szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Legyen magyar a bankok fele! - ezzel az ötlettel állt elő a magyar miniszterelnök kedden. A bankrendszer tulajdonosi szerkezete, és az ehhez szükséges pénz alapján azonban ez a terv még erősen a vágy kategóriája alá esik. Amellett, hogy teljesen értelmetlen.

Meglepő ötlettel állt ma elő Orbán Viktor: a kormány azt akarja elérni, hogy a magyar bankrendszer fele magyar kézben legyen. Azt nem mondta, pontosan mire gondolt (darabszámra, mérlegfőösszegre, eszközállományra), és azt sem, hogyan vinné ezt keresztül. Akárhogy csinálná azonban, a bankrendszer tulajdonosi szerkezete alapján lesz mit ledolgoznia a hazai tulajdonú bankoknak.

A PSZÁF adatai szerint a részvénytársasági formában működő pénzintézetek jegyzett tőkéje alapján ugyanis a bankrendszer 8,43 százalékát teszi ki a magyar tulajdon, és 91,14 százalék a közvetlen külföldi tulajdon. Ebben nincsenek benne az állami pénzintézetek, mint az MFB, az Exim és a Keler, benne vannak viszont az államnál lévő banki részvénypakkok (ez azonban legfeljebb pár tized százalékot javítana az arányon).

Bankok tulajdonosi szerkezete jegyzett tőke szerint
©

A fióktelepek is külföldiek

Az összképhez még hozzátartozik, hogy jó néhány bank fiókteleppé alakult a 2008-as válságot követően. Ők kivétel nélkül külföldi tulajdonúak. Fióktelepként működik például az Axa, a BNP Paribas, a Citibank, a Deutsche Bank, a Cofidis, az ING Bank és az Oberbank.

A legutóbbi időszakban a Credit Agricole (2012. február) jelentette be, hogy megszünteti magyarországi tevékenységét, korábban az HSBC (2009), a Credigen (2010) és a Hypo (2010) kommunikált hasonló döntést – írta a PSZÁF első negyedéves kockázati jelentésében.

Kicsik a magyar bankok

A részvénytársasági formában működő hitelintézeteknél magyar többségi tulajdont nem sok banknál, és főleg a kicsiknél találunk. Az elterjedt vélekedés ellenére az OTP például nem ebben, hanem a külföldi többségű bankok között szerepel. A pénzintézet tavaly év végi adatai szerint a külföldi tulajdon 62,5 százalék, a magyar pedig alig több mint 30 százalék.

Ezen kívül van még néhány kisebb magyar többségű bank. A Portfolio.hu gyűjtése szerint ilyen a DRB Bank, FHB Bank, Gránit Bank, Kinizsi Bank, MagNet Bank, Mohácsi Takarékbank, Pannon Takarékbank, Széchenyi Bank, Takarékbank.

Ők a piaci aktivitást tekintve tulajdonképpen nincsenek is rajta a térképen:

Magyarországi pénzintézetek piaci részesedése teljes eszközállomány szerint, 2011
©

Érthetetlen Orbán ötlete

A részvénytársasági formában működő bankok és a fióktelepek mellett a pénzügyi intézmények közé tartoznak a majdnem teljes egészében magyar tulajdonú szövetkezetek is (jegyzett tőkéjük szerint 99,4 százalékos a hazai tulajdon aránya). Elképzelhető, hogy a miniszterelnök azt szeretné, ez a szektor nőjön fel a nagy külföldi bankok szintjére. Ez azt jelentené, hogy a takarékszövetkezetek jelentős mennyiségű hitelt helyeznének ki a gazdaságba, így növelve a mérlegfőösszeg és az eszközök szerinti piaci részesedésüket. Ez a bankszektor ismerői szerint sok ezer milliárd forint hitel kihelyezését jelentené, ami a jelenlegi helyzetben, gyakorlatilag elképzelhetetlen. A vállalati hitelállomány ugyanis 2008 óta megállás nélkül csökken.

Márpedig vállalati hitelezés nélkül nincs gazdasági növekedés sem, és Magyarországon most ez történik. 2008 októberéhez képest 20 százalékot zsugorodott a vállalati hitelállomány. Ezzel szemben a többi országban 2010-től újra elindult a vállalati hitelállomány növekedése. Ez komoly növekedési áldozattal jár: ha 1 százalékkal visszaesik a vállalati hitelállomány, az a GDP-t 0,1-0,2 százalékkal csökkenti a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy ha nem zsugorodna 2008 óta a vállalati hitelállomány a GDP most legalább két százalékkal több lehetne. Vagyis nagyjából 600 milliárd forinttal gazdagabb lenne az ország.

©

Ez ugyanakkor felvet egy másik fontos szempontot is, amiért Orbán tervét nem nagyon értik a bankrendszer működésének ismerői: a GDP-hez való hozzájárulás felől nézve teljesen mindegy, hogy magyar vagy külföldi tulajdonú az a bank, amely hitelt ad egy vállalatnak. Az már fontosabb lenne, hogy külföldi forrrások helyett belföldi megtakarításokat helyezzenek ki a pénzintézetek, de ebben megint csak nem számítana, milyen bank utalná a pénzt a vállalkozásnak. Sokkal inkább az, hogy a vállalkozás ki tudja termelni a hitel költségét.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
22 embert kellett kimenekíteni a békési uszodából

22 embert kellett kimenekíteni a békési uszodából

Gyurcsány: Ez a Fidesz Waterloojának kezdete

Gyurcsány: Ez a Fidesz Waterloojának kezdete

Magyar művészek képei lógtak egy római utca falain

Magyar művészek képei lógtak egy római utca falain

Ha ez igaz, 150 ezer forintos iPhone jön jövőre

Ha ez igaz, 150 ezer forintos iPhone jön jövőre

Gyerekét akarta lopásra rávenni egy férfi Győrben

Gyerekét akarta lopásra rávenni egy férfi Győrben

Legalább 3300 éves sírt találtak Egyiptomban

Legalább 3300 éves sírt találtak Egyiptomban