szerző:
Kottra Kata
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A fiatalok szakképzésével is foglalkozó magyarországi multik örülnek a szakképzés reformjának, és kikérik maguknak azt a felvetést, hogy csak betanított munkára képeznék a tanoncaikat. A szakképzési reform kritikusainak nem is velük van bajuk, sokkal inkább attól tartanak, hogy a legtöbb magyar vállalat képtelen lesz a multikkal versenyképes képzési feltételeket teremteni.

Magyarországon több nagy nemzetközi cég lázasan készül, hogy kihasználja a szakképzési reform nyújtotta lehetőségeket. A duális képzés nagyobb súlyt helyez a gyakorlatra, a hétfőn elfogadott törvénymódosítás szerint már kilencedik osztályosokkal lehet majd tanulói szerződést kötni, viszont az iskolákban maximálisan 33 százalék lesz a közismereti tárgyak aránya - eddig a törvény minimálisan határozta meg ennyiben a közismereti tárgyak súlyát.

Több vállalat most építi ki az oktatási infrastruktúráját, hogy már ősztöl fogadni tudja a gyakorlati képzésre érkező diákokat. A Bosch miskolci telephelyén például már elkészültek a tanműhelyek, ahol az első évfolyamban 24 szakiskolást fognak képezni gyártósori gépbeállítónak. Szakközépiskolások közül 24 fővel köt tanulószerződést a Bosch, hogy érettségi után mechatronikai technikusnak képezze tovább őket. A cég hatvani telephelyén már korábban épült tanműhely.

Van, ahol már beindult a duális képzés, például az Audi győri gyárában (itt idén 148-an végeznek, de ősszel már 240 diákot vesznek fel) vagy a Mercedes kecskeméti üzemében (itt tavaly összel indult a duális képzés első évfolyama 34 tanonccal). A Siemens Budapesten a XV. kerületi Késmárk utcai telephelyén alakítja ki tanműhelyét, ahol hegesztőket és géplakatosokat fognak képezni, minden szakon évente 30 fiatalt.

Az Audi győri gyárában már megkezdődött a duális képzés
©

"A legtöbb magyar vállalatnak nincs esélye arra, hogy tanműhelyeket létesítsen"

Ezeknél a nemzetközi cégeknél örömmel fogadták a szakképzés új irányát: „A reform teljesen egybevág a mi elképzeléseinkkel“ - mondta például Tóth Gábor, a Siemens humánerőforrás igazgatója Magyarországon. „Eddig a rendszer nem adott elég lehetőséget a gyakorlati képzésre“ - fogalmazott Nagy Anikó, aki a Bosch- csoportnál ugyanezt a pozíciót tölti be.

A törvénytervezet legádázabb kritikusaihoz tartozik ugyanakkor Szenes György, a Magyarországi Szakképzési Társaság elnöke, aki nem ért egyet azzal, hogy a szakiskola hosszát négy évről három évre csökkentették, mert szerinte így „elfogadhatatlanul kevés“ idő jut a közismereti tárgyak közvetítésére. Azok a diákok, akik az általános iskolát alapvető kompetenciák megszerzése nélkül hagyják el, a boldoguláshoz szükséges hiányosságokat nem tudják majd bepótolni a szakiskolában - véli a társaság elnöke.

Szenes György azt mondja, nem a nemzetközi háttérű, főleg autó- vagy gépipari cégek miatt kritizál, akik készek arra, hogy a meglévő képzési infrastruktúrájukat még bővítsék is, szerinte ugyanis ezek a nagy cégek képesek a diákoknak olyan képzést nyújtani, melynek elvégzésével sikeresen versenyezhetnek a munkaerőpiacon. Sokkal inkább attól fél, hogy a közepes és kisvállalkozások nem tudnak majd hasonló esélyt adni a szakiskolásoknak. "A legtöbb magyar vállalat képtelen versenyképes tanműhelyt létesíteni, ezért nem szabadna erre a modellre szakképzést építeni" - mondja. A kkv-k jelentős része ódzkodik a plusz kiadásoktól, amit a szakiskolások gyakorlati képzése okoz. Nincsenek is olyan szakemberek náluk, akiknek lenne ideje és szakértelme a tanoncokkal foglalkozni.

Német minta
A kormány a német duális képzésre hivatkozva alakította át a szakképzés rendszerét. Ugyanakkor a német minta és a magyar adaptáció között több jelentős különbség is van. Erről bővebben ebben a cikkben írtunk.

A tanműhelyek létesítése és a tanárok szerződtetése komoly befektetésekkel jár. A siemenses Tóth Gábor elmondása szerint a többmilliós befektetéséből csak töredéke (570 ezer forint ) igényelhető vissza az államtól az egy fő képzésére fordított összegnek. Más cégek is kritizálják, hogy nem lehet már a szakképzési járulékból levonni azt az összeget, amit a saját munkatársak továbbképzésére fordít egy vállalat. A duális képzés magas költségei miatt a nagy nemzetközi cégek képviselői abszurdnak nevezték a felvetést, mely szerint azért szorgalmazták volna a szakképzés reformját, hogy fiatal, olcsó munkaerőhöz jussanak. "A Siemens soha sem tervezte azt, hogy szakiskolások végezzenek alacsony szintű munkát számunkra", hangsúlyozza Tóth Gábor, hozzátéve, "nem szakbarbárokat akarunk nevelni".

A Siemensnél a tanoncok ezért csak későbbi fázisban kapcsolódnának be a termelésbe, ami Tóth Gábor szerint "elég veszélyes is volna szaktudás nélkül". A duális képzés első éve elméleti oktatással telik, majd a második és harmadik években egyre nagyobb óraszámú gyakorlati oktatás is kiegészíti a képzést a vállalat tanműhelyeiben. A diákok megfelelő nyelvtudás esetén akár a cég külföldi telephelyein is továbbképezhetik magukat.

Aki a Boschnál tanult, a tésztagyárban is elvan

A hároméves duális képzés végén a diákoknak állami vizsgán kell bizonyítaniuk, hogy elsajátították azokat a képességeket, amelyeket  az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) minden szakiránnyal kapcsolatban rögzít. A vállalatok képviselői szerint már ez is kizárja, hogy a tanoncokat csakis a cég igényeinek megfelelően képezzék ki. Egy nemzetközi cégnél megszerzett képesítés így akkor is jó referencia lehet, ha egy fiatal nem ugyanott folytatja a szakmai pályafutását. Részben nagy és kisebb cégek már kooperációkat is terveznek: például a Siemens a budapesti tanműhelyeiben nemcsak a saját keresletére fog hegesztőket képezni, hanem olyan vállalatok számára is, akiknek túl költséges lenne a saját program indítása. Nagy Anikó szerint a gyártógépsorok hasonló felépítésűek a különböző termelő vállalatoknál: akik a Bosch gépein megismerik a folyamatokat, a technológiai rendszerben való gondolkodást, akár egy tésztagyár gyártási folyamatát és technológiáját is értelmezni tudják.

A Bosch gyár Miskolci autóipari gyártócsarnokának megnyitója
©

Ezért vannak, akik nem a multiknál való képzést tartják problematikusnak. Inkább az ellenkezőjét, vagyis azt, hogy ha túl kis céghez kerül a tanonc, akkor nem nyer betekintést a komplett szakmába. "Valaki például villanyszerelőnek tanul. Gyakran előfordul, hogy kikerülve egy céghez csak rutinfeladatot bíznák rá. Például hornyokat vés a vezetékeknek egész nap, miközben a komplett szakmai tudásból alig valamit sajátíthat el" - vázolja fel a problémát a Magyarországi Szakképzési Társaság elnöke.

Még rosszabb a helyzet, ha a szakiskolások se nagy, se kis céget nem találnak a gyakorlati képzésre. Ilyen esetekben úgynevezett "gyakorlati képzésre szakosodott kft.-k" veszik át a tanoncokat. Ezekben a műhelyekben legtöbbször siralmas a színvonal - mondja tapasztalataira hivatkozva Barabás Gábor, az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium (UMSZKI) gyakorlati oktatás vezetője. Ezért az iskola igyekszik "igazi" cégeket találni kooperációs partnerként, ősztől például az amerikai hátterű General Electrickel (GE) működnek együtt. Barabás szerint a multik érzik, hogy jó szakemberekből komoly hiány van, és meg is tehetik, hogy befektessenek a szakképzésbe. "De annyi multi nincs, hogy az összes szakiskolás tanulót fel tudják vállalni" - tette hozzá. Megkerestük Czomba Sándort, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkárát, hogy megtudjuk, a szakiskolás diákok hány százaléka tanul gyakorlati képzésre szakosodott kft.-knél és hányan egy "igazi" vállalatnál. A minisztérium válaszleveléből az derült ki, hogy 2011-ben 50 ezer megkötött tanulói szerződés volt, és 8000 tanuló került gyakorlati képzésre szakosodott kft.-hez.

Hamis az imázs

Ha Magyarországon ma a szakképzésről esik szó, akkor a legtöbb embernek még mindig a klasszikus gyári dolgozó jut eszébe. "A műszaki-szakiskolai képzés ma sok diáknak nem tűnik túl attraktívnak. Az a kép él, hogy kalapáccsal és nyakig olajosan végzik a munkájukat. Pedig sok esetben egész nap számítógéppel vezérelnek egy gépsort" - véli Tóth Gábor, a Siemens magyarországi munkaügyi igazgatója, aki szerint ma egy CNC-forgácsolónak sokkal jobb elhelyezkedési lehetőségei vannak, mint a legtöbb „divatszakmában“. És a nemzetközi cégeknél ehhez megfelelő fizetés is jár. Sok nagy cég képviselője reméli, hogy a duális képzés bevezetésével javul a szakmunkás szakok imázsa is, és sikerül minél több jó képességű diákot is erre a pályára vonzani. A cégek már most beszámolnak az első sikerekről: Miskolcon például az Andrássy Gyula szakközépiskolába, amely a Boschsal együtt indít 2012 őszén duális képzést gyártósori gépbeállító szakon, 24 helyre 109-en jelentkeztek. Sándor Csaba, aki a miskolci Boschnál a képzést koordinálja, a hvg.hu-nak arról számolt be, hogy "nagyon jó képességű diákok jelentkeztek hozzájuk Miskolcról és környékéről, akik amellett, hogy nem üres a fejük, otthon már szereztek némi gyakorlati tapasztalatot kerékpár, kerti kistraktor vagy autó szerelése közben". Németországban a magyar reform mintájaként szolgáló duális képzés annyira attraktív, hogy a tanoncok 20 százaléka érettségi után dönt a szakképzés mellett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
„Most mindenkinek úgy marad a haja, ahogy van”

„Most mindenkinek úgy marad a haja, ahogy van”

A CSU elnöke szerint meg kell szüntetni a Fidesz néppárti tagságát

A CSU elnöke szerint meg kell szüntetni a Fidesz néppárti tagságát

Véget ért az egyhetes zárlat Aucklandben, ahol egy fertőzött miatt rendeltek el teljes karantént

Véget ért az egyhetes zárlat Aucklandben, ahol egy fertőzött miatt rendeltek el teljes karantént