szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A görög pénzcsapok elzárására készülnek a nemzetközi szervezetek, emiatt könnyen előfordulhat, hogy Görögország sorsa szeptemberre beteljesül: teljes csődbe megy egy övezet. Közben spanyol tartományok és olasz városok sora került csődközeli helyzetbe. Egyre égetőbb a kérdés: meddig akar ezeknek a csontvázaknak a semlegesítésében Európa elmenni.

Közeledik az igazság pillanata, az eurót akaró tagállamok versenyt futnak az idővel, hogy valamit megmentsenek abból, ami 1999-ben a közös pénz bevezetésével elkezdődött. Kulcskérdés, hogy a németek és a kisebb tagállamok meddig mennek el a finanszírozásban – már nem is feltétlenül az adósok övezetben tartása érdekében, hanem amíg nem teremtődnek meg az új rendszer alapjai – derül ki a hvg.hu által megkérdezett pénzügyi elemzők szavaiból.

A német lapok gyakorlatilag tényként kezelik, hogy a Nemzetközi Valutaalap leállítja a Görögországnak megítélt pénzügyi forrásokat, mert a görögök képtelenek tartani magukat ahhoz a költségvetési és makrogazdasági pályához, amit közösen a trojkával (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) meghatároztak, és immár a német kormány sem akar több mentőcsomagot.

A 11,5 milliárd eurós megszorításoknak a költségvetési helyét a görögök még csak részben találták meg, a szükséges intézkedések megtétele csúszik, és a szintén feltételként szabott privatizációval sem léptek előre a görögök. Az európai adósságválságot élezi, hogy Spanyolországban nemcsak a bank-, hanem az önkormányzati rendszer is komoly problémákkal küzd (Több tartomány jelentette be, pénzügyi segítségre szorul), Olaszországban pedig nagyvárosok (Milánó, Nápoly, Palermo stb.) menekülnének a csőd elől.

Görög parlament: ez a garnitúra sem jó?
©

Már csak dacból sem

„Míg a júniusi uniós csúcs után úgy tűnt, van előrelépés, addigra ez az illúzió mára szertefoszlott, Németország csak papíron állt ki a görög helyzet rendezése mellett, ami most növekvő bizonytalanságot szül a piacokon” – mondta a hvg.hu-nak Samu János, a Concorde Zrt. makrogazdasági elemzője. Samu szerint a társadalom egyáltalán nem hajlandó elfogadni a megszorításokat, hiába nyertek a legutóbbi parlamenti választásokon az EU-IMF-hitelszerződés továbbvitelét támogató erők, a mostani hangulatban szinte lehetetlen végigvinni a szigorú költségvetési politikát, hangsúlyozta Samu.

“Most úgy tűnik, már az új politikai garnitúrában sem bíznak az európai döntéshozók” – mondta a Concorde makroelemzője. Így elképzelhető, hogy a németek már nem adnak több pénzt a görögöknek, “már csak dacból sem”. Ennek az ügynek azonban az a vetülete is érdekes lesz, hogy ha leáll Görögország finanszírozása, akkor mi lesz az EU–IMF-hitel azon részével, melyet már megkaptak a görögök, és fel is használtak.

A spanyol helyzetet Samu másképp látja: szerinte a spanyolok elég sokáig “jó tanulókként” viselkedtek, a megszorításokat is komolyabban veszik, mint a görögök, így a németek hozzáállása is más ebben a kérdésben. Samu szerint Spanyolország továbbra is számíthat német forrásokra, ha a bankrendszernek juttatott pénzeken kívül további áldozatvállalás válik szükségessé.

Nem múló epizód

A mostani csak egy újabb epizód abban a történetben, amiről már bő egy éve beszélgetünk: az euróövezet a jelenlegi formájában nem működőképes. Ahhoz, hogy az euró fennmaradjon, sokkal nagyobb politikai és költségvetési integráció szükséges. A kérdés csak az, hogy azokat a gyökeres változásokat, amiket a politikusok egy része már lát, de a választók nem biztos, hogy támogatnak, még időben végre tudják-e hajtani – mondta a hvg.hu-nak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

Még azelőtt kell megoldásnak születnie, véli a pénzügyi szakember, míg az egész rendszert egy akkora sokk nem éri, aminek következtében még az 1999 előttinél is korábbi monetáris politikákhoz kénytelenek visszatérni. Vagyis a kérdés úgy is megfogalmazható, hogy lesz-e az Egyesült Államok vagy a Német Szövetségi Köztársaság mintájára európai szövetségi állam az euróövezetnél szűkebb körben vagy nem.

A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint nincs értelme tovább finanszírozni, ami láthatóan nem működik. Duronelly szerint erre nem is elsősorban a fő finanszírozó Németország (bár ott is egyre nagyobb az ellenállás), hanem még inkább a kisebb tagállamok, Finnország, Hollandia, Észtország, Szlovákia, Ausztria nem hajlandók.

Arra a pénzügyi szakember nem tudott válaszolni, hogy a teljes szétesést mennyire lehet megfogni: ahhoz, hogy visszafordíthatatlan folyamatok induljanak el, lehet, hogy elég egy ország kilépése, vagy hogy egyre több európai bank kerüljön bajba, melynek kockázata a csődbe menő tartományok, önkormányzatok számának növekedésével nyilvánvalóan egyre nő. Duronelly úgy látja, a kérdés eldőléséig még többször is stressz alá kerülnek az európai bankok és a tőzsdék, nehéz napokat okozva a gazdaság és a politika irányítóinak.

Rossz érzések, ha összeadódnak

“A görög sztori pár hétig szünetelt, de most újra elővették, ebből is látszik, hogy a probléma koránt sincs megoldva” – mondta a hvg.hu-nak Kolba Miklós, az ING devizaüzletágának vezetője. Olyan ez, mint amikor a ganajtúró bogár megy előre, és görgeti maga előtt az egyre növekvő kupacot. Kolba szerint egyelőre a piacok nem fordultak erőteljesen negatív irányba. Az euróárfolyam is 290 forint alatt van, ”nincs hihetetlen pánik a piacon”.

A németek reakciója viszont teljesen érthető a devizaüzletág-vezető szerint, mivel 3-4 éve már az ő pénzünkből zajlanak az országmentések, és most “verbális intervenciót alkalmaznak, hogy ne már megint őket fejjék meg”.

Egyelőre nem tartom elképzelhetőnek, hogy a németek nem adnak pénzt a görögöknek, ez egyik félnek sem érdeke – fejtette ki Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is a hvg.hu kérdésére. Török szerint már megint abba az irányba mozdultunk el, hogy “van egy rossz érzésünk”, a spanyolok, a görögök, a portugálok, az olaszok és már Ciprus is a problémás kalapban van, a gondok pedig összeadódnak és rányomják bélyegüket a piaci hangulatra.

Ez a mi szerencsénk

Kolba Miklós szerint Magyarország most nincs szem előtt, épp eléggé elfoglaltak a piaci szereplők a spanyol és görög helyzettel, velünk most nem érnek rá foglalkozni. Az pedig szerinte stabilizáló hatással bír, hogy Magyarországon tartózkodik az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége. “Igaz, még csak hétfő  van, lehet, hogy holnapra már teljesen megváltozik a helyzet” – hangsúlyozta.

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint Magyarország esetében eddig az IMF-tárgyalások fűtötték az árfolyamot. Mivel ennyire nem rózsaszín a helyzet, az IMF küldöttsége záró sajtótájékoztatóján inkább az eltérő álláspontokat hangsúlyozza majd. Figyelembe véve az európai adósságválság hatásait is, Török sokkal inkább 300 forint körüli euróárfolyammal számol, nem pedig 285 forint körülivel vagy az alattival. Ez utóbbi szint szerinte csak az IMF-tárgyalások erősítő hatásának volt köszönhető.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Megérkezett Gemencre Zoltán, a fekete gólya

Megérkezett Gemencre Zoltán, a fekete gólya

2,5 millió forintért árulnak Dunakeszin egy Almát

2,5 millió forintért árulnak Dunakeszin egy Almát

Ami ötször drágább, az ötször jobb is? Kipróbáltuk a csuklónkkal

Ami ötször drágább, az ötször jobb is? Kipróbáltuk a csuklónkkal

Elővette 45 éves patika Zsiguláját Schobert Norbert és meg is hajtotta

Elővette 45 éves patika Zsiguláját Schobert Norbert és meg is hajtotta

Először bukkant fel a legújabb Ferrari szupersportkocsi természetes élőhelyén - videó

Először bukkant fel a legújabb Ferrari szupersportkocsi természetes élőhelyén - videó

Nagyobb teljesítmény, kisebb fogyasztás: hamarosan bemutatkozik a legerősebb mobil lapkakészlet

Nagyobb teljesítmény, kisebb fogyasztás: hamarosan bemutatkozik a legerősebb mobil lapkakészlet