultáció - az Európai Központi Bank bevonásával - folyik e témában, nem ildomos erről nyilatkozni.
Arra azonban szerinte érdemes felhívni a figyelmet, hogy az EKB minden egyes törvényjavaslat-módosítás előtt publikálja a véleményét a módosításról, ezt megtette most is - folytatta az elnök. Ebből világosan kiderül, hogy az EKB véleményének egyes részeit a kormány nem vette figyelembe, és talán ebből mindenki kialakíthatja álláspontját, hogy ez mennyiben befolyásolja a hiteltárgyalásokat - tette hozzá.
Simor szerint Magyarország viszonya az Európai Unióval kettős: egyrészt tagállam, így köteles betartani az EU alapszerződésében foglaltakat, másrészt hitelkérelmező. Az EU pedig mint hitelező megfogalmazhat olyan feltételeket a hitelfelvevőnek, amelyek nem az EU alapszerződéséből fakadnak, hanem abból, hogy a hitelező így látja biztosítottnak a hitel visszafizetését. Simor András hozzátette azt is, hogy az IMF esetében is erről van szó.
Az MNB-elnök szerint a lejáró adósság finanszírozása biztosított, mivel többek között a kormány rendelkezik az MNB-nél lévő devizabetéttel, valamint jelentős összeg van a kincstári egységes számlán is. Megjegyezte azonban azt is, hogy az EU/IMF-megállapodás csúszása kihat a finanszírozási költségre.
"Ha abból indulunk ki, hogy negyedévente 1200-1500 milliárd forint az adósságtörlesztés összege, és elfogadjuk az NGM államtitkárának hétfőn megjelent véleményét, amely szerint az EU/IMF-megállapodás két százalékpontos hozamcsökkenést eredményez, akkor a negyedéves csúszás évente 24-30 milliárd forint kiadási többletet jelent. Ez, az adósság hároméves átlagos futamidejével számolva, összesen 75-100 milliárd forint többlet kamatkiadást okoz" - becsülte meg Simor András.
